Tömegével engedné be Magyarországra Gyurcsányné és a balliberális ellenzék a migránsokat

2019.09.20. 08:37

Gyurcsányné a májusi európai uniós választások előtt többek között a kivitelezhetetlennek tűnő európai minimálnyugdíj ígéretével kampányolt, újabban pedig azt akarja elérni az Európai Unióban a többi balliberális erővel együtt, hogy egy új, települési szintű migránselosztási rendszert hozzanak létre. Az Origo kétrészes cikksorozatban szedte össze a magyarországi ellenzék politikusainak az illegális bevándorlás pártolásával kapcsolatos korábbi nyilatkozatait, most viszont már azon mesterkednek, hogy a bevándorlásellenes kormányokat - mint amilyen a magyar kormány is - megkerülve tehessék vonzóvá az idegenek befogadását közvetlenül elérhető uniós forrásokkal. Arra lehet tehát számítani, hogy az ellenzéki vezetésű magyarországi városok, kerületek bármikor kaput nyithatnak az illegális bevándorlóknak - írja a Magyar Nemzet. De a bevándorláspárti szervezetek és támogatóik még tovább mennek, Németországban már arról is beszélnek, hogy a nem német és nem uniós állampolgároknak is megadnák a választójogot, vagyis az utóbbi években visszaszorulóban lévő pártok a migránsok szavazataival akarnak választást nyerni és hatalomban maradni, és baloldali győzelem esetén ez várható Magyarországon is.

Az Európai Parlament balliberális erői – köztük a DK és az MSZP képviselői –, valamint a Soros György támogatta NGO-k és partnereik egy új migránselosztási rendszeren dolgoznak annak érdekében, hogy az önkormányzatok közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra. Persze csak azok az önkormányzatok, amelyek befogadják a migránsokat. Ehhez azonban szavazatokra is szükségük van, így ki akarják terjeszteni a választójogot az elmúlt években és a folyamatosan érkezőkre is.

Ahogy a Magyar Nemzetben olvasható, minden Németországban tartózkodó nem német és nem uniós állampolgárra is kiterjesztené a választójogot a Szövetségi Migrációs és Integrációs Tanács (BZI), vagyis az alig ellenőrzött módon Európába áramló emberek tömegei számára biztosítana néhány év tartózkodás után beleszólási lehetőséget a helyi ügyekbe,  függetlenül a jogi státuszuktól. A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatával is együttműködő szervezet nem először állt elő ezzel az elképzeléssel, vezetőjük, a magyar származású Lajos Fischer már tavaly is a választójog radikális kiterjesztését sürgette a dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

A BZI-nek feltehetően az adott most új lendületet, hogy az Olaszországra nehezedő migrációs nyomás miatt a napokban csaknem száz, jellemzően baloldali vezetésű német önkormányzat jelentette be: Berlin szándékaitól függetlenül, akár annak ellenére is készek befogadni az illegálisan Európába érkező afrikaiakat. 

Pénzért cserébe jönnének a migránsok

Korábban már ismertté vált, hogy a németországi Bündnis 90/Die Grünen szélsőliberális párthoz közel álló Heinrich Böll Alapítvány új migránselosztási javaslatot dolgozott ki, aminek az Európai Parlamentben (EP) egyre több támogatója akad. Az alapítvány a menekültkérdést egy „települési szintű áthelyezési mechanizmussal" intézné el,  a polgármestereket pedig azzal ösztönözné a csatlakozáshoz, hogy közvetlen hozzáférést biztosítana a migránsbarát városok számára az uniós forrásokhoz. 

A Heinrich Böll Alapítvány ötletével egybecseng Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselőnek és Gyurcsány Ferenc pártjának a törekvése, hogy a nemzeti kormányokat megkerülve önkormányzati szintre szállítsanak le számos döntést és uniós forrást. Ujhelyi ugyanis EP-képviselőként azt szeretné kiharcolni, hogy az október 13-i önkormányzati választásokat követően az ellenzéki vezetésű települések a magyar kormány megkerülésével, közvetlenül az Európai Uniónál pályázhassanak a jelenleginél jóval több pénzre. A DK el fogja érni az EP-ben, hogy az önkormányzatok közvetlenül az EU-nál pályázhassanak fejlesztési pénzekre, így kikerülve az Orbán-kormány korrupt rendszerét  – csatlakozott Ujhelyi elképzeléséhez Gyurcsány Ferenc felesége, a párt EP-képviselője szeptember 9-i, budapesti sajtótájékoztatóján. Gyurcsányné azonban azt nem mondta el, hogy uniós elvbarátai többek között a migránsok befogadásához kötnék a közvetlen EU-források önkormányzatoknak adását.

Németországban már nyíltan beszélnek a nem is német vagy uniós állampolgároknak adandó választójogról, ugyanis a bevándorláspárti erők csak így tudnának továbbra is hatalomban maradniForrás: Shutterstock

Az uniós bevándorláspárti erők nem véletlenül látnak partnert a hazai ellenzéki vezetésű önkormányzatokban.  Ezeknek a városoknak, kerületeknek a vezetői az elmúlt években sok esetben a migrációs válság létét is tagadták, illetve nem utasították el azt a brüsszeli tervet, hogy az illegális bevándorlókat kötelezően szétosszák a tagállamok között. 

Az MSZP-s Botka László lebontaná a déli határzárat

A vidéki nagyvárosok közül Szeged szocialista polgármestere, Botka László a migránsválság csúcspontján, 2015-ben úgy fogalmazott, hogy a város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek. A Botka vezette szegedi közgyűlés ennek szellemében cselekedett, amikor nem engedte napirendre venni a kötelező kvóta elutasítását célzó kormánypárti javaslatot.

A legárulkodóbb mondata az volt a szegedi polgármesternek még miniszterelnök-jelöltként 2017 májusában, hogy ha a baloldal hatalomra kerül, azon lesz, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen.

A Fidesz–KDNP-s vezetésű Szombathelyen ugyan elfogadták az eredeti nyilatkozatot, de a balliberális képviselők, köztük Nemény András, az ellenzék mostani polgármesterjelöltje, bár jelen voltak a szavazásnál, kinyomták a jelenlétet jelző készüléket. Előzőleg az előterjesztésről szóló vitában Nemény odáig ment, hogy Jézust és a „fejkendős" Máriát emlegette, mondván, ha itt járnának, akkor őket sem engednék be az országba. Az MSZP-s politikus a 2015-ös migránsválság idején is megdöbbentő nyilatkozatot tett, többek között azt mondta: A bevándorlók közel sem jelentenek akkora problémát, és van rá egy jó, valós válasz, az Európai Unió kvótarendszere. 

A kormánypárti többségű Békéscsabán, ahol 2014 óta a független, de a Jobbik támogatásával győztes Szarvas Péter a polgármester, a közgyűlés a város első emberének egyetértésével az eredeti határozati javaslatot fogadta el. Talán nem véletlen, hogy Szarvas Pétert az idei választáson már nem jelölte az ellenzéki összefogás; civil színekben, de a Fidesz–KDNP támogatásával indul.

Illegális bevándorlók vonatra szállnak a debreceni vasútállomás peronján 2015. szeptember 5-én, hogy eljussanak Ausztriába, illetve Németországba. A balliberálisok uniós források segítségével hoznák vissza a migránsokatForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A budapesti ellenzék sem utasította el a bevándorláspártiak kötelező betelepítési kvótáját

Budapest több, az ellenzék által vezetett kerületében sem utasították el az EU-s kötelező betelepítési kvótát.  A főváros XV. kerületének DK-s polgármestere napirendre sem volt hajlandó venni a kormánypártok előterjesztését.  Hajdu László polgármester és a DK hozzáállása még a baloldalt is megosztotta: Móricz Eszter, az MSZP rákospalotai önkormányzati képviselője, volt országos elnökségi tagja 2016. szeptember 17-én magánemberként úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a migránsok betelepítését, pártja ezért fegyelmi vizsgálatot indított ellene.  A Gajda Péter vezette Kispesten az MSZP kilúgozta a Fidesz javaslatát, és az alábbi szöveget terjesztette be: Az önkormányzat kérje fel Magyarország kormányát, hogy a migrációs válság által előidézett krízishelyzetben az Európai Unióval és a szomszédos országokkal szoros együttműködésben tegyen meg mindent a magyar állampolgárok alaptörvényben garantált biztonságáért.  Végül ezt a szöveget fogadta el a XIX. kerületi testület – beleértve a Fidesz–KDNP képviselőit is, akik támogatásukat azzal indokolták, hogy olyan általános dologról szólt a javaslat, amellyel nyilván mindenki egyetért.

Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a baloldal főpolgármester-jelöltje azt követően, hogy nem támogatta a kötelező betelepítés elutasítását, 2016 szeptemberében az azóta a politikai süllyesztőben eltűnt Együttel és a szintén megszűnt, Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalommal közösen az október 2-i kvótanépszavazás bojkottálására szólított fel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK