Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor kormányfő részt vesz a Kohézió barátai, 17 európai uniós tagállamot tömörítő informális csoport prágai csúcstalálkozóján, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek.
A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte:
az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.
A miniszterelnök szerint ahhoz,
hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia:
a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.
Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz,
és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - emelte ki.
Orbán Viktor elmondta:
az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet".
Orbán Viktor szerint az is
szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot,
a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz.
Elmondta, "ennek ellenére is optimisták vagyunk", mert
a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
Kérdésre válaszolva közölte:
a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb,
mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. "Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni" - mondta.
Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot. Orbán Viktor szerint nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése.
Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de "szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben"
- tette hozzá.
Orbán Viktor kijelentette: akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez,
"az a baj vele, hogy nem igazságos".
"Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk" - fogalmazott.
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta:
"mindannyian csalódottak vagyunk",
hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és
"a bővítés gondolata ne enyésszen el".
Andrej Babis cseh miniszterelnök a V4-ek kormányfőinek munkatalálkozója után kijelentette, elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben csökkentsék a Kohéziós Alapba szánt összegeket.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a következő költségvetési időszakban az eddigi 1,11 százalékról 1 százalékra csökkenjenek a kohéziós kiadások. A cseh kormányfő szerint a kohéziós politika célja, hogy a jövőben fokozatosan kiegyenlítődjenek az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonala közötti különbségek.
A csökkentés elfogadhatatlan. Ugyanakkor prioritásként kell kezelni, hogy a támogatási pénzeket értelmesen költhessük el. Lehetőséget kell kapnunk arra, hogy a beruházásokról önállóan, nemzeti szinten dönthessünk
- szögezte le Andrej Babis.
A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre,
hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.
A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.
A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.
