Az elmúlt években rengeteg ellenzéki politikus mentelmi jogát kellett kikérnie az Országgyűléstől az ügyészségnek különféle bűncselekmények gyanúja miatt. Hiszékeny Dezsőtől, Farkas Gergelyen át egészen Varju Lászlóig jutunk. Mindezek mellett az ellenzéki oldalon a mentelmi joggal való visszaélés királya is megszületett, Czeglédy Csaba személyében. 

Bár a magyar ellenzék a kormányoldalról igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a politikusai visszaélnek helyzetükkel és nem tartják be a törvényeket, mégis az elmúlt években az ellenzéki oldal több politikusának is mentelmi joga felfüggesztését indítványozta az ügyészség, mivel olyan szintű, a gyanú szerint a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt hajtott végre a képviselőjük. Most felidézzük, hogy a botrányellenzék egyes politikusainak miért függesztették fel a mentelmi jogát a közelmúltban.

A Hiszékeny-ügy

Rögtön a 2014-es országgyűlési választások után a legfőbb ügyész Hiszékeny Dezső mentelmi jogának a felfüggesztését kérte. Polt Péter legfőbb ügyész 2014 júliusában tett indítványt Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztésére vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. A Legfőbb Ügyészség akkor közölte: a megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó megtudta, hogy Budapest XIII. kerületében van egy olyan használaton kívüli üzlethelyiség, amelynek a bérleti jogát az önkormányzat addig nyilvánosan nem hirdette meg.

Hiszékeny Dezső mentelmi jogát vesztegetés gyanúja miatt mentették fel még 2014-benForrás: Origo

2013 januárjában Hiszékeny Dezső akkori alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítő útján ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a bérlemény üzleti hasznosítását tervező embernek juttassa. A pénzt a közlemény szerint nem adták át. Később Hiszékeny Dezsőt bár a bíróságon felmentették, de a testület bizonyítottság hiányára hivatkozott az ügyben.  

Farkas Gergely vesztegetéssel próbálkozott

Idén márciusban azért függesztette fel az országgyűlés a jobbikos Farkas Gergely mentelmi jogát, mivel - ahogy az egy akkori, az Origo birtokába jutott hangfelvételből kiderült - a jobbikos képviselő pénzzel igyekezte meggyőzni LMP-s vetélytársát, Midi Melániát a választástól való visszalépésre. A márciusi cikkek beszámoltak arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a választás rendje elleni bűntett miatt kezdeményezte Farkas mentelmi jogának felfüggesztését. Az Országgyűlés 2019. március 18-án 151 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül felfüggesztette Farkas Gergely mentelmi jogát. Korábbi cikkünkben beszámoltunk,hogy augusztusban vádat is emelt a Központi Nyomozó Főügyészség választás rendje elleni bűntett miatt.

Farkas Gergely (jobbboldalt), a Jobbik képviselője választás rendje elleni bűntett miatt felelhetForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ittas vezetés miatt felelhet Burány

Burány Sándor, korábban MSZP-s, most éppen párbeszédes képviselő mentelmi jogát azért függesztette fel a parlament idén júliusban, mert a politikus részegen vezetett. Az MSZP színeiben indult, majd az áprilisi választás után a Párbeszéd frakciójához csatlakozott Burány Sándort januárban egy közúti ellenőrzéskor érték ittas vezetésen Budapest IX. kerületében. A Medgyessy-kormány minisztere, illetve a Gyurcsány-kabinet államtitkára elismerte mulasztását.

Burány Sándornak ittas vezetés miatt függesztették fel a mentelmi jogátForrás: MTI/Kovács Tamás

Hivatali visszaéléssel vádolják Demeter Mártát

Demeter Márta, korábbi MSZP-s, most LMP-s képviselő mentelmi jogát 2019. július 12-én függesztette fel az Országgyűlés. Demeter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként még 2018 októberében közösségi oldalán azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy a gyermekét a honvédség repülőgépével reptette, ám még aznap kiderült, hogy

a politikus összekeverte a miniszterelnök lányát egy Cipruson szolgáló honvéd százados Flóra nevű gyermekével.

Az eset miatt Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványozta Demeter mentelmi jogának felfüggesztését. Álláspontja szerint amellett, hogy a közlés valótlan volt,

a politikus a törvényi kötelezettségét megszegve nem nyilvános adatokat tett közzé, ami a hivatali visszaélés bűntettének megállapítására lehet alkalmas. Az ügyben egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is kimondta, hogy Demeter a névazonosságra alapozva nem nyilvános minőségű adatokat tett közzé, emellett Demeter a titoksértés miatt a NATO parlamenti közgyűlésében betöltött mandátumát is elvesztette. Ha pedig beigazolódik a hivatali visszaélés bűntette, úgy a képviselőt a törvény szerint akár hároméves börtönbüntetéssel sújthatja a bíróság.

Demeter Márta hivatali visszaélés gyanúja miatt vesztette el a mentelmi jogátForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Varju László több ügyben is felelhet

Legutóbb, október 21-én Varju László, DK-s képviselőnek függesztette fel a mentelmi jogát a parlament. Polt Péter legfőbb ügyész egy folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványozta az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én, egy kávézóban találkozott a függetlenként induló jelölttel.

A találkozó során Varju László – a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében – anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította. Varju László országgyűlési képviselő cselekménye választás rendje elleni bűntett megállapítására lehet alkalmas.

Varju Lászlónak két ügyben is kikérték a mentelmi jogátForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A Legfőbb Ügyészség pénteken egy másik ügyben szintén kérte Varju mentelmi jogának felfüggesztését. Gyurcsány képviselőjét az MTVA székházában tavaly decemberben történtek miatt garázdaság, valamint súlyos testi sértés bűntettének vétségével vádolhatják.

Czeglédy Csaba, a mentelmi joggal visszaélés csúcstartója

Az ellenzék soraiban arra is volt példa, hogy a mentelmi jog megszerzésével kerüljék el a törvény előtti számonkérést. Czeglédy Csaba, akit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolnak - a hírek szerint 6 milliárd forintot tüntetett el - mind a 2018-as országgyűlési, mind a 2019-es európai parlamenti választáson jelöltként indult. Ezzel azt érte el Czeglédy 2018-ban, hogy kijött az előzetes letartóztatásból, míg 2019-ben felfüggesztették az ellene folyó büntetőeljárást. Czeglédy tevékenysége miatt az Országgyűlés 2019 nyarán pontosította a szabályokat.

Czeglédy Csaba a legjobb példa arra, hogyan lehet visszaélni a mentelmi joggalForrás: MTI/Rosta Tibor

Ennek a lényege, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen ügyben, és a képviselőjelölti nyilvántartásba vétele előtt megtörténik a vádemelés vagy a bírói kényszerintézkedés, akkor az adott bűnügyben nem illeti meg a mentelmi jog.