Rétvári Bence: A gyermekétkeztetés sokat tehet a következő generációk egészségéért

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára.

Nemzetközi téren is látható a gyermekétkeztetésben bevezetett intézkedések pozitív hatása, Magyarország jó példa arra, hogy érdemes radikálisat lépni, mert sokat lehet tenni a következő generáció egészségéért - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.

Rétvári Bence A minőség választása a közétkeztetésben című konferencián hangsúlyozta:

nagyon fontos, hogy a gyerekek már az iskolában hozzászokjanak az egészséges ételekhez.

A fizetések az elmúlt időszakban évről évre nőttek, így az embereknek egyre több lehetőségük lett egészségesebb ételeket választani, emellett

egyre több, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a mozgás fontosságát hangsúlyozó figyelemfelhívással találkoztak

- sorolta. Mindezt kiegészítette két állami intézkedés is, a chipsadó és a reformmenza bevezetése - mondta.

Az államtitkár a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), valamint a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet (VISZ) által szervezett konferencián kifejtette: a közétkeztetésben az volt a cél, hogy az étel finom, egyben egészséges is legyen.

Sikerült elérni, hogy a gyermekek napi átlagos sóbevitele 8,6 grammról 6,7 grammra csökkenjen, amivel remélhetőleg sikerült egészségben eltöltött éveket nyerni a most 8-12 éves gyermekek számára

- mondta az államtitkár. A 15 éves és idősebb népesség 96 százaléka már naponta fogyaszt valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt, kétharmada többször is naponta.

A magyar lakosság kedvenc gyümölcse 2010 óta töretlenül az alma, 2017-ben évi 11,3 kilogramm volt az átlagfogyasztás. A második legnépszerűbbek a citrusfélék, 2017-ben évi közel 8 kilogrammos fogyasztással, ami 27 százalékkal nagyobb a 2010. évinél. A gyümölcsfogyasztás 2010-hez képest 29 százalékkal nőtt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

Mindemellett Európában a magyar iskolások mozognak a legtöbbet, ami a mindennapos testnevelésnek is köszönhető. A tudatosság is nőtt az elmúlt években, amiben a különböző népegészségügyi, egészségmegőrző programoknak is szerepük volt

- tette hozzá Rétvári Bence, aki hozzétette: amíg 2010 körül az emberek háromnegyede gondolta úgy, hogy maga is sokat tehet egészsége megőrzéséért, most már négyötöde. A KSH felmérése szerint az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya a 2010-es 55-56 százalékról 2016-2017-ben 59-60 százalékra nőtt. Az Emmi parlament államtitkára kiemelte, hogy

a kormány fontosnak tartja, hogy a gyermekek az iskolában is fogyasszanak gyümölcsöt, tejet. Míg az iskolatej programra 2010-ben 400 millió forintot fordítottak, most már 3,8 milliárd forintot, az iskolagyümölcs programra pedig 260 millió forint helyett 2,3 milliárd forintot.

A palettán hétféle gyümölcs és négyféle zöldség van, valamint 100 százalékos ivólevekből választhatnak az iskolák a program keretében.

A programokra fordított forrás kilencszeresére nőtt 2010 óta, hogy azok a gyermekek is hozzájussanak a tejhez és friss gyümölcsökhöz, akiknek szülei ezt nem engedhetik meg maguknak. Az iskolagyümölcs program 2309 általános iskolába jut el, és több mint félmillió tanuló részesül benne, az iskolatej programból pedig 2600 iskolában közel félmillió diák, egy tanévben 12 millió liter fogy el

- mondta Rétvári.

A szociális gyermekétkeztetésre fordított összeg mintegy 30 milliárd forintról 82 milliárd forintra nőtt, így több iskolába juthat el a program, 360-nal több településen lehet igénybe venni a szociális étkeztetést, mint 8-10 évvel ezelőtt. A napi nyersanyagbeszerzésre fordítható keret 370-ról 570 forintra emelkedett, így jobb minőségű, egészségesebb ételeket kaphatnak a gyermekek.

A naponta többször gyümölcsöt fogyasztó gyerekek aránya 10 év alatt 45-ről 65 százalékra emelkedett. Rétvári Bence jelezte azt is, hogy a reformmenza-intézkedéseknek is van eredménye, a konyhák 90 százaléka kevesebb zsírt, 97 százalékuk pedig kevesebb cukrot használ a főzéshez. A konyhák háromnegyede nem használ ételízesítőt vagy sótartalmú fűszerkeveréket, 83 százalékuk friss, szárított fűszernövényekkel ízesíti az ételt. Mindennek köszönhetően nem nőtt tovább a túlsúlyos és az elhízott gyermekek száma.

Ez 2010-ben minden ötödik 7 éves gyermekre volt jellemző, a cél az, hogy a stagnálás után pozitív fordulat következzen be

- tette hozzá az államtitkár.