Több mint 3900 milliárdból fejlesztik a magyar városokat

2019.09.19. 08:41

A Modern városok program 269 fejlesztésének harmada részben vagy egészben már készen van, illetve idén fejeződik be, és a hátralévő beruházások zöme várhatóan megvalósul a következő években. Augusztus végéig több mint 1456 milliárd forintot fizettek ki a folyamatban levő programelemekre, ezek több mint kétharmada hazai forrás. Az összesített forrásigény még változhat - közölte a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Csaknem 1456 milliárd forintot fizettek ki augusztus végéig a Modern városok program fejlesztéseire, ebből több mint 1028 milliárd forint volt a hazai, míg 428 milliárd forint az európai uniós forrás – nyilatkozta a konzervatív napilapnak a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a program jelenleg 269 fejlesztést tartalmaz, és ezek forrásigénye együttesen meghaladja a 3900 milliárd forintot; az összeg kétharmada hazai forrás. A beruházások döntő többsége a következő években megvalósul.

A legtöbbe a szegedi fejlesztések kerülhetnek, a csongrádi megyeszékhelyen az egyes programelemek összesített forrásigénye meghaladhatja az 532 milliárd forintot, de a tervek szerint a békéscsabai beruházásokra is több mint 467 milliárd forintot költenek.

Ebben a lokális programokon kívül a városokat érintő nagy közlekedési beruházások is szerepelnek - tette hozzá.

A Modern városok programban 28 nagyobb közút-, illetve négy vasútfejlesztés kapott helyet, amelyek összesen több mint 2353 milliárd forintba kerülnek. A programban 690 kilométernyi gyorsforgalmi út és autópálya épül, emellett nyolc városban fejlesztik a tömegközlekedést.

Az infrastrukturális beruházások mellett turisztikai és sportelemek is bekerültek a programba, így például az egri és a diósgyőri vár, valamint Sopron történelmi belvárosának felújítása - emelte ki a kormánybiztos.

A miskolci polgármesteri hivatal által 2018. január 29-én közreadott látványterven a diósgyőri vár tervezett rekonstrukciója látható.Forrás: MTI/Mti

A fejlesztések zöme már folyamatban van, emellett 21 programelemnél zajlanak a szakmai egyeztetések, így az összesített forrásigény még változhat. Összesen 62 beruházásról mondható el, hogy megvalósult, vagy annak programelemei teljeskörűen elkészültek, 23 fejlesztés várhatóan az idén fejeződik be. Átadták már például a felújított egri Bárány István Sportuszodát is.

A felújított egri Bárány István Sportuszoda az átadás napján, 2018. szeptember 7-én.Forrás: MTI/Komka Péter

Magyarország nagyvárosai soha nem kaptak még akkora támogatást fejlesztésekre, beruházásokra és közösségi céljaik megvalósítására, mint amilyet a Modern városok programon keresztül az Orbán Viktor vezette kormány nyújt részükre – mutatott rá Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos véleménye alapján, a megvalósuló fejlesztések kiemelt szerepet töltenek be abban, hogy a magyar városok 21. századivá válhassanak.

Szavai szerint a program hozzájárul a térség fejlődéséhez, az ott élők életminőségének javításához. Hozzátette: a fejlesztések nagy hangsúlyt fektetnek az infrastrukturális, gazdasági, kulturális, sportcélú, oktatási, egészségügyi, illetve turisztikai beruházásokra.

A program stratégiai jelentőségű fejlesztések gyűjteménye, amelyeket az adott megyeszékhellyel együttműködve, belátható időn belül kíván a kormány megvalósítani. A program elindítására azért volt szükség, mert a rendszerváltást követően – különösen a 2002 és 2010 közötti balliberális vezetés érájában – háttérbe szorult a vidéki nagyvárosok tudatos, támogatott fejlesztése – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Elmondása szerint a 2010 utáni nemzeti kormányok által újragondolt vidékfejlesztési stratégia nemcsak felismerte az elődök hibáit, hanem direkt módon orvosolja is azokat. 

Egy-egy infrastrukturális beruházás az adott megyei jogú város és környezete elvárásai szerint valósul meg, ráadásul az intézkedések nemcsak a helyi, hanem az országos tervekkel összhangban egészítik ki egymást - fűzte hozzá Tóth Erik.

A program legnagyobb előnye az egy időben történő fejlődés – amely 5-10 éves időtávokban valósulhat meg – biztosítása az ország városaiban. A fejlesztések forrásigénye és anyagi háttere a központi költségvetésből biztosított, emiatt nemcsak kiszámítható, de teljesíthető is egyben minden intézkedés – fejtette ki a politológus.

Százévente egyszer fordul elő, hogy a nagyvárosok olyan lehetőséget kapnak, mint amilyen támogatásban részesített minket a kormány az elmúlt években azzal, hogy meghallgatta kérésünket, aminek köszönhetően a Modern városok programon belül az évszázad beruházásait indíthattuk el a településeken – hívta fel rá a figyelmet a konzervatív lapnak nyilatkozó kaposvári polgármester, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.

Szita Károly emlékeztetett rá, hogy utoljára az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején kaptak a mostanihoz mérhető segítséget a nagyvárosok, akkor volt hasonló prosperáló időszaka az országnak, amikor erre lehetőség nyílt. Kaposvár első embere a Modern városok programmal kapcsolatban kiemelte: a kormány nem akarta felülről megmondani, hogy milyen fejlesztéseket támogat, hanem megkérdezte a települések vezetését, hogy mire van szükségük.

A program az életünk minden egyes területét érinti és érintette. Hatalmas lökést kaptak a helyi gazdaságok, hiszen ipari parkok újultak meg és épültek, aminek nemcsak az adott város a nyertese, hiszen nagyon sok térségbeli lakos dolgozik egy-egy nagyobb vállalatnál - emelte ki a városvezető.

A kormánytól kapott támogatásokból fejlesztettük az infrastruktúrát, több helyen gyorsforgalmi utak épültek, a megyeszékhelyeket bekötöttük az autópálya-rendszerbe. Emellett sok beruházás valósult meg a sport, a kultúra területén, illetve számtalan oktatási intézmény újult meg – hangsúlyozta Szita Károly.

Hozzátette: a Magyar falu programmal hasonló lehetőséget kaptak a falvak is, amit szintén óriási dolognak tart.