Egy sporttörténeti bűncselekmény: így állt bosszút a kommunista hatalom Papp Lacin

2019.10.08. 18:29

Milyen volt Papp Laci profi pályafutása Magyarországról nézve?

A meccsekről egy-egy nagyon rövid cikkben számolt be a hazai sajtó. Az elején több írás szólt arról, hogy Papp Laci profi lesz, jönnek az első meccsek, de aztán egyre rövidebb tudósítások jelentek meg. Csak a dán Christensen elleni első Európai-bajnoki találkozót adta a magyar televízió, 1962. május 16-án.

Papp Laci a Christensen elleni meccs után, végre Európa-bajnokkéntForrás: papplaszlo.hu

 Az Európa-bajnoki cím elnyerése fordulópont lett. Cikkek jelentek meg arról, hogy itthon van szükség rá, hogy féltik, és hogy a profi világ egyébként is az alvilág játékszere. 1964-ben már jó két éve helytelenítették, megkérdőjelezték a profi pályafutást. A kampányban olyan „nagyágyúk" is részt vettek, mint Vitray Tamás, aki a címmérkőzés kommentátoraként azt javasolta a tévében, hogy be kellene fejezni a pályafutást, vagy Peterdi Pál. Peterdi tollán ilyen mondatok születtek:

  • Papp Lacinak nincs tehetsége a profi ökölvíváshoz (nem szakmai, hanem üzleti szempontból)
  • A kacsalábon forgó bécsi Stadthalle kedvencét, Papp Lászlót — Laslo Papp — valahogyan soha nem éreztük valóságos, hús-vér embernek
  • Nálunk nincs profisport és egy ember kedvéért nem alakulhat át az ország sportja
  • Köszönjük igaz szívből a bécsi aranyérmet, Laci, de — ugye megérted? — a rómainak (az olimpián) még jobban örültünk volna

Utóbbi mondatot Papp Lacihoz írt nyílt levelében írta a Christensen elleni Európa-bajnoki meccs után a Képes Sportban. (Igen, ő az a Peterdi Pál, aki a rendszerváltás után kedélyesen mesélt vicceket a Szeszélyes évszakok című műsorban.)

Aradi Aladár nyolcrészes (!) sorozatában a profizmus ártalmáról írt hosszan, s azt bizonygatta, hogy az amerikai menedzserek Pappban nem látnak üzletet, a magyar bunyós számukra nem tényező (Tudósítások a profibox rejtelmes világából. Népsport. 1964. január 26-február 11.).

Egy Kéri János nevű propagandista is profiboksz-ellenes írással rukkolt elő 1964 áprilisában, ugyanabban a Népsportban, ahol leírta:Ily nagyszerű pályafutást nagyon szépen, bensőségesen kell befejezni. S nem biztos, hogy erre a profi-világbajnoksághoz vezető út a legalkalmasabb.

Vége, abba kell hagynia

Láthatjuk, hogy a pártállam emberei évek óta propagálták, hogy Papp jöjjön haza, itthon folytassa, lehetőleg edzőként, de semmiképpen se a kapitalista mocsárban keresse a dollárokat, mert az a szocialista elvekkel nem egyeztethető össze.

Tény, hogy Papp Lászlónak 1964. december 31-én lejárt az útlevele, amit meg kellett volna hosszabbítani, hogy a további mérkőzésekre utazhasson. Rengetegen írtak korábban Papp László leállításának körülményeiről, ezzel kapcsolatban aligha lehet újat mondani. N. Pál József irodalomtörténész publicisztikájából (Mitől rettegtek? ld. feljebb) kiderül, hogy Papp Laci leállítására évek óta – Európa-bajnokká válása óta mindenképpen – készültek, s az adminisztratív eszközöktől sem riadtak vissza. Egri Gyula, a sporthivatal elnöke már 1962-es feljegyzésében sem köntörfalazott: Ha minden kísérlet eredménytelen marad, adminisztratív úton tiltsuk meg további, hivatásos ökölvívóként való működését,s hozzátette, hogy aprofesszionalista sport elleni felvilágosító munkának nagyobb teret kell biztosítani.

Ahogy N. Pál József írja, nem egyetlen ember megnevezése, felelőssé tétele a lényeg, azért sem, mert ezzel akaratlanul az igazi bűnöst, az akkori rendszert mentegetnénk.

Felmerültek természetesen nevek akkor is, és később is. Egri Gyuláé és Kutas Istváné a sporthivatal vezetőjéé és helyetteséé, vagy Biszku Béláé, aki a belügyért és a sportért is felelős KB-titkárként Egri és Kutas felettese volt, s aki a végleges döntést szóban közölte Pappal 1964 novemberében (!), de a döntés a rendszer alapját mutatta meg. Egy, a magyar társadalom nyakán ülő vezető réteg akkor és úgy döntött egy sportoló pályafutásáról, életéről, ahogy ideológiai álláspontja, meggyőződése kívánta, s a döntést néha emberi rosszindulat is motiválhatta.

Hegyi Gyula – a hivatal korábbi elnöke – például már 1957 februárjában azt mondta Papp László profizmusáról, pár héttel – a talán „meggondolatlan" lépés – az engedély megadása utánhogy neki — nagy érdemeire való tekintettel — engedélyt adtak profi szerződés aláírására, de az ő lépését sem helyeslik, s félő, hogy a hivatásos sportolás Papp László számára csalódásokkal fog járni. (Népsport. 1957. február 10.)

Hegyi Gyula (a kép jobb oldalán) Rákosi Mátyás és Farkas Mihály társaságában látogatja meg a tatai edzőtábort még 1952-ben.Forrás: Horváth Lajos Fotepan

Hegyi az „elvei" szerint beszélt, de Kutas István Papp Lászlóra személyes ok miatt is haragudhatott, bár egy személyben nem dönthetett. (Ezzel kapcsolatban a Pesti Srácok oldalán jelent meg egy kétrészes írás a közelmúltban.)