Varga Mihály: A világgazdaságban lassulás van, de recesszió nincs

VARGA Mihály
Nyíregyháza, 2019. szeptember 7. Varga Mihály pénzügyminiszter előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
Varga Mihály szerint továbbra is feszes költségvetési politikát kell folytatni, és fenn kell tartani a magas beruházási rátát is a magyar gazdaságban. A pénzügyminiszter több pontból álló javaslatcsomagot vázolt fel a magyar gazdaság fenntartható növekedése érdekében az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Vágólapra másolva!

- mondta Varga Mihály az 57. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén szombaton, Nyíregyházán.

Varga Mihály pénzügyminiszter előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A pénzügyminiszter több pontból álló javaslatcsomagot vázolt fel a magyar gazdaság további, fenntartható növekedése érdekében.

Kiemelte, hogy

el kell kerülni a fiskális túlköltekezést, a tartalékok felélését,

a mostani 25 százalékos beruházási ráta megőrzése mellett a munkaerő-tartalékokat is mozgósítani kell.

szükség van a szakpolitikai javaslatok végrehajtására, a kis- és középvállalati szektor versenyképességét növelni kell, emellett fontos a politikai stabilitás megőrzése - mondta a miniszter.

A pénzügyminiszter szerint

a magyar gazdaság megerősödésében jelentős szerepe van a kormány intézkedéseinek, ennek köszönhető, hogy a globális hatások ellenére továbbra is növekedésre lehet számítani.

Korszakhatárra érkezett a világ, a 2019-2021-es években számos fontos politikai és gazdasági esemény várható, amelyek hatnak majd a magyar gazdaság további alakulására - mondta Varga Mihály.

Ezek közé sorolta

  • az új Európai Parlament megalakulását,
  • az Európai Bizottság felállását,
  • az új uniós költségvetési ciklus elindulását,
  • illetve az amerikai elnökválasztást.

Varga Mihály a magyar gazdaság idei első félévi teljesítményét értékelve kifejtette, hogy a német ipar gyengélkedése egyelőre nem érezteti hatását, ami azt mutatja, hogy

csökkent Magyarország kitettsége a külső kockázatokkal szemben.

Az első félévi 5,1 százalékos GDP-bővülés 2,4 százalékát a belső motorok, így például a lakossági fogyasztás, 1,6 százalékát a kormányzati intézkedések -

  • az adó- és bérmegállapodás,
  • a lakhatást segítő intézkedések,
  • az állami beruházások,
  • a versenyképesebb Magyarországért program
  • és a gazdaságvédelmi akcióterv

-,0,9 százalékát a külső kereslet adta, és a növekedéshez csupán 0,2 százalékkal járultak hozzá az uniós források - mutatott rá a miniszter.

Kiemelte: jó jel az is, hogy

a magyar gazdaság szereplői - a 2008-as válsághoz képest - jelentős tartalékkal rendelkeznek.

A lakosság és a vállalatok eladósodottsága alacsony, a magyar bankrendszer sokktűrő képessége erőteljes, az államháztartás tartalékai magasak, az államadósság devizaaránya és a külföldiek kezében lévő hányada jelentősen csökkent, a foglalkoztatás aránya átlépte a 70 százalékot - sorolta a miniszter.

Bár a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság egyre nő, ez inkább az aktuális politikai közhangulat változását, és nem a válság közeledését jelzi - mondta a pénzügyminiszter.

Az állami vállalatoknál is növelni kell a piaci hatékonyságot

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: 2010 óta a gazdaságpolitika, a monetáris és a fiskális politika tudja kezelni a kihívásokat,

sikeres válságkezelést hajtott végre a kormány és növekedési fordulat ment végbe.

Kiemelte, hogy az állami vállalatoknál is fontos, hogy a legjobb gyakorlatokat alkalmazva növeljék a piaci hatékonyságot. Rámutatott: 2010-ben trendforduló zajlott le az állami vállalatok kezelésében, most 60 és 100 között van a stratégiai jelentőségű állami tulajdonban lévő társaságok száma.

Rámutatott: a versenyképesség fenntartásához az állami kézben lévő vállalatoknak is növelniük kell a hatékonyságot, emellett alkalmassá kell tenni ezeket az innovációra.

- mondta.