Szabó Tünde: Az épülő budapesti kézilabda- és atlétikai stadion sorsáról mielőbb döntenie kell a főváros vezetésének

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és a Giro 'd Italia serlege. Az olasz kerékpáros körverseny 2020-ban hazánkból rajtol

Hihetetlen mozgalmas időszakon van túl a magyar sportélet, több világbajnokság hazai megrendezése mellett Budapest az Európa Sportfővárosa kitüntető címet is viseli az idei évben. Úgy tűnik azonban, ez a töretlen fejlődés és gazdag sportélet a főváros új vezetésénél nem élvez prioritást. Karácsony Gergely főpolgármesteri programjának egyik legfontosabb ígérete a stadionstop, jelenleg két olyan stadion épül Budapesten, amely Magyarország által megnyert nemzetközi versenyt szolgálna ki: a kézilabda-stadion és az atlétikai stadion. Ezek mögött komoly vállalások vannak a nemzetközi szövetségek felé, hiszen ezek a 2022-es budapesti kézilabda-Eb-re, és a 2023-as atlétikai vb-re készülnek. Nemcsak a stadionok építésről van szó, hanem a versenyek megszervezéséről is. Sorsukról mielőbb dönteni kell az új főpolgármesternek és az új fővárosi közgyűlésnek. A rangos nemzetközi sporteseményeknek, a sportdiplomáciai mellett, nagyon komoly sportszakmai jelentőségük is van. A pályázatoktól elállni rendkívül hátrányos lenne mindkét szempontból. Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt a már megvalósult, és a még csak tervben lévő sporteseményekről, sportberuházásokról kérdeztük.

Magyarországon idén sem volt nehéz eljutni komoly nemzetközi sporteseményekre, hiszen rendeztünk belőlük jó párat. Folytatódik ez a tendencia?

Igen, valóban komoly presztízzsel bíró események egész sorozatát sikerült megrendeznünk az elmúlt időszakban, és a célunk továbbra is az, hogy ez a jövőben is így történjen. Négy sportág is, jelesül az asztalitenisz, a vívás, a kajak-kenu és az öttusa nemzetközi szövetsége is úgy gondolta, hogy Magyarország minden szempontból alkalmas arra, hogy megrendezze az év legfontosabb versenyét a sportágaik számára. Ráadásul az, hogy ez a tokiói olimpiát megelőző évben történt, az külön emelte a versenyek színvonalát. Ezt a négy világbajnokságot szokás kiemelni, de ezeken a versenyeken kívül is, egész évben voltak, és vannak hazánkban nemzetközi világversenyek. Ez pedig nem is annyira tendencia, mint inkább egy tudatos, és jól átgondolt döntés eredménye. A célunk továbbra is az, hogy komoly világversenyeket hozhassunk Magyarországra, hiszen a 2019-es évvel a sportnaptárunk nem ér véget, hanem folytatódik. A 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokságnál nagyobb világverseny rendezési jogát még sohasem nyerte el Magyarország, de említhetjük a 2027-es FINA világbajnokságot is, amelynek a rendezési jogát másodszor sikerült elnyernünk.

Mit kaptunk és mit várunk ezektől a versenyektől?

Mind hosszú, mind rövid távon nagyon sok pozitívumot kaptunk és kapunk ezektől a versenyektől. A rövid távú hatások talán könnyebben tetten érhetőek, hiszen ha azt mondjuk, hogy egy-egy világverseny alkalmával az ide utazó szurkolók, sportolók, edzői stábok sok-sok vendégéjszakát töltenek el a versenyek helyszínén, akkor ez mindenki számára belátható idegenforgalmi haszon. Egy kicsit tágabb hatás, de ugyanebből következik, és talán nehezebben is mérhető, de ha ezek az emberek jól érzik itt magukat, szeretnek itt lenni, úgy látják, hogy ide érdemes visszatérni, akkor ezeket a benyomásaikat adják tovább az ismerőseiknek, és ez további látogatókat valószínűsít.

De nagyon jó és hosszú távon érezhető hatása van például a beruházásoknak is. Ha visszagondolunk a 2017-es vizes világbajnokságra, akkor azt látjuk, hogy miközben a magyar úszók és vízilabdázók az érmeket nyerték, maga az ország nyert egy fantasztikus új sportkomplexumot, a Duna Arénát, egy sor uszoda évtizedek óta esedékes felújítása megtörtént, újjávarázsolódott a Dagály-strand, végre megvalósult a Margitsziget csatornázása, megszületett egy csodás új Duna-sétány a Parlamenttől az arénáig, hogy csak a legjelentősebbeket soroljam. És emellett ott van az a semmivel sem összevethető reklámérték, amelyet Budapest kapott abban a két és fél hétben, hiszen 2017 nyarán valóban ránk figyelt a világ.

Mindenképp szeretnék azonban kiemelni még egy hatást, amiről talán kicsit kevesebb szó esik általában, ezek a világversenyek nem csupán a városoknak, a szurkolóknak fontosak, de nagyon komoly sportszakmai értékkel is bírnak. Egy-egy hazai világverseny után érezhetően megnő az érdeklődés az adott sportág iránt, ez pedig az utánpótlásbázis kiszélesedésével jár együtt, a mélyebb merítés pedig együtt jár még több tehetség megtalálásával. Teljesen más érzés az, amikor a fiatalok a tévében látják azokat a sportcsillagokat, akikre hasonlítani szeretnének, akik inspirálják a majdani karrierjüket, vagy élőben elmehet a családjával, mondjuk, a Papp László Sportarénába, megnézheti, autogramot kérhet tőle.

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és a Giro d'Italia serlege. Az olasz kerékpáros körverseny 2020-ban hazánkból rajtol Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Jövőre Budapestről indul majd a világhírű Giro d'Italia kerékpáros körverseny, ami szintén egy olyan esemény, amit világszinten százmilliók követnek, és bizonyára jelentős számú turista érkezik majd hazánkba kizárólag a verseny miatt ebben az időszakban. Egy ilyen esemény lehetőség a fővárosnak, de egy hatalmas lehetőség a magyar kerékpársportnak is, amiből az egész szakma sokat tanulhat és fejlődhet.

Mire számíthatunk abban az esetben, ha esetleg a főváros még is visszalépne tervezett eseményektől? Hogy nevesítsük is, például a kézilabda Európa bajnokságtól vagy az atlétika világbajnokságtól?

Fontos leszögezni, hogy két olyan eseményről van szó, ahol nem mint pályázókról beszélhetünk magunkról, hanem mint rendezőkről. Hiszen mindkét esetben elnyertük már a rendezés jogát. Ez azt is jelenti, hogy vállaltuk az ezzel járó feladatokat, kötelezettségeket.

Beláthatatlan következményei lennének a magyar sportdiplomáciára nézve, ha két ilyen jelentős rendezésből kihátrálunk. Konkrétan a két sportágat tekintve pedig szintén hosszú évekre megpecsételődne a sorsunk, egy egész generációt küldenénk a süllyesztőbe. Ha a kézilabdát nézzük, a kvalifikáció már elindult a versenyre, ahol a magyar válogatott nem vesz részt a kvalifikációs küzdelmekben, hiszen szervezőként automatikus kvótát kapott. Amennyiben esetlegesen nem rendezünk Eb-t, azzal elveszítjük ezt a kvótát, és ezzel automatikusan az Eb-szereplést, és így minden bizonnyal a későbbi vb-szereplést is. Ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy borítékolhatóan nem leszünk ott a Párizsi olimpián. Sportszakmai szempontokat figyelembe véve teljesen amortizáljuk a férfi szakágat, hiszen a tehetséges fiataloknak nem lesz alternatíva a magyar nemzeti színekben szerepelni, ami beláthatatlan következményekkel járhat hosszú távon. Egy teljes generáció kerülhet méltatlan helyzetbe ez által.

A hosszú éveken át visszaépített szakmai és bizalmi viszonyt, és a jó megítélésünket veszítjük el a nemzetközi szervezetekkel (IHF, EHF) és a nemzeti szövetségeknél. Jó eséllyel hosszú évekre el is tiltanak minket mindenféle szervezéstől. Ami egyenes kihatással lesz a női szakágra, és a klubjaink szereplésére is, hiszen elveszíthetjük például az évek óta sikeresen megrendezett női Finalfour jogát.

A kár az atlétika világbajnokság szempontjából sem csekélyebb. Eleve óriási siker, hogy a világ harmadik legnépszerűbb sporteseményének Budapest adhat otthont, egy ilyen volumenű esemény visszamondása az évek óta gondosan épített sportdiplomáciai hídfőállásainkat áshatja alá, nem is kicsit. Sportszakmai szempontból a lehető legrosszabbkor jönne a magyar atlétika számára, hiszen épp egy nagyon szép felívelés látható az eredményeinkben, gondoljunk csak arra, hogy Márton Anita megszerezte a magyar atlétika első felnőtt világbajnoki aranyérmét. De beszélhetnénk arról is, hogy a beruházás mit jelenthet Csepel számára, hiszen infrastrukturális fejlesztések, köztérfelújítások, parkok létesítését vonhatja, és szükségszerűen vonja is maga után egy ilyen hosszú távú beruházás.

És ne felejtsük el megemlíteni azt sem, hogy két ilyen esemény visszamondása hosszú távon pecsételi meg a hírnevünket minden más rendezvény kapcsán is. Hosszú évek óta dolgozunk többek közt azon, hogy Budapest mára Európa, de talán a világ egyik jelentős sportfővárosa. Idén 2019-ben ráadásul Európa Sportfővárosa is. Hatalmasat csorbulna a nemzetközi sportvilág rólunk kialakult képe, és ez hosszú távon éreztetné hatását a későbbiekben is.

Mi lehet a sorsa az új stadionoknak a világversenyek végeztével? Tudjuk őket hasznosítani?

Hogy tudjuk őket hasznosítani, az nem is kérdés. A multifunkcionális kézilabda-stadion alkalmas lesz rá, hogy koncerteket, kulturális programokat tartsanak benne, nem utolsósorban a telített naptárral rendelkező Papp László Sportarénát is tehermentesítheti, hiszen a telítettsége azt mutatja, hogy szükség is van erre. Az atlétikai stadion a világbajnokság után 40 ezresről 15 ezresre bontható majd vissza, így a hazai kisebb versenyek helyszínéül szolgálhat, amellett természetesen, hogy kiszolgálja atlétáink edzésigényeit. A stadionhoz társuló futópályák, street workout parkok pedig a lakosság számára is kiemelkedő sportolási lehetőséget biztosítanak majd.

Meddig lehet problémamentesen visszamondani ezeket az eseményeket?

Már elnyert pályázatokról beszélünk. Jelenleg két olyan stadion épül Budapesten, amely Magyarország által megnyert nemzetközi versenyt szolgálna ki: a kézilabda-stadion és az atlétikai stadion. Ezek mögött komoly vállalások vannak a nemzetközi szövetségek felé, hiszen ezek a 2022-es budapesti kézilabda-Eb-re, és a 2023-as atlétikai vb-re készülnek. Nemcsak a stadionok építésről van szó, hanem a versenyek megszervezéséről is. Sorsukról mielőbb dönteni kell az új főpolgármesternek és az új fővárosi közgyűlésnek. Minél előbb, annál jobb, hiszen a nemzetközi szövetségeket sem tarthatjuk sokáig bizonytalanságban. Pénzügyi jogi következményei vannak egy ilyen lépésnek, nem beszélve arról a munkáról és költségekről, amelyeket már eddig befektettünk a megvalósítás előkészítésébe (tervezői munkák, pályázati költségek, területvásárlás, stb.). Azt gondolom, mind a világversenyekkel, mind a beruházásokkal sokat nyerne Budapest és Magyarország egyaránt.