A köztársasági elnök Tajima Toshiki japán, Benoit Deveaud és Gerard Mourou francia, valamint Szabó Gábor magyar fizikusokat fogadta kedden Budapesten, a Sándor-palotában.

A vezető nemzetközi egyetemeken dolgozó tudósok, köztük a Nobel-díjas Gerard Mourou a kiégett nukleáris fűtőelemek erősen sugárzó és különösen hosszú felezési idővel rendelkező összetevőinek kezelhetőbbé tételével kapcsolatos kutatásaikról tájékoztatták a köztársasági elnököt.

A beszélgetés apropója egy olyan projekt, amely Magyarországnak részben energiapolitikai szempontból, részben az energiafelelősség szempontjából fontos

- mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Áder János köztársasági elnök (b2) fogadja Gerard Mourou (Nobel-díjas, j2) és Benoit Deveaud (j3) francia, valamint Tadzsima Tosiki japán (j) és Szabó Gábor magyar (szemben) fizikust a Sándor-palotában 2019. november 5-énForrás: MTI/Máthé Zoltán

Magyarország energiamixének 90 százalékát 2030-ra szén-dioxid mentesen fogják előállítani, ennek egyik eleme az atomenergia, a másik a magenergia, a maradék 20 százalékot szeretnék megújuló energiaforrásokból biztosítani.

Mint mondta,

az atomenergia felelősséget is jelent egyben, ennek egyik fontos eleme a stabilitás és biztonság, valamint a hulladék tárolása.

Jelen pillanatban a fűtőelemeket elássák, várva a sugárzási szint csökkenésére, de ennek a toxicitásnak az időtartamán szeretnének módosítani.

Áder János köztársasági elnök (j2) fogadja Gerard Mourou (Nobel-díjas, j) és Benoit Deveaud (b) francia, valamint Tadzsima Tosiki japán (b2) fizikust a Sándor-palotában 2019. november 5-énForrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Gerard Mourou olyan technológiáért kapott Nobel-díjat, amely alkalmas arra, hogy lézerrel szabad neutronokat állítsanak elő, a nagy toxikus atomokat szétbombázzák kisebbekre, így kevesebb évig kell tárolni a használt fűtőelemeket.

A technológia alapján a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, a kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.

Az utóbbi néhány évben a lézeres részecskegyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gerard Mourou és Tajima Toshiki professzorok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a problémát lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással kívánja megoldani. Az elvégzett számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a demonstrációs kísérletek megvalósítására a legjobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban található lézer rendszer adja.

Gerard Mourou azt mondta, fontos problémáról, a nukleáris energia felhasználásának lehetőségeiről tartottak megbeszélést. Mint mondta, azt látják a magyar kormány részéről, hogy nagyon tiszta jövőképpel rendelkezik ebben a kérdésben.