Az ellenzéknek a kormány gyengítése az első, és nem az emberek

2019.10.04. 12:31

Az önkormányzati választási kampányban az ellenzék rossz taktikát választott, mivel a helyhatósági voksoláson jóval kevésbé fontos a pártszimpátia, mint más választások esetében, így kormányellenes szavazássá tenni azt nem érdemes, főleg nem akkor, ha a többség szerint jó irányba mennek a dolgok – minderről Farkas Örs politológus beszélt az Origónak. Az ellenzék az országos politikához használná ugródeszkának az önkormányzati pozícióit, vagyis a kormánnyal szembeni konfliktusaikat helyi szinteken is megjelenítenék, akár az adott település kárára is – vélik a Magyar Nemzet által megkérdezett elemzők. Az elmúlt évek is világosan bizonyítják, hogy azokban a városokban, ahol ellenzéki polgármester volt, ott a fejlődés megállt, és csak a kormánnyal szembeni konfliktusra ment el az energia. Ez történt Hódmezővásárhelyen, Zuglóban és Salgótarjánban is. 

Az önkormányzati választási kampányban az ellenzék azt a taktikát választotta, hogy a helyi fejlesztés, fejlődés lehetőségeiről beszélt, és hogy min érdemes helyben változtatni – mondta Farkas Örs politológus. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint  mivel alapvetően jó irányba mennek a dolgok az országban, ezért az ellenzék ezen kampánya nem vezetett eredményre, és ezért váltottak. A fő üzenet a kormányellenesség lett, mivel az országgyűlési és az európai parlamenti választáson a nagyvárosok egy részében 50 százalék alatt szerepelt a Fidesz – tette hozzá.

Hibás taktikát választott az ellenzék 

Mivel a választók egy önkormányzati választáson sokkal inkább személyre szavaznak és nem pártra, ezért a kormányellenes retorika sem vezethet sikerre. Farkas Örs szerint csak abban az esetben lenne érdemes egy erőteljes kormányellenes kampányt folytatni, ha valóban nagy lenne az elégedetlenség, és az országban jól láthatóan rossz irányba mennének a dolgok. Kijelentette, hogy az ellenzéki negatív kampány azért is elhibázott, mert ha valaki kimegy az utcára például Budapesten, akkor saját szemével győződhet meg arról, hogy az elmúlt években érdemi fejlődés történt.

Az önkormányzati választási kampányban minden bizonnyal rossz taktikát választott az ellenzékForrás: MTI/Kovács Tamás

Farkas Örs szerint Karácsony azzal, hogy egyértelműen egy szabadságharcos kampányt hirdetett meg, már előre azt mutatja, hogy nem akar semmilyen kormányzati szereplővel együttműködni a város fejlesztése érdekében. Úgy látja, ez a szabadságharcos taktika nem találkozik a választói akarattal.

Itt a példa, mire készül az ellenzék

A tavalyi időközi polgármester-választást Hódmezővásárhelyen megnyerő Márki-Zay Péter példája remekül megmutatja, hogy mire készül az ellenzék. A városvezető a társaival megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, amely ugyan nem alakult párttá, ám például létrehozott egy országos adatbázist, amelyben az ellenzéki szavazókat próbálja orientálni azzal, hogy megnevezi az esélyes jelöltet a kormánypártok leváltására.

Márki-Zay emellett számos ellenzéki eseményen szólalt fel az elmúlt másfél évben. Mindezek mellett a polgármester folyamatosan harcol a helyi Fidesszel és Lázár János országgyűlési képviselővel, így a városban elszabadultak az indulatok. A képviselő-testületi üléseken folyamatosan személyeskedő veszekedésig fajulnak a viták. 

Márki-Zay Péter sem együttműködésre törekszikForrás: Facebook

Lehullt a jobbikos lepel

A Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron induló jelölt még őszintébben beszélt. A Jobbik pártlapjának, az Alfahírnek adott interjújában Bereczki Miklós így fogalmaz, amikor azt kérdezik tőle, hogy mennyire fontos az ellenzéknek Budapest megnyerése: „Szerintem ez a kulcskérdés, ha 2022-ben kormányváltást akarunk. A nagyvárosok szoktak politikai változásokat generálni, ez a világon mindenhol így zajlik. Ha Budapesten összejön a többség, akkor azzal egy komoly hídfőállást sikerülne felépíteni a kormányzattal szemben" – mondta a jobbikos politikus.

Karácsony Gergely sem dolgozott azért sokat, hogy Zugló fejlődjönForrás: MTI/Mónus Márton

Karácsony sem volt konstruktív

Jó példa a kormánnyal szembeni küzdelemre a zuglói önkormányzat is. Karácsony Gergely 2014-es győzelme után nem arra törekedett, hogy együttműködjön a kormánnyal és a fővárossal, hogy közös fejlesztéseket indítsanak, hanem minden egyes lépésével arra törekedett, hogy élezze a feszültséget. A teljesen alkalmatlan politikusnak semmilyen konstruktív javaslata nem volt a főváros irányába, amit jól mutat, hogy az elmúlt években alig volt benn a fővárosi közgyűlés ülésein, és csupán egy 11 másodperces megszólalása volt egy ügyrendi ügyben. Ez a politika pedig ahhoz vezetett, hogy Zuglóban szinte semmilyen fejlesztés nem volt, és a kerület pénzügyi helyzete is tragikus. 

Salgótarján sem egy ellenzéki sikertörténet

Salgótarjánban szintén az ellenzék győzött 2014-ben. A városban a balliberális vezetés semmilyen komoly eredményt nem tudott felmutatni. Salgótarján a megyei jogú városok között elszomorító helyzetbe sodródott. Ezt tükrözi, hogy itt a legnagyobb a népességfogyás, az álláskeresők száma, ami még a megyei átlagot is meghaladja, és egy kutatás során az is kiderült, hogy itt a legboldogtalanabbak az emberek. A mostani vezetés pedig az elmúlt öt évben egyáltalán nem az együttműködésre összpontosított. 

Könnyen lehet, az ellenzéki vezetésű települések migránsokat telepítenek majd be az uniós forrásokért cserébeForrás: AFP/Handout

Migránsokat is betelepíthet az ellenzék

Az ellenzék az önkormányzatokra mint lehetséges gazdasági erőforrásokra tekint. Október 13-án számukra az a cél, hogy minél több település politikai és gazdasági irányítása felett átvegyék a kontrollt, a megszerzett pozíciókat pedig arra használják fel, hogy a kormánnyal szembeni konfliktusaikat helyi szinteken is megjelenítsék, akár az adott település kárára is - jelentette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Szavai szerint tehát számukra nem a települések fejlesztése, hanem új ellenzéki csataterek létrehozása a tét október 13-án.

Kiszelly Zoltán a Magyar Nemzetnek értékelve arra hívta fel a figyelmet: amikor az ellenzék azzal kampányol, hogy több uniós fejlesztési forrást kapjanak közvetlenül az önkormányzatok, nem beszélnek arról, hogy az Európai Parlament (EP) asztalán lévő javaslatokban azoknak az önkormányzatoknak a támogatása szerepel, amelyek migránsokat fogadnak be.

Az ellenzék célja nem a települések felvirágoztatása

Az ellenzéki jelöltek egyfajta háborús hídfőállás-foglalásnak tekintik az október 13-i választást, amely esélyt adhat a következő parlamenti voksoláson a kormánypártokkal szembeni küzdelemre – jelentette ki korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter Egerben. Gulyás Gergely hangsúlyozta: hosszú vita zajlik a hazai közéletben arról, hogy mennyire előnyös, ha egy településnek kormánypárti polgármestere van. Abban már egyetértés látszik, hogy nem hátrányos, ugyanakkor e tekintetben mégis sajátos helyzet alakult ki – mondta. Hozzátette: nem a kormány együttműködési szándéka hiányzik ugyanis, hanem az ellenzéki jelöltek folytatnak a kormány ellen durva és méltánytalan kampányt, amiből egyértelműen látszik: ha nyernek, nekik nem a helyi közügyek színvonalas intézése, a közösség és a település felvirágoztatása lesz a céljuk. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK