Gulyás Gergely: A Hegyvidék templomai a legnehezebb időkben is közösséget biztosítottak

Budapest, 2019. szeptember 9. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a XII. kerület fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a Városmajori Jézus Szíve-templom II. világháborúban megsemmisült, most rekonstruált Szent Erzsébet-ablakának megáldásán a XII. kerületi Csaba utcában 2019. szeptember 9-én. MTI/Máthé Zoltán

A Hegyvidék templomai a legnehezebb időkben is megmaradtak, nemcsak a túlélést, hanem közösséget és a boldog életre vezető út lehetőségét is biztosítva a gyülekezetekhez tartozóknak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a XII. kerület országgyűlési képviselője Budapesten, a Városmajori Jézus Szíve-templomban.

Gulyás Gergely a templom II. világháborúban megsemmisült, most rekonstruált Szent Erzsébet-ablakának megáldása előtt kiemelte: a templom, amelyet a 20. század magyar művészettörténetének egyik legkitűnőbb csapata épített, együtt élt a történelemben a közösséggel, a kerülettel, a várossal és az országgal.

Megélte, túlélte, de megszenvedte a háború pusztítását.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a XII. kerület fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a Városmajori Jézus Szíve-templom II. világháborúban megsemmisült, most rekonstruált Szent Erzsébet-ablakának megáldásán a XII. kerületi Csaba utcában 2019. szeptember 9-én. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Úgy fogalmazott:

"a mai nap ismét egy nagy lépés afelé, hogy helyreállítsuk mindazt, amit a háború pusztítása elvett".

Gulyás Gergely kitért arra is:

napjainkban, amikor Európában sok templomot kávézóvá, rosszabb esetben csúszdaparkká vagy épp mecsetté alakítanak, különösen fontos, hogy Budapest szívében helyreállítanak egy templomot.

Szólt arról, a templomok felújítását lehet ugyan állami eszközökkel lehet támogatni, de "minden azon múlik, hogy a közösségek élettel töltik-e meg az épületeket".

A városmajori templom rekonstruálásához is szükség volt a közösségre, amely ismerte az ablak értékét, és tudta, hogy helyreállítása fontos a közösségnek és tisztelgés az alkotója előtt.

A miniszter Szent Erzsébetről szólva hangsúlyozta:

neki is köszönhető, hogy kialakultak az első kórházak, szociális intézmények és a betegellátás gondolata.

Az első kórházakat szerzetesrendek hozták létre, és az "egyházakat ma is az első vonalban találjuk meg, ahol és amikor segíteni kell", az egészségügy, a hajléktalan-ellátás, a szociális ügyek területén - tette hozzá Gulyás Gergely.

Az ablakot Lambert Zoltán plébános áldotta meg.

Az ünnepségen részt vett Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester.

Sztehló Lili (1897-1959) a 20. századi magyarországi üvegfestészet egyik kiemelkedő alakja. Az 1933-ban felszentelt városmajori templomba hat üvegablakot tervezett, amelyek a második világháborúban, Budapest 1942-es bombázása során megsemmisültek.

A háború után, még Sztehlo Lili felügyelete mellett rekonstruálták a szentélyablakot, majd - a művész halála után - újra elkészült a Kálvária- és a Mária-ablak.

A 2000-es években sikerült az eredeti tervek alapján rekonstruálni a Magyar Szentek- és a Szent Cecília-ablakot.

Az utolsóként elkészült, 35 négyzetméteres, 18 képből álló ablak Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményeit jeleníti meg.

A restaurálást végző Sztehlo Lili Kulturális Egyesület Fűri Judit üvegtervező iparművész vezetésével, az eredeti tervek alapján, önkormányzati forrásból, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, cégek és magánszemélyek adományaiból állította helyre a műalkotást.