Ez itt a kérdés: kik a felelősök 2006 véres őszéért?

2019.10.19. 18:41

Tizenhárom évvel ezelőtt tüntetők vonultak a Magyar Televízió Szabadság téri székházához, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy nappal korábban kiszivárgott őszödi beszéde és kormányának tevékenysége ellen tiltakozzanak. Ezen az éjszakán, 2006. szeptember 18-án, több mint 100 rendőr és 50 tüntető megsérült. Egy hónappal később, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján az egész városban demonstráltak a hatalom ellen, amely a tömeget csőcseléknek, a megmozdulást pedig zavargásnak nevezte. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre. Több tüntetőt meglőttek, van, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert egy lövedék eltalálta a szemét, másnak a keze sérült meg, de sok ellenzéki gondolkodót nagyon megvertek. Vajon hogyan történhetett 16 évvel a rendszerváltás után ilyen rendőri brutalitás és miért nem nézett még szembe vele a magyar társadalom? Ez itt a kérdés, ez volt a kérdés a M5 péntek esti műsorában.

A jól ismert, megrendítő képekkel kezdődött az "Ez itt a kérdés" tegnapi adása. A kamerák ugyanis rögzítették a 13 évvel ezelőtti ősz minden feszültségét és agresszív megnyilvánulását. Felvették, ahogy lángba borultak az utcák és azt is, ahogy rendőrök rátámadtak a tüntetőkre. Közülük sokan a Fidesz nagygyűléséről indultak hazafelé, amikor a rendőri brutalitás áldozatául estek.

Egy sérült tüntető 2006. október 23-ánForrás: AFP/Joe Klamar

Amíg egy hónappal később, november 4-én, az akkori ellenzéki Fidesz fáklyás menetet szervezett a fővárosba az 50 évvel korábbi forradalom leverésének megemlékezése és a 2006-os rendőri brutális elítélése érdekében, Gergényi Péter budapesti főkapitány kimondta, indokolt és jogszerű volt a rendőrségi fellépés. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig kitartott amellett, hogy egy csőcselék vonult végig Budapesten.

Az Ez itt a kérdés, M5, 2019. október 18-ai adása, Schiffer András, Morvai Krisztina és Balog ZoltánForrás: Origo

Ugyanez az ember még most is csőcseléknek tartja ugyanazokat, akiket akkor annak tartott. A magukat liberálisnak tartó újságírók többsége pedig a mai napig, változatlanul csőcselékként emlékszik vissza azokra, akik a tömeges rendőri brutalitás áldozatai lettek"

– mondta Morvai Krisztina, akit saját bevallása szerint, azóta is felkavarnak a 2006-os véres estéken készült felvételek.

Igazságszolgáltatás, elszámoltatás?

Az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense nehezményezte, hogy szerinte azóta sem történt meg az igazságtétel, azóta sem érezhették az akkor összevert, perbe vont, a börtönben megkínzott emberek, hogy győzött az igazság. Kártérítést kaptak, de nem mondták ki, hogy brutális bűncselekmény történt ezen az őszön, miközben a baloldali politikusok morálisan máig támogatják az akkor bűncselekményeket elkövető rendőröket.

Tüntetők egy 1956-ban is használt tankkal a Deák térnél, 2006. október 23-ánForrás: AFP/Attila Kisbenedek

„Én emlékszem, ellenzékben volt a Fidesz, én voltam az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság elnöke, meglehetősen egyedül voltam a parlamentben ezzel, ha nem lettek volna parlamenten kívüli szövetségeseim abban, hogyan tudjuk ezt a dolgot rendbe tenni, akkor teljesen reménytelen történet lett volna. Folyamatosan, közvélemény-kutatásokkal mértük azt, hogy valóban, a megkérdezettek többsége úgy gondolta, hogy ez csőcselék"- magyarázta Balog Zoltán, református lelkész, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki azt is megjegyezte,

hogy a magyar társadalom nem állt az áldozatok mellé.

Balog Zoltán az M5: Ez itt a kérés című, 2019. október 18-ai műsorában beszélForrás: Origo

A műsor harmadik meghívott vendége, az LMP alapítója, Schiffer András 2006-ban a TASZ képviseletében dolgozó ügyvéd volt. Ez a szervezet több áldozat jogi képviseletét ellátta és többször fellépett a rendőrterror áldozatai mellett.

„Azért fontos emlékeznünk rá, mert nem csak büntetőjogi, politikai értelemben sem történt meg az elszámoltatás. Nagyon kevés az, amikor a mai hatalom a bíróságra mutogat, mert

sok főkolompos addig sem jutott el, hogy kihallgassák,

hogy megfogalmazzanak vele szemben gyanút, nem folytatódtak úgy a vizsgálatok, hogy legalább a politikai felelősséget meg lehessen állapítani. Ezt nem lehet a bíróságok nyakába varrni, hiszen a bíróságok abból dolgoznak, ami a vádiratban megfogalmazódik. Amikor meg sem indítanak egy nyomozást, vagy elsikálják nyomozati szakban, az nem a bíróságok felelőssége"

– mondta.

Schiffer András az M5: Ez itt a kérdés című, 2019. október 18-ai adásábanForrás: Origo

Ma eljutottunk oda, hogy nyíltan, büszkén lehet a szemkilövetéseket tagadni, nyíltan, büszkén lehet a szemkilövetésekből politikai tőkét kovácsolni. Aki demokrata, aki demokratikus meggyőződésű, függetlenül attól, hogy az elmúlt 9 év kormányzásáról mi a véleménye, nem köthet szövetséget olyanokkal, akik a mai napig nem tanúsítanak megbánást és a mai napig nem lettek elszámoltatva a 2006 őszi tömeges ámokfutás miatt"

– tette hozzá.

Az egykori ellenzéki képviselő vetette fel 2010-ben, hogy erről az időszakról fehér könyvet kellene készíteni, nem csak a büntetőjogi felelősség miatt, hanem a morális elégtétel miatt is. Azt mondja, ki kellene derülnie, hogy kik a felelősek azért, hogy a jogállam kilépett a normális medréből.

A Fidesz novemberi fáklyás meneteForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Balog Zoltán emlékeztette rá a többieket, hogy 2010-ben megalakult a Balsai-bizottság, és elkészült a Balsai-jelentés,

amiben világosan leírták, hogy kik a felelősök: Gyurcsány Ferenc személyesen, és mások mellett a két rendőrfőkapitány is.

Kiemelte, hogy 150 ember 300 millió forint értékben kapott jóvátételt.

Az, hogy teljes mértékben egyedül hagyták volna őket, az nem állja meg a helyét. A parlamentben is beszéltünk erről. Ami engem nyomaszt, az inkább az, hogy egy ilyen dolog iránt nincs érzékenység, nem érdemes az élére állni, mert ebből inkább politikai veszteség lesz, mint nyereség. Ez olyan tompaság a társadalomban, ami aggaszt"

- mondta.

Schiffer András arról is beszélt, hogy a „rendőrségi ámokfutás" nem 2006 szeptemberében kezdődött, hanem az iraki, imperialista agresszió ellen szervezett, 2003. februári béketüntetések idején. Azt mondta, ekkor lehetett a rendszerváltás után először tapasztalni azt, hogy a rendőrség politikai utasítások alapján lép fel. Ez a rendőrségi magatartás egészen 2009-ig kitartott.

Morvai Krisztina az M5: Ez itt a kérdés című, 2018. október 18-ai adásábanForrás: Origo

Morvai Krisztina felidézte, hogy 2002-ben, amikor a baloldal hatalomra jutott, Budaházy György megszervezte az Erzsébet hídi szavazatszámlást követelő tüntetést.

Budaházy Györgyöt már akkor véresre verték. Az hogy lehet, hogy ő 13 év fegyházat kap, Gyurcsány meg Gergényi szabadlábon van, meg az összes többi?"

- kérdezte indulatosan Morvai Krisztina, majd arról beszélt, hogy szerinte nem lehet népszavazásra bocsátani, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőinek börtönben lenne a helye, hiszen egy bankrablónál sem tesszük fel a kérdést, hogy kerüljön-e a börtönbe. Úgy fogalmazott, hogy ezt politikai oldalról megközelíteni: „bizarr".

Azok, akik naponta kongatják a vészharangot, hogy vége a demokráciának, azt felejtik el, hogy a jogállamban még a rendbontókat is megilleti az emberi méltóság"

- mondta Schiffer András, aki szerette volna, ha a biztonsági rendvédelmi szervek végzik a munkájukat és feltárják azt a kommunikációs csatornát, ami a politikai döntéshozóktól az azonosító nélküli verőlegényekig vezetett 2006 őszén.

Az, aki 13 év távlatából csőcselékezi a tömeget és ezzel akarja a rendőrterrort igazolni, az egész egyszerűen nem nevezheti magát demokratának"

- mondta Gyurcsány Ferencre utalva.

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Morvai Krisztina szerint 13 év alatt nem volt egy olyan ügyészség, amely karakánul lépett volna fel ebben az ügyben, ezért sem sikerült elérni, hogy megbüntessék a felelősöket, de a jogi szereplők közül nem csak ők hibáztak.

13 évvel ezelőtt a véres fejű embereket bíróság elé állították és futószalagszerűen rendelték el a letartóztatásukat. Nem volt olyan bíró első fokon, aki megkérdezte volna, hogy maga hogy sérült meg, mi történt magával. A bírók nem tanúsítottak bíróhoz méltó magatartást, az ügyészek ügyészekhez méltó magatartást és koncepciós perek százai indultak"

- magyarázta a jogász, mire Balog Zoltán szólalt meg.

„Azért azt szögezzük le, hogy 2006-tól folyamatosan, az akkori ellenzék, a Fidesz-KDNP kiállt az emberek mellett. Elmentünk a börtönbe. Emellett meglátogattuk Ékes Ilonát is, aki egy külön klubot alakított a megvert embereknek a Jégverem utcában, úgy hívták, hogy Verem klub, velük folyamatosan találkoztuk, segítettük őket úgy, ahogy lehetett és számos ügyben eljutottunk a vádemelésig, és aztán a bíróság valóban fölmentette ezeket az embereket. Maga Gergényi Péter ellen is folyt eljárás, azt történt, hogy írásbeli megrovásban részesítették. 12 vádlott társa volt, mind a tizenkettőt fölmentették, ez valóban így van. De az, hogy itt teljes mértékben, mondjuk így, hogy a magyar állam nem teljesítette volna a kötelességét, szerintem ez nincs így, ezt kár összemosni. Vannak, akik nem teljesítették, azt ki kell mondani, és vannak olyanok, akik teljesítették." - mondta, majd elárulta, hogy a Gyurcsány-kormány egyik prominens tagjának, az akkori belügyminiszternek,

Draskovics Tibornak az egyik „embere" megfenyegette őt.

Egy templomban tartottunk konferenciát erről, amikor engem személyesen is megfenyegettek, hogy ha továbbra is együttműködök Morvai Krisztinával, családi ügyeimben nem fogom megkapni azt, ami nekem jár"

- magyarázta.

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

„Rendőrök is voltak olyanok, akik kiálltak. Egy kiállt a Készenléti Rendőrségből ezen a konferencián, amin Morvai Krisztinával együtt voltunk, és elmondta, hogyan készítették fel őket a harcra, hogy éheztették, és hogy alkoholizálták, hogy brutálisak legyenek és az egész rendőrség nevében sírva borultak az áldozatokkal össze, bocsánatot kértek" - tette hozzá Balog Zoltán.

Emellett arra is emlékeztetett mindenkit, hogy az elmúlt 13 évben is akadtak olyan helyzetek, amelyekben utasítást kellett adni a rendőröknek, és nem voltak szemkilövetések. Szerinte ez mutatja, hogy

nem mindegy, ki a belügyminiszter és ki a rendőrfőkapitány,

mert jogszerűen is el lehet járni ilyen helyzetekben, rendőri brutalitás nélkül.

Schiffer András egyetértett ebben Balog Zoltánnal. Felidézte, hogy idén januárban a baloldali ellenzéki tüntetők megtámadták a rendőröket. Köpködték, inzultálták, ők mégsem vertek meg senkit.

Gergényi Péter jogszerűségről mondott akkori szavait ez cáfolja"

-mondta, majd emlékeztette rá a beszélgetés résztvevőit, hogy Demszky Gábor főpolgármester kitüntette Gergényi Pétert, miközben Sólyom László elítélte ezt a gesztust. Balog Zoltán viszont hozzátette, hogy 2011-ben Tarlós István főpolgármester idején megvonták tőle a kitüntetéseket.

Hogyan történhetett meg ilyen rendőri brutalitás?

Morvai Krisztina az 1956-os forradalomig vezette vissza a véres eseményeket.

A liberálisok gondolkodásmódja nem változott, aki ellenük mer tüntetni, az csőcselék, ők azok, akik gyűlöletet keltenek az emberekben. Ez a gondolkodásmód, és a liberális értelmiség támogatása vezethetett el odáig, hogy ez megtörténhetett"

- mondta.

Az jellemző ennek az oldalnak a politikai gyakorlatára, hogy minél rosszabb, annál jobb. A tévészékházhoz a kis rendőröket Baranya megyéből vezényelték föl, tornacipőben, felszerelés nélkül. E mögött az volt a politikai szándék, hogy a csőcselékre bizonyítékokat szerezzenek, hogy hergeljék őket"

- magyarázta Balog Zoltán, aki abban egyetértett Morvai Krisztinával, hogy az események 1956-ra vezethetők vissza.

Tragikus és szomorú párhuzam, hogy azok, akik családi kötelékben is állnak az akkori vérbírókkal és politikusokkal, úgy gondolták, hogy a magyar népet csak úgy lehet kezelni, mint egy csőcseléket, azok 50 év után is így gondolták és éppen sikerült ezt erre az ünnepre időzíteni. Ebben egészen biztosan benne van, és nem tudok erre mást mondani, a kommunista tempó"

- tette hozzá.

Schiffer András pedig arról beszélt, hogy a mai napig homály borítja, hogyan szivárgott ki ez a titkos felvétel Őszödről, homály borítja, hogy miért azonosítás nélküli rendőröket vezényeltek ki, ami miatt szerinte a mai kormányt is felelősség terheli.

„Ami miatt fontos, hogy erről beszéljünk az, hogy legutóbb valami ellenzéki lapban megjelent, hogy több őszödi beszédre lenne szükség, tehát

folyamatosan folyik az értelmezés, a küzdelem,

és folyamatosan úgy játsszák fel ezt a történetet, ami az őszinteségnek a szimbóluma, és ebben valóban nem vagyunk elég jók, hogy azt a történetet abba a politikai, morális, meg történeti dimenzióba tegyük, ahová tartozik és aztán majd a gyerekeink, meg az unokáink erről úgy tanuljanak, mint ami egyébként a magyar demokráciának a mélypontja volt"

– szólalt meg Balog Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2006-os események Brüsszelben süket fülekre találtak akkoriban.

Ahhoz képest, ami most zajlik, ez egy tragikomikus kontraszt. Most foglalkoznak Magyarországon a jogállammal, akkor, amikor több száz esetben, dokumentáltan jogellenes erőszak történt embereken, akkor valamilyen módon belefért a vitába"

- mondta.

Morvai Krisztina pedig mindehhez csak annyit tett hozzá, hogy azért történhetett meg 2006,

mert hagyták, és nem történt meg a rendszerváltó katarzis a társadalomban.

„Hagytuk az egész gyalázatot, amit műveltek ellenünk, hogy merjünk kicsik lenni, hogy aki föl meri emelni a fejét, az csőcselék. Számomra az volt a katarzis, amikor 2006 és 2010 között megszerveztük a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton belül a jogi ügyeleteket a különböző tüntetéseken, nem hagytuk magunkat és az embereket jogfosztottnak lenni, amikor mentettük a fogságból azokat, akiket Gyurcsányék politikai okokból börtönbe vetettek, amikor kártérítési perekben képviseltük az áldozatokat"

- mondta.

A résztvevők azzal a reménnyel zárták le az "Ez itt a kérdés" tegnapi adását, hogy egyszer talán megjelenik a 2006-os brutális események igaz történetét feldolgozó könyv, amelyhez a civil bizottság feltáró munkája, jelentése is alapot adhat.