Hollik István szerint a nyugatról jövő, a család intézményét, a gyermek élethez való jogát, a nemzeti összetartozást támadó, a férfit és a nőt egymás ellen fordítani akaró ideológiai áramlat helyett
az idősek generációitól kapott nyugodt és tiszta rendre van szükség, és a kormány is ezt képviseli politikájában.
A kereszténydemokrata politikus a kormány nevében köszönetet mondott az időseknek azért, hogy a történelmi nehézségek közepette is megőrizték utódaiknak Magyarországot, és megmutatták, miként kell küzdeni, becsülettel dolgozni, és hogy időről időre arra figyelmeztetnek, a család az első.
Azt hangoztatta, a keresztény kultúrában gyökerező rend az alapja annak, hogy a jövő kihívásaival is meg tudjunk birkózni.
Közölte, a kormány az idősektől tanult elvekre építve formálja családpolitikáját, ennek megfelelően döntött például a családi adókedvezményekről, vagy legutóbb a családvédelmi akciótervről.
Azt mondta, a kormány tisztelete és megbecsülése jeléül mindig és mindent megtesz azért, hogy az idősek számára biztosítsa a nyugodt és biztonságos élet feltételeit.
A kormány erkölcsi kötelességének tekinti továbbá, hogy a gazdaság jó teljesítményének eredményeiből az idősek is részesülhessenek;
ezt a célt szolgálja a nyugdíjprémium és a rezsiutalvány is - mondta a kormányszóvivő.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária intézet igazgatója a kormányzati háttérintézmény egy, az időseket érintő, kedden megjelent kutatását ismertette, melyben 18-26 év közötti, még gyermektelen fiatalokat és 65-75 év közöttieket kérdeztek házasságról, gyermekvállalásról. Eszerint a magyarok házasság és gyermekpártiak, és általában a többgenerációs családot elismerő módon gondolkodnak. Erre utalva azt hangoztatta: minden, a családjában aktívan jelen lévő nagymama és nagypapa igazi kincset jelent, és jelenlétük pozitívan befolyásolhatja a fiatalok gyermekvállalási kedvét.
A felmérés szerint
a fiatalok 44 százaléka több gyermeket szeretne, mint amennyi szüleinek volt
, és az idősek 39 százaléka mondta azt, hogy több gyermeket szeretne, ha újrakezdhetné az életét. Az Idősek világnapjára időzített kutatás részletei elérhető a koppmariaintezet.hu oldalon.
Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum vezetője óriási pozitívumnak, ugyanakkor hatalmas kihívásnak nevezte, hogy megnövekedett az átlagéletkor. Demográfiai adatokat ismertetve elmondta, az unióban az 1960-as évekhez képest az ezredforduló utánra több mint 40 százalékkal nőtt a 65 évnél idősebbek aránya.
Ismertetése szerint míg Magyarországon a rendszerváltás idején 63 év volt a férfiak átlagéletkora, ez mostanra 78-ra emelkedett, míg a nőknél az adatok ennél is kedvezőbbek; náluk 80 év feletti.
Szerinte az átlagéletkor emelkedése, az aktív időskor közösségi szinten is óriási perspektívát nyit például a szociális, a kulturális vagy a sportpolitika területén.
Azt hangoztatta, az idősügy területét nem szabad elszigetelni, leválasztani, hanem ahogy a kormányzat teszi, a családpolitika részeként kell tekinteni rá, összefüggő rendszerként.
Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) alapítója, a New York kávéházban megrendezett konferencia házigazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy
a mai idősek életkilátásai sokkal jobbak, mint a múlt században voltak.
Mint mondta, ma már 70-80 évesen is aktív teremtő módon, tartalmasan és színesen élik a nyugdíjasok a mindennapjait, és példájuk erő lehet a fiatalabb generációk számára.