Áder János: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet

Nyíregyháza, 2019. szeptember 7. Áder János köztársasági elnök előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Áder János szombaton, az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen kijelentette, hogy több feltétel teljesülésével Mgyarország elérheti a klímasemlegességet 2050-re, azonban ehhez technológiaváltás kell, és pl. a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére vagy a szén kivezetésére is szükség van. 

Több feltétel teljesítésével Magyarország nem esélytelen a klímasemlegesség elérésére 2050-re - jelentette ki a köztársasági elnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szombati záró plenáris ülésén, Nyíregyházán.

Áder János szerint ehhez többek között

• az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére,
• az épületek energetikai hatékonyságának növelésére,
• a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására,
• a szén kivezetésére
• és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.

Áder János köztársasági elnök előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az államfő előadásában elmondta, technológiaváltás kell az úgynevezett szén-dioxid-intenzív iparágakban, azaz a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban, az agráriumban pedig a metánkibocsátás mérséklése, a műtrágyák hatékonyságának javítása és az erdőtelepítési program folytatása szerepel a feladatok között.

Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen

- fogalmazott Áder János.

A Nyíregyházi Egyetemen tartott prezentációjában az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán

Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg teljesítendő feltételekként.

Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint - csakúgy, mint az elmúlt négy évben - minden évben megduplázódik majd, ezzel és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Áder János szerint javítani kell az épületek energiahatékonyságát, aminek technikai feltételei már rendelkezésre állnak. Jelezte, legalább harminc százalékos hatékonyság-javulásra lesz majd szükség, ami megítélése szerint teljesíthető lesz 2050-ig.

Az államfő különösen reménykeltőnek és "izgalmas próbálkozásnak" nevezte azt a tervet, amely a távfűtési szolgáltatásnál a hőenergia egy részét a geotermikus energia segítségével szeretné megoldani.

Azt még nem lehet tudni, hogy a szén kivezetése mikor történik meg, de ez az egyik elengedhetetlen feltétele a klímasemlegességnek

- tette hozzá.

A közlekedés környezetszennyezésére utalva Áder János kifejtette, az autózásban, az áruszállításban és a tömegközlekedésben is elérhetőek már az alternatív meghajtási technológiák. Vélekedése szerint a következő évek egyik kérdése már csak az lesz, hogy az elektromos, földgázüzemű és hidrogénhajtású járművek kombinációja, vagy ezek egyike tud-e uralkodóvá válni és alakítani az autógyártást és a közlekedést.

A köztársasági elnök a kibocsátás mérséklése érdekében hangsúlyosnak nevezte a szén-dioxid-aktív iparágakban az energiaigényesség mérséklését, vagy más energiával történő kiváltását, az agráriumnál a kérődző állatok által kibocsátott metánmennyiség mérséklését sürgette. Megjegyezte, a tudósokra és a kutatókra vár annak az eljárásnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi majd a nitrogén műtrágyáknak a növények általi jobb hasznosítását, hatékonyságuk javítását.

Az erdőtelepítési program folytatásától azt várjuk, hogy Magyarország jelenlegi 21 százalékos erdősültsége 27 százalékra emelkedik - mondta.

Áder János kitért arra, köztudott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani, de azt még nem lehet tudni, hogy a korábbi vállalásaikat nem teljesítő országok kapnak-e valamilyen szankciót, vagy valamilyen módon ösztönzi-e majd őket az unió.

Hozzátette, az is kérdéses egyelőre, hogy milyen célra, milyen mértékben és eljárásrendben lehet majd igénybe venni a klímasemlegességi célok elérésére szánt forrásokat.

Magyarországon jóval kevesebb az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás, mint az európai átlag

Az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva hangsúlyozta, a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását úgy, hogy közben a magyar GDP 29 százalékkal nőtt.

Az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál.

Amikor arról beszélünk, hogy történelmileg kinek milyen felelőssége van és mit kell tenni ahhoz, hogy a "közös hajó se süllyedjen el", akkor az elszámolások készítésekor ezt az adatot is mérlegre szükséges tenni - figyelmeztetett.

Az államfő előadásában arról is beszélt, a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, amelyek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek.
A klímaváltozás következményeit akkor tudjuk jól felmérni, ha képesek leszünk egyidejűleg számba venni a társadalmi tőke, a humán tőke, a természeti tőke, az épített tőke és a pénztőke változásait, ezek együttesen mutatják egy ország vagy közösség fejlődését - jelentette ki a köztársasági elnök.