Óriási balliberális fölény van az uniós fővárosokban

2019.10.15. 16:09

A vasárnapi önkormányzati voksoláson gyakorlatilag kettészakadt az ország a választói magatartást illetően: míg vidéken a Fidesz-KDNP pártszövetség elsöprő győzelmet aratott, több mint kétharmaddal nyert az országban, addig Budapesten az ellenzék szerepelt jobban. Bár a legutóbbi választásokhoz képest meglepő lehet a mostani végeredmény, az európai és a tengerentúli nagyvárosokban jó ideje a liberális-baloldali erők, míg vidéken a jobboldali-konzervatív pártok az erősebbek. Végigvettük, mi a helyzet az uniós fővárosokban, és szakértő segítségét kértük az elemzéshez. 

A vasárnapi önkormányzati választáson tehát nem történt más, mint az, ami az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, vagy éppen Európa legnagyobb részén szokásos. Legutóbb Ausztriában aratott nagy győzelmet országosan a jobboldali Osztrák Néppárt, miközben Bécsben simán vesztett. A budapesti eredmények ismeretében érdemes megnézni, milyen politikai erőkhöz tartozó politikusok vezetik az Európai Unió tagállamainak fővárosait! 

Baloldali-liberális uralom az uniós fővárosokban

Ha Magyarországot nem számítjuk, akkor az látszik, hogy a Budapesten kívüli 28 uniós főváros

túlnyomó többségét baloldali politikus vezeti.

Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az uniós fővárosok közül

  • 18-at szociáldemokrata-liberális-zöld-kalózpárti,
  • 3-at jobboldali,
  • 3-at liberális konzervatív
  • 3-at regionális vagy helyi nacionalista politikus irányít.

Az alábbi ábrán feketével a baloldali, ferdével a liberális-konzervatív, aláhúzva a regionális-helyi nacionalista és kiemelés nélkül a jobboldali polgármestereket jelöltük:

Főváros  Polgármester Párt  Mióta van hivatalban?
Amszterdam  Femke Halsema Baloldali Zöldek (GroenLinks) 2018. július 12.
Athén‎ Kostas Bakoyannis Új Demokrácia (Néa Dimokratía)  2019. szeptember 1.
Bécs Michael Ludwig  Ausztria Szociáldemokrata Pártja; (Sozialdemokratische Partei Österreichs, SPÖ) 2018. május
Berlin Michael Müller Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands; SPD) 2014. december 11.
Brüsszel Philippe Close  Szocialista Párt (Parti Socialiste; PS) 2017. június 9. 
Bukarest Gabriela Firea Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat; PSD) 2016. június
Dublin  Paul McAuliffe  Fianna Fáil 2019. június 7.
Helsinki Jan Vapaavuori Nemzeti Koalíciós Párt (Kansallinen Kokoomus; KOK) 2017. június
Koppenhága‎ ‎Frank Jensen  Szociáldemokraták (Socialdemokraterne; A) 2010. január 1.
Lisszabon Fernando Medina  Szocialista Párt (Parido Socialista; PS) 2015. április 6. 
Ljubljana‎ Zoran Janković  Pozitív Szlovénia (Pozitivna Slovenija, PS) 2012. április 12.
London‎ Sadiq Khan  Munkáspárt (Labour Party; LP) 2016. május 9.
Luxembourg Lydie Polfer Demokrata Párt (Demokratesch Partei) 2013. december 17.
Madrid‎ José Luis Martínez-Almeida Néppárt (Partido Popular; PP) 2019. június 15. 
Nicosia Constantinos Yiorkadjis   2011. december 18.
Párizs Anne Hidalgo  Szocialista Párt (Parti socialiste, PS) 2014. április 5. 
Pozsony Matúą Vallo Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko; PS) 2018. november 10.
Prága Zdeněk Hřib  Cseh Kalóz Párt (Piráti) 2018. november 15.
Riga Oļegs Burovs Dicsőség Rigát szolgálni! (Gods kalpot Rīgai; GKR) 2019. augusztus 19. 
Róma Virginia Raggi  Öt Csillag Mozgalom (5 Stelle, M5S) 2016. június 22.
Stockholm Anna König Jerlmyr Mérsékelt Párt (Moderata samlingspartiet) 2018. október 15.
Szófia Jordanka Fandakova Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) 2011. november 8. 
Tallin Mihhail Kõlvart Észt Centrumpárt (Eesti Keskerakond) 2019. április
Valletta Alfred Zammit Munkáspárt (Partit Laburista, PL) 2019. május 29.
Varsó Rafał Trzaskowski Polgári Platform (Platforma Obywatelska; PO) 2018. november 22.
Vilnius Remigijus ©imaąius Szabadság Párt (Laisvės Partija) 2015. április 20.
Zágráb Milan Bandić Bandić Milan 365 - Stranka rada i solidarnosti (365) 2005. május 15.

Az Európai Unióban mindössze három helyen van kimondottan jobboldali-konzervatív vezető: Kostas Bakoyannis (Új Demokrácia) Athénban, José Luis Martínez-Almeida (Néppárt) Madridban és Jordanka Fandakova Szófiában. Közülük kettőt a helyben összeomló baloldal miatt idén választottak meg. Figyelemre méltó az is, hogy

ezek közül csak Madrid nagyobb, mint Budapest, Szófia és Athén lakossága jóval kevesebb.

Rajtuk kívül csak zöld, szociáldemokrata, liberális, helyenként és szélsőbaloldali politikusok ülnek az uniós fővárosok polgármesteri székében. A Magyarországtól nyugatra lévő fővárosok közül ide sorolható Amszterdam, Bécs, Berlin, Brüsszel, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, valamint Párizs is.

London polgármestere a Munkáspárti Sadiq Khan, aki pakisztáni származású, az első muszlim politikus egy nagy nyugati civilizációjú főváros élén.Berlint a szociáldemokrata Michael Müller vezeti. Párizs élén a szocialista Anne Hidalgo áll. (Előtte két cikluson át a szintén baloldali Bertrand Delanoe volt a főpolgármester.) Párizs annyira baloldali, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök, akinek taktikája az, hogy minden számára használható szocialista politikust megszerez a saját pártjának, itt még ezt sem tartotta szükségesnek. A jövő évi önkormányzati választáson saját jelöltet indít ellene, Benjamin Griveaux-t, és a közvélemény-kutatások szerint a második fordulóba ők ketten fognak bekerülni. Vagyis 

két baloldali jelölt között fog eldőlni az önkormányzati választás Párizsban.

Közép-, és Kelet Európában is hasonló a helyzet,

egyedül Szófiát vezeti jobboldali politikus.

Bojko Boriszov, pártjában, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) politizáló Yordanka Fandakova 2011 novemberétől áll a bolgár város élén.

Varsó polgármesterének pártja, a  Polgári Platform az Európai Néppárt liberális szárnyához tartozik, és mint ismert, a nemzeti Jog és Igazságosság a legfőbb ellenfele, ezért nem sorolható a jobboldaliak közé. 

A hozzánk közeli Bécs bevándorláspárti szociáldemokrata főpolgármestere, Michael Ludwig pedig egyenesen a legnagyobb tartományi kitüntetésre, a Nagy Arany Becsületrendre terjesztette fel Soros Györgyöt idén tavasszal, mert a Soros-egyetem egy részét Bécsbe költöztetné.

Magyarázat a jelenségre

"Minél nagyobb egy település, annál vegyesebb a társadalmi összetétele, így a különféle kisebbségek nagyobb arányban fordulnak elő közöttük. Egy főváros esetében számolni kell azzal is, hogy a diplomáciai testületek vagy a multinacionális vállalatok helyi felsővezetői révén automatikusan más országok, sőt földrészek szülöttei települnek be" - magyarázta a jelenség hátterét az Origonak Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója. A szakember szerint ez a diverzitás jellemzően kiköveteli magának, hogy "mindenféle, akár extrémitásba hajló szokásokat elfogadó és támogató szereplők üljenek az adott város polgármeteri székébe."

Kik azok, akik erre is hajlandóak? Erre is választ adott a politológus: leginkább a liberális politikusok, hiszen az ő értékrendjük mindent megenged. "Számukra az őshonos kultúra és a hagyományos értékek csak egyet jelentenek a sok közül, szemléletük alapvetően globalista, ami miatt állandó megfelelési kényszer űzi őket a kisebbségek felülreprezentálására a többség felett" - tette hozzá. Boros Bánk Levente leszögezte, hogy ezeknek a szereplőknek

általában az az elvük, hogy nincsenek elveik.

"A liberálisok - gyakran - szélsőségesen toleráns, opportunista hozzáállása remekül ki tudja szolgálni a vegyes lakosság politikai elvárásait." - összegzett a szakember. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK