Pozitív változásokat hozott a Jog és Igazságosság kormányzása Lengyelországban

Jaroslaw Kaczynski (C-R), leader of ruling Law and Justice (PiS) party is seen next to Poland's former Prime Minister Beata Szydlo (C-L) and among parlimentary candidates during a convention of Poland's ruling Law and Justice (PiS) party in Kielce, October 9, 2019. - Poland's governing right-wing PiS party is poised to win a general election on Sunday, October 13, 2019, buoyed by generous social spending and fiery nationalist rhetoric, but its majority is at risk, giving opposition parties a narrow chance to snatch power. (Photo by Wojtek RADWANSKI / AFP)

A Jog és Igazságosság (PiS) Lengyelországban olyan modellt alkotott, amit más országokban is be lehetne vezetni, ráadásul ezek az intézkedések egyébként több más országban is megtalálhatóak – mondta Lukasz Kobeszko lengyel újságíró az Origónak. A jó változás Lengyelországban 2015-2019 című, a Századvég Alapítvány által kiadott könyv szerzője szerint a PiS képes lesz egy új politikai korszakot teremteni az országban.

Miért tartotta fontosnak ennek a könyvnek a megírását?

Általánosságban véve évtizedek óta foglalkozom politikai újságírással, a társadalmi és gazdaági folyamatok nyomon követésével. Nemcsak Lengyelországra, hanem a közép-európai országok politikai gazdasági életére is specializálódtam, valamint a balkáni országok viszonyaira is rálátásom van. Mindezek vezettek el ahhoz, hogy összefoglaljam a mögöttünk hagyott időszakot. Másrészt a Waszlaw Felczak Intézet kért fel arra, hogy írjam meg ezt a kötetet, hogy mi mindent ért el a lengyel kormány 2015 óta.

A fő ötlet az volt, hogy a főbb eredményeket bemutassuk, hogy ne valamilyen politológiai elemzést végezzünk, hanem bemutassuk emészthető formátumban, hogy mit sikerült elérnie a PiS kormánynak.

Minden felmérés azt mutatja, hogy a Jog és Igazságosság pártja folytathatja a kormányzást Lengyelországban Forrás: AFP/Wojtek Radwanski

Miben sikerült előrelépnie a PiS vezette kormánynak a mögöttünk hagyott négy évben?

Úgy gondolom, hogy a legfőbb előrelépés az volt, hogy az 1989 óta lévő kormányokkal szemben sikerült megtörnie azt a korábbi liberális dogmákra épülő politikai nézetet, amely minden korábbi kabinetet dominált. Mindennek lényege a szabadpiac korlátlan érvényesülése, és ebből következően a gyenge állam előtérbe helyezése volt.

A 2000-es évek végén ez a nézet meggyengült, annak ellenére, hogy Lengyelországot Magyarországgal szemben nem érintette olyan mélyen a világválság, mégis az emberek többet vártak az államtól, egyfajta biztonságérzetet szerettek volna.

Nagyon sok program indult Lengyelországban a családok és gyermekek számára, 30 év óta először a hatalom bemutatta, hogy nemcsak elvárásai vannak a polgárok felé, hanem végre adott is valamit nekik.

Mennyiben volt sikeres ez a PiS által kialakított modell?

Nyílván a választások előtti felmérések azt mutatják, hogy van előnye a PiS-nek, és úgy tűnik, hogy sikerülni fog nekik egyedül kormányt alakítani. Mindezek persze nem olyan jó eredmények, mint amit a Fidesz elért, mivel Magyarországon teljesen háttérbe szorultak a korábban hatalmon lévő pártok. Lengyelországban az ellenzék három tömörülésben szerepel, és ha összesítjük az eredményeiket, akkor nagyjából 5-7 mandátummal van kevesebbjük. Tehát a PiS dominanciája nem annyira erős Lengyelországban, mint a Fideszé Magyarországon.

Ami világosan látszik minden felmérésből, hogy az állam aktívabbá vált, az állampolgárok számára bizonyos támogatásokat nyújtanak, és ezzel még mindazok is egyetértenek, akik a kormánnyal több kérdésben nem értenek egyet.

A PiS intézkedéseivel azok is egyetértenek, akik nem hívei a kormánynak Forrás: NurPhoto/Beata Zawrzel/NurPhoto/Beata Zawrzel

A PiS intézkedései modellértékűek lehetnek Európában?

Igen, elsősorban olyan modellt képezhetnek, amit más országokban is be lehetne vezetni. A mostani intézkedések egyébként több más országban is megtalálhatóak, így például Szlovákiában, ahol a Smer szintén bevezetett szociális juttatásokat. Az állam aktívabb szerepe persze más európai országokban is jelen van. Lengyelországban, amikor 1989-ben véget ért a kommunizmus korszaka, akkor egy szélsőséges liberális politika érvényesült világszerte, és egy kicsit elfelejtkeztek az állampolgárokról. Akkor kellett volna rögtön csatlakoznunk a jóléti állam építésre, és ezért szeretnénk most ezt a lemaradást behozni.

Hogyan alakulhat a PiS és Brüsszel viszonya a választás után?

Mi azt gondoljuk, hogy Lengyelország és Európai Bizottság kapcsolata jó volt, de rossz volt, hogy nagyon sok feszültség volt az elmúlt négy évben. Mindezt mi nem tartottuk jónak, és ezért is örülünk az Ursula von der Leyen vezette bizottsággal egy új korszak kezdődhet.

Mi nem akarunk PR-konfliktusokat, hanem konstruktív dialógusokat akarunk.

Nem tudjuk mi lesz a brexittel, nem tudjuk, mi lesz az EU bővítésével, valamint több más világszinten meglévő problémákkal, és nem érdemes értelmetlen vitákkal foglalkozni. Sem az EU-nak, sem Lengyelországnak nem adott semmit a mögöttünk hagyott konfliktusos időszak.

Képes lesz-e Lengyelországban a PiS egy politikai korszakot-rendszert teremteni?

Ebben reménykedünk, és efelé igyekszünk. A lengyel kormány legfőbb célja az volt, hogy minél jobb intézményeket hozzon létre, főleg az igazságszolgáltatás területén. Nem időszakos, hanem állandó intézményi változásokra törekedtünk, és mindez az állam működésében is visszatükröződött. A sikert az biztosítja, hogy az ellenzéki képviselők értékelik ezeket a társadalmi programokat, és a mostani választási kampányban egyetlen ellenzéki párt sem támadta a szociális programokat. Valóban itt egy hosszútávú változást hozott a PiS a politikai rendszerben.