Diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarország a Marshall-szigetekkel

SZIJJÁRTÓ Péter New York, 2019. szeptember 27.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakának általános vitájában a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 26-án.
MTI/AP/Frank Franklin II
New York, 2019. szeptember 27. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakának általános vitájában a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 26-án. MTI/AP/Frank Franklin II
Vágólapra másolva!
Magyarország szombaton hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatot a csendes-óceáni Marshall-szigeteki Köztársasággal.
Vágólapra másolva!

A New York-i magyar ENSZ-képviseleten tartott ceremónián a kapcsolatfelvételről szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá John Silk Marshall-szigeteki külügyminiszterrel.

A magyar diplomácia vezetője az aláírás után arról beszélt, hogy a Marshall-szigetek nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek és a klímavédelemnek, és

Magyarország is komolyan veszi a környezetvédelemi kihívásokat, tettekkel kíván részt venni azok megválaszolásában.

Forrás: MTI/AP/Frank Franklin Ii

Emlékeztetett, hogy az európai uniós tagállamok közül elsőként Magyarország írta alá a globális klímaváltozás elleni küzdelemről szóló párizsi megállapodást.

Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a két ország eddig is együttműködött az ENSZ tevékenységén belül, és most megállapodtak ennek folytatásáról és kiterjesztéséről. Magyarország támogatja a Marshall-szigetek tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, a Marshall-szigetek pedig támogatja Magyarország tagságát az UNESCO végrehajtó tanácsában.

Utalt Szijjártó Péter arra is, hogy az Európai Unió és a mikronéziai szigetek között vízummentességi megállapodás van érvényben. Az EU a jelenlegi keretköltségvetésben több mint 9 millió euró pénzügyi támogatást is nyújt a Marshall-szigeteknek, és

Magyarország támogatni fog minden olyan kezdeményezést, ami azt célozza, hogy a következő keretköltségvetésben, 2020 után növekedjen a támogatás.

John Silk azt emelte ki, hogy nagyra értékeli Magyarország támogatását ahhoz, hogy az október közepi szavazáson hazája bekerüljön a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsba.

Kifejtette, hogy a klímavédelem a Marshall-szigetek esetében emberi jogi kérdés is, hiszen az ország területének 99 százaléka tenger.

Ráadásul a földterület alig egy méterre emelkedik ki a tengerből, tehát a vízszint jelentősebb mértékű növekedése eltörölheti a Föld színéről a teljes Marshall-szigeteket.

Ennek fényében különösen nagyra értékelte azokat az erőfeszítéseket, amiket az Európai Unió és tagországai tesznek a klímaváltozás megakadályozására.

A Marshall-szigeteki Köztársaság Mikronézia szigetvilágában, Hawaii és Ausztrália között félúton helyezkedik el, két szigetcsoport, a korall-atollokból álló Ratak- és a Ralik-szigetlánc, továbbá több kis korallpad alkotja. Összterülete 181,4 négyzetkilométer, népessége kevesebb mint 70 ezer fő.