Áder János: Van-e felső határa a befogadásnak?

2019.10.11. 12:58

Áder János köztársasági elnök szerint a menekültkrízis kezelése kapcsán beszélni kell arról, hogy van-e felső limitje a befogadásnak és arról is, hogy a migrációs válság kezelése csak Európai Uniós feladat-e. A magyar államfő erről az Arraiolos-csoport athéni tanácskozásán beszélt, pénteken.

Áder János köztársasági elnök szerint a migrációs válságról szóló tanácskozásokon beszélhetnek a határvédelem fontosságáról, arról, hogy csak politikai menekülteket lehessen befogadni, vagy az embercsempészekről, de szerinte fontos kérdés az is: van-e felső limitje a befogadásnak?

Kiemelte, hogy Frank-Walter Steinmeir német elnök még 2015-ben, a migrációs válság közepén azt írta, hogy Németország képes és alkalmas arra, hogy egy adott évben egymillió menekültet befogadjon, de nem képes rá, hogy ezt minden évben megtegye. Ha Európa leggazdagabb országának akkori külügyminisztere ezt mondta, akkor bizony jogos feltennünk azt a kérdést, hogy van-e felső határa azoknak, akiket ilyen-olyan okok miatt be akarunk fogadni? – fogalmazott Áder János.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a prognózisok szerint 2050-re megduplázódik a száhel övezetben élők száma, addigra körülbelül egymilliárd ember él majd ott, ahol most sincs elegendő minőségű víz, és egyre kevesebb a megfelelő minőségű termőföld. Induljon el ezeknek az embereknek csak a 10 százaléka. Képes Európa, arra hogy 40-50-100 millió embert befogadjon? – kérdezte Áder János.

A magyar köztársasági elnök szerint ugyanakkor arról is beszélni kell, hogy a migrációs válság kezelése csak Európai Uniós feladat-e. Akár csak a helybenmaradás segítését, az ottani munkafeltételek javítását, a mezőgazdasági termelés segítését, akár a segélyek mértékének növelését nézzük, ezek sem külön-külön, sem együttesen nem lehetnek csak az Európai Unió feladatai.

A köztársasági elnök szerint más, szintén fejlett gazdaságú országoknak, például az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának, akár Kínának vagy az Öböl-beli országoknak is részt kell vállalniuk a migrációs válság kezelésében. Időnként beszélnek arról, hogy a tönkrement országok, például Szíria megsegítésére, újjáépítésére új Marshall-tervet kell elindítani. Miért nem teszünk ennek érdekében többet? – kérdezte.

Áder János beszélt arról is, hogy a kohéziós alapokra, az agrártámogatásokra a következő költségvetési ciklusban is ugyanúgy szükség lesz, mint ahogy eddig. Az a tervezet, ami ezzel kapcsolatban most ismertté vált, nem fogadható el számunkra, nem véletlenül alakult meg a Kohézió barátai csoport 14 ország részvételével.

A magyar államfő szerint ha az uniós felzárkózást komoly célnak tekintjük, akkor a jövőben nem szabad lemondani erről. Szerinte az új rendszer a gazdaságilag fejletlenebb országokat rosszul érintené. Azt javasolta, fontolják meg azokat az érveket, amelyeket a Kohézió barátainak képviselői újra és újra elmondanak.

Athén, 2019. október 11. Áder János köztársasági elnököt (b) üdvözli Prokopisz Pavlopulosz görög elnök az Arraiolos-csoport tárgyalása előtt az athéni a Peristyle Central Circular Atriumban 2019. október 11-én. Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. MTI/Bruzák NoémiForrás: MTI/Bruzák Noémi

Az Arraiolos-csoport tanácskozását megnyitó Prokopisz Pavlopulosz görög köztársasági elnök hangsúlyozta: az európai választások után itt van az ideje, hogy bizonyítsák felelősségüket Európa iránt. A jövőben arról kell beszélni, hogy mi legyen a következő lépés az európai egyesítéshez vezető úton. Az Európai Parlamentnek egy erőteljes szervezetté kell válnia, mert azon keresztül, a demokratikus elvek által fognak tudatos állampolgárokat maguk mögött tudni. Fontos az Európai Bizottság megerősítése is, amelynek megfelelően tájékozott, időszerű döntéseket kell hoznia. Fontos, hogy senki ne adja fel nemzeti identitását, hiszen ez részét képezi az Európai Unió eszköztárának.

Kolinda Grabar Kitarovic horvát elnök felszólalásában kiemelte, hogy a migrációt csak együttműködéssel lehet sikeresen kezelni. Nemcsak a kül- és biztonságpolitikában van szükség határozottságra, hanem a fejlesztésekben is, hogy a migráció okait fel tudják számolni. Ebben a problémában szerinte a világ más országainak, térségeinek is felelősséget kell vállalnia.

Athén, 2019. október 11. Áder János köztársasági elnök (b) és Frank-Walter Steinmeier német elnök beszélget az Arraiolos-csoport tárgyalásán az athéni a Peristyle Central Circular Atriumban 2019. október 11-én. Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. MTI/Bruzák NoémiForrás: MTI/Bruzák Noémi

Frank-Walter Steinmeir, német államfő felszólalásában a migráció kapcsán kiemelte, többet kell tenni a külső határok megvédése érdekében, de el kell fogadni: az is a realitás része, hogy egyre több menekül érkezik majd Európába. Véleménye szerint ezért az egyik legfontosabb kihívás, a közös európai menedékrendszer reformja.

Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. A közvetlen végrehajtó hatalmat nem gyakorló államfők rendszeres találkozóinak célja az európai együttműködéshez kötődő témák megvitatása. A csoport tagjai idén tizenötödik alkalommal találkoztak.