Először is nézzük az eredményeket:
A Fidesz a 23 megyei jogú városból 13-at megnyert. A 19 megyei közgyűlésből pedig 19-et, tehát az összeset. Több megyében is hatalmas különbséggel győzött, Bács-Kiskunban 59,9% Fidesz - 34,7% ellenzék, Fejér 58,9% Fidesz és 34,1% ellenzék, Győr-Moson-Sopron 62,4% Fidesz - 37,6% ellenzék, Hajdú-Bihar 58,6% Fidesz - 36,3% ellenzék, Nógrád 57,2% Fidesz - 37,2% ellenzék, Szabolcs-Szatmár (itt hihetetlenül nagy a különbség) Fidesz 65%, az ellenzék pedig mindössze 31,5%. De Tolnában is nagy a különbség, 58,3% Fidesz és 36,8% ellenzék. Vas megyében Fidesz 61,5% - ellenzék 38,5%. Zalában pedig 62,7% Fidesz - 32,3% ellenzék.
A 19 megyéből 17 megyében nagyon nagy, 10%-nál nagyobb volt a különbség a Fidesz javára. Azaz, vidéken hihetetlenül erős a Fidesz.
Budapesten ellenzéki főpolgármester és a kerületek többségében ellenzéki polgármester lesz. Tarlós István egyébként több szavazatot kapott, mint 2014-ben. Akkor 290 675-en szavaztak rá, most 306 305-en.
Érdemes összehasonlítani a vasárnapi önkormányzati választás és a májusi EP-választás eredményeit is.
Az EP-választáson a Fidesz összesen 1 761 711 szavazatot kapott, most 1,800 849 szavazatot. Az ellenzék májusban összesen 1 633 762 szavazatot, most 1 360 965-öt. Azaz, a Fideszre most többen szavaztak, és a különbség is nőtt a Fidesz javára.
Ami egyértelműen kiolvasható a fenti számokból: a Fidesz messze az ország legerősebb pártja.
Hamarosan több cikkben is fogjuk elemezni az önkormányzati választást. Például, hogy mekkora szerepet játszott egyes eredményekben - nyugodtan nevezhetjük így - a Borkai-faktor. Hat olyan hely is van, ahol ezer szavazatnál kisebb volt a különbség. Budapesten az első, a harmadik és a nyolcadik kerületben, valamint Egerben, Tatabányán és Szombathelyen is. Természetesen szakértőket is segítségül hívünk, hogy a vasárnapi eredményeket értékeljük.