Ha belföldi utazást tervez, ide mindenképp látogasson el

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, a Tiszántúl legnagyobb városa, valamint az ország egyik fontos tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja. A fiataloktól pezsgő egyetemi város rengeteget fejlődött az évek során. Mutatjuk, miért is kiváló választás, ha éppen belföldi utazást tervez.

Folyamatosan bővülő légi kikötő

A Debreceni Nemzetközi repülőtér 2001 óta áll nyitva az utasok előtt. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után

ez az ország második legforgalmasabb légi kikötője, évente több százezres utasszámmal.

A debreceni repülőtér terminálját nemrég bővítették és idén a gasztronómiai és kereskedelmi szolgáltatások is megújultak a légi kikötőben. Tizennégy úti célra közlekednek menetrend szerinti járatok Debrecenből, - köztük van Málta, Mallorca, London, München, Barcelona és még sorolhatnánk – tehát akár

egy-egy külföldi utazást is érdemes egy debreceni pár napos városnézéssel együtt megtervezni.

Nem csak karnevál, fesztivál is van bőven

Campus, yoUDay, Food Day - az augusztusi Debreceni Virágkarneválon túl a városban egész évben bőséges a programkínálat.

A paletta széles, az egyetemi buliktól kezdve a komolyzenei fesztiválokon át a kulturális és gasztrofesztiválokig, minden megtalálható.

Az egyik legnépszerűbb ezek közül a Campus Fesztivál, amit nyár közepén rendeznek meg. A sikeres egyetemi programok között szerepel a Food Day, ahol az ország legnagyobb külföldi hallgatói közössége vonultatja fel a különböző országok ízeit. A „legfiatalabb" nagyrendezvény a városban a yoUDay:

a szeptemberi tanévkezdést negyedik éve a Nagyerdei Stadionban teszik emlékezetessé.

A szeptemberi tanévnyitó stadionshow máig az egyetlen az országban, ahol 25 ezren buliznak együtt (idén szeptember 18-án). Ősszel ismét megrendezik a debreceni Zamat Fesztivált, ahol a város legismertebb éttermeinek gasztronómiai különlegességeit és az ország legízletesebb pálinkáit, a hagyományos ízek mellett a street food konyha különlegességeit is megkóstolhatják az érdeklődők. De lesz Múzeumok Őszi Fesztiválja is, amely egy országos rendezvény, több száz múzeum várja a látogatókat szeptember végétől november közepéig.

Több évtizede a hazai sportélet meghatározó városa

A DVSC sokszoros bajnok, kupagyőztes futballistáit és a nemzetközileg is sikeres kézilabdázó hölgyeket nem kell bemutatni, a sportélet országosan ismert szereplői. Népszerűségük megkérdőjelezhetetlen a városban. De van más nagy múltú, egyre sikeresebb és egyre népszerűbb klub is a fejlődő, növekvő városban.

Az 1912-ben alapított Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem az 1914-15-ös tanévben kezdte meg működését, és az intézmény vezetése az első évektől fontosnak tartotta, hogy megfelelő sportolási lehetőséget, rendszeres testedzést biztosítson hallgatóinak. Korábban a Debreceni Akadémiai Atlétikai Club (DAAC) nyújtott sportolási lehetőséget az egyetemistáknak, így ez az egyesület tekinthető a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club elődjének. Elsősorban nem a csapat, hanem az egyéni sportágak kerültek előtérbe az egyesületben, de a torna és atlétika mellett már a kezdetektől szerveződött a futball szakosztály is.

Az egyesület fejlődését mutatja, hogy a két háború közötti időszakban csaknem 40 szakosztállyal működött, és olyan sportágaknak is teret tudtak adni, mint a golf, a vívás, a jégkorong, vagy a sízés.

A DEAC történetét kutató Sándor Mihály a klub múltját bemutató könyvsorozatának most megjelent első kötetében arról ír, hogy az alapítás dátuma 1919. augusztus elseje, ekkor hozták létre az egyesületet a Debreceni Egyetemi Körből kiváló tornászok őket támogató, ismert egyetemi és városi személyiségek összefogásával.

Az idén 100 éves atlétikai klub fénykorát éli napjainkban: az egyetemisták szabadidős és verseny célú sportolási lehetőségei folyamatosan bővülnek,

a DEAC csaknem 2700 igazolt sportolójával és 23 szakosztályával mára Magyarország legnagyobb egyetemi sportklubjává vált. Olyan felnőtt válogatott játékosokkal büszkélkedhetnek, mint a futsalos Üveges Katalin és Krascsenics Csilla, a floorballos Radványi Balázs és Lánczi András, vagy épp a jégkorongozó Hetényi Zoltán és Vokla Roland.

Idén 100 éves a DEAC Forrás: AFP//Peter Kohalmi

A Debreceni Egyetem a világ legjobbjai között

A Debreceni Egyetem

egyike azon négy magyar egyetemnek, amelyek bekerültek a világ legjobbjai közé idén is.

Az intézmény az ország legrégebbi, folyamatosan egy városban működő felsőoktatási intézménye, 1538 óta több százezer hallgatója volt.

Egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek, a hallgatói, tanulói létszáma pedig eléri a 30.000 főt.

Oktatókkal, dolgozókkal együtt már szinte állam az államban, összesen egy 40 ezres közösség. Tizennégy karával, az agrárképzéstől a társadalomtudományokig, a gazdaságtudománytól egészségtudományig itt érhető el a legtöbb tudományterület. A külföldi hallgatók száma mintegy 6000 fő, akik több mint 110 országból érkeztek. Az egyetem részesedése a hazai felsőoktatásban jelentősen nőtt, főként a külföldi hallgatói létszám növekedése miatt;

egész Közép-Kelet Európában a DE-n tanul a legtöbb külföldi hallgató.

Az intézmény a képzés és kutatás mellett kiemelt hangsúlyt fektet a „negyedik misszióra", azaz a gazdaságfejlesztésben vállalt feladatokra, ennek megfelelően már komoly innovációs ökoszisztéma veszi körül, és saját innovációs ipari parkja van.

Arra törekszenek, hogy a globális társadalmi és gazdasági kérdésekre adjanak megoldásokat.

Az egyetem szerepét az elmúlt években a vállalatok elismerték azzal, hogy valamennyi innovációs klaszter választott elnöke egyetemi vezető.

Debrecen geopolitikai szempontból az ország talán legperspektivikusabb városává vált, hiszen a világ két meghatározó, ill. a jövőben meghatározó kereskedelmi-logisztikai útvonala, a Via Carpathia, mint Kelet-Európa tervezett észak-déli logisztikai útvonala és az „Egy övezet egy út" eurázsiai gazdasági-kereskedelmi csatorna Debrecennél keresztezi egymást. Valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy az amerikai vállalatok mellett újabban orosz és kínai egyetemek, cégek és bankok kitüntetett érdeklődéssel közelítenek Debrecenhez, ezen belül is a Debreceni Egyetemhez. Mindemellett, a Debreceni Egyetem fokozott ütemben építi kapcsolatait a „Visegrádi négyek" országaival is, mind tudományos, mind gyakorlati kérdésekben.

A Debreceni Egyetem mintegy 30.000 diák tanul Forrás: AFP//Peter Kohalmi

A Nagyerdő szélén álló Debreceni Egyetem Főépülete egyik jelképe a városnak. A városnéző programok kötelező állomása.

Az 1927-1933-ban eklektikus-neobarokk stílusban épült főépület üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszer futja körül, falán a leghíresebb professzorok és diákok neve olvasható.

Érdekesség a két üres tábla, ahová akár a ma az intézmény falai között tanuló hallgatók neve is felkerülhet majd Hatvani István, Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály neve mellé. Az épület előtt tágas, francia stílusú park található, melynek szökőkútjában a hagyomány szerint minden végzős diák megmártózik. A park két oldalán található szobrok a reformáció debreceni személyiségeinek állítanak emléket.

Lapozzon! A következő oldalon megmutatjuk azt a négy helyet, amit nem érdemes kihagyni, ha Debrecenben jár!