Ez itt a kérdés: miért lehetetlenítette el a baloldali pártokat az MSZP?

2019.11.05. 18:21

1989-ben jelentős változások zajlottak a magyar politikai élet baloldalán. A demokratizálódás útján elinduló Magyarországon Kádár János pártjából, a Magyar Szocialista Munkáspártból két új párt alakult: a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és az ideológiai folytonosságot képviselő Magyar Munkáspárt, amely nevében is idézi elődjét. Eközben a Szociáldemokrata Párt is újjáalakult. Hogyan lehetetlenítette el az állampártból átalakult Magyar Szocialista Párt ezt a két baloldali riválisát? Az M5 egy sorozatban dolgozza fel a rendszerváltást, most Petrasovits Anna, az egykori szociáldemokrata párt és Thürmer Gyula, a Munkáspárt (jelenleg is) elnöke volt a vendég. Ez itt a kérdés, ez volt a kérdés az M5 november 4-i adásában.

A hétfői műsor egyik vendége, Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989 novemberében megválasztott elnöke elmondta, annak idején úgy képzelte, hogy a rendszerváltás után ő is tevékenyen részt vesz majd abban a „nagy munkában", amit szerinte az egész magyar nemzetnek kellett volna elvégeznie az átalakulás során. 

Bal- és jobboldalon egyaránt össze kellett volna fogni. Óriási volt a tét, Magyarország újrapozícionálta magát a világgazdaságban, a világban. Én a szakmám alapján elsősorban olyan feladatot jelöltem ki magamnak, hogy hogyan lehet megakadályozni azt, hogy Magyarország lesodródjon, és a perifériának az alsóbb és alsóbb rétegei felé tartson, ami azért évekig be is következett" 

– mondta a közgazdász, aki ellen a rendszerváltoztatás után a reformkommunisták és a neoliberálisok összehangolt harcot folytattak, és ennek eredményeképpen befejezte közéleti szerepléseit.

Harminc évvel ezelőtt nem lett volna elképzelhetetlen, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke miniszteri pozícióba kerüljön egy új kormányban, ugyanakkor Petrasovits Anna arról beszélt, hogy elnökké választása után bármilyen munkakörben el tudta volna képzelni, hogy a tudását a magyar nemzet javára fordítja. 

Azt lehetett látni, hogy társadalmi feszültségek, tőkekivonás és számtalan olyan probléma lesz, amelyben egy hasonló gondolkodású és felkészültségű ember, mint én, talán tud valami kis csekélységet tenni" 

– tette hozzá.

Az Ez itt a kérdés november 4-i adásának felvételénForrás: MTVA

A műsor másik vendége, Grósz Károly egykori külpolitikai tanácsadójaként maga is részt az MSZMP újjászervezésében. 

Lehetetlen vállalkozás volt a Munkáspárt megalakítása, és nem is igazán tudtuk, hogy mi lesz a vége. Azt tudtuk, hogy mit nem akarunk. Mi nem úgy gondoltuk, hogy itt ez a társadalmi változás ez a nép kívánsága, hanem épp ellenkezőleg. Úgy gondoltuk, hogy itt egy nagy összeesküvés történt, megegyezett a magyar polgári ellenzék, az MSZMP korábbi vezetése és a nyugati világ, az amerikaiak és a németek és ennek a megegyezésnek a keretében a hatalmat átadták" 

- mondta Thürmer Gyula, akit az 1989. december 17-ei alakuló kongresszuson választottak az ideológiát éltető, új párt vezetőjének. A Magyar Munkáspárt elnöke arról beszélt, hogy az csak a hatalomátadás egyik pillére volt, hogy a régi pártot feloszlatták, ami még nem jelentette biztosan, hogy valóban új időszak kezdődik el. Szerinte a rendszerváltás más irányba is mehetett volna, és még az Antall-kormány megalakulása után sem volt biztos, hogy valóban sikeres lesz a fordulat.  Utalt a kilencvenes évek elején kitört taxis sztrájkra, ami megrázta az országot. Aztán arra, hogy egy ideig még Magyarországon állomásoztak a szovjet csapatok, és a magyar rendszerváltás után is létezetett a Szovjetunió, aminek 1990. március 15-étől 1991. december 21-ig Mihail Szergejevics Gorbacsov volt az elnöke. 

A világ még nem változott meg körülöttünk. Egészen 1991-ig fennállt a reális lehetősége annak, hogy Kelet-Európában mégsem lesz kapitalizmus, hanem a szocializmus marad. A Munkáspárt az első időszakban azt a stratégiát követte, hogy mi védjük, ami védhető a szocializmusból, és ha lehet, akkor próbáljunk a tőkés rendszerváltásnak gátat vetni" 

– mondta, majd hozzátette, hogy szerinte a magyar népet manipulálták, vagyis a társadalom tagjai nem maguk döntöttek a rendszerváltás mellett. Kiemelte, hogy akkor senki sem mondta el az embereknek, hogy kapitalizmus jön vagy NATO-tagok leszünk.

„Ezeket mind eltagadták. Beszéltünk Európáról, beszéltünk a vállalkozás szabadságáról, meg demokráciáról, meg mindenféle hasonló dolgokról és az emberek úgy gondolták, hogy visszük magunkkal azt, amit jónak véltünk a szocializmusból, aztán majd hozzátesszük azt, ami jónak látszott, a bécsi utazások alapján a kapitalizmusból. Ebben benne volt persze az MSZMP egykori tagságának jelentős része, akik felelősek ezért, akik ebben részt vettek, akik leültek Palmer amerikai nagykövettel és egyezkedtek vele, felelősek Németh Miklósék, akik kimentek Németországba és Kohllal egyezkedtek" 

– magyarázta, majd hozzátette, hogy szerinte ők mind árulók.

Thürmer Gyula és Petrasovits Anna az M5: Ez itt a kérdés című műsorának november 4-i adásábanForrás: MTVA

Petrasovits Anna szerint a magyar nép nagyon sokáig nem is tudta, hogy mi zajlik, 

mert még az új vezetői is bizonytalanok voltak abban, hogy rendszerváltásról vagy modellváltásról van-e szó. 

Abban is igazat adott a Munkáspárt elnökének, hogy kívülről vezérelt folyamatként kellene rá tekinteni, olyanra, amit a tőkés világ irányított. Beszélt arról, hogy a gazdasági törvénnyel létrejött a jogi keret a rendszer megváltoztatásához, és a Gorbacsov-Reagan találkozókra is utalt, amelyeken az új világ kialakításán dolgoztak. 

De azt senki nem gondolta volna, hogy egy-két éven belül a nyugat megszegi az összes ígéretét, és tulajdonképpen a NATO-t egészen betolják Oroszországig, de arról sem volt szó, hogy nem csinálunk az országban egy leltárt, egy vagyonleltárt, hanem csak mindenki, aki éri-viszi, hogy szabad rablás lesz az országban éveken, évtizedeken keresztül" 

– tette hozzá.

Ekkor szóba került Schmidt Mária történész, aki egy héttel korábban volt a műsor vendége. Ő is arról beszélt, hogy a nyugat megszegte a szavát, ugyanakkor a Terror Háza Múzeum főigazgatója forradalomként emlegette a rendszerváltást.

A Munkáspárt elnöke megemlítette, hogy a mai magyar politikai élet szereplői éppen azt kérik számon a 30 évvel ezelőtti rendszerváltáson, hogy nem tudták feketén-fehéren elrendezni a dolgokat. Ezért pedig szerinte a Nyugat a hibás, ugyanis nekik köszönhetően alakulhatott át az MSZMP új pártokká. 

Az amerikaiak tanultak '56-ból. '56-ban barikádok voltak az utcán. A barikádnak volt egyik oldala, másik oldala, lőttek egymásra. Ha barikádok vannak a társadalomban, ott nem lehet félrevezetni az embereket. Hülyíteni lehet egy darabig, de utána rájönnek, hogy mi az igazság, ezt akarták elkerülni '89-ben és ez vezetett oda, hogy nem élezték ki így a küzdelmet" 

- mondta Thürmer Gyula.

Az MSZP megalapítása, szétlopott ország

Harmincéves képsorok jelentek meg a képernyőn. Az MSZMP 1989. október 7-én tartott. XIV-ik és egyben utolsó kongresszusának felvétele, amelyen Pozsgay Imre bejelentette a párt átalakulását. Az akkor reformernek számító politikus úgy fogalmazott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt története a pártállam történetével együtt „ezen a szakaszon véget ért", majd hozzátette, hogy 

ez a tagság az alanya és letéteményese egy új, szocialista párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal értékrendjére, és abból következően a demokratikus szocializmus követelményeire építi fel szervezetét." 

Ezzel együtt kimondta azt is, hogy az állampárti szerep után kormányzó párti szerepre pályáznak majd a szabad választásokon. Aztán egy korabeli híradó felvételét lehetett látni, amelyben a riporter kimondta, hogy ezzel lezárult az MSZMP korszaka, amely után az új párt, az MSZP elhatárolódik a bűnöktől, a téves eszméktől és a hibás módszerektől, valamint szakít a bürokratikus pártállami rendszerrel és a demokratikus centralizmus elvével is. Thürmer Gyula ott volt ezen az utolsó kongresszuson.

Kovács László és Horn Gyula 1989. október 7-én, az MSZMP utolsó kongresszusánForrás: Origo

Ez így, ahogy van, hazugság és ezt Pozsgay is tudta. Akkor már volt párttörvény Magyarországon, ami azt mondja ki, hogy pártot magánszemélyek alapíthatnak, nem a kongresszus, meg nem átalakulunk, meg jövünk, aztán eldöntjük. Erre egyébként ők is rájöttek néhány nappal később, mert az ügyvédjüknek, Vastagh Pálnak a nevével fémjelezve beadtak egy kérelmet a párt bejegyzésére. Ez ma már egy történelmi tény. Akkor a kongresszuson csaltak, becsapták az embereket" 

– mondta, majd azt is hozzátette, hogy nagy szavakat hangoztattak, pedig a demokratikus szocializmus szerinte nem más, mint a kapitalizmus. Elárulta, a vezetők nem vették figyelembe, hogy a kongresszuson sokan nem szavazták meg az új párt létrejöttét és a küldöttek nem azzal a mandátummal érkeztek a kongresszusra, hogy pártot fognak alapítani. 

Ezzel a Magyar Munkáspárt elnöke gyakorlatilag megkérdőjelezte az MSZP alapításának törvényességét, 

majd hozzátette, hogy pártja jogi csoportja több pert is kezdeményezett már az MSZP ellen létező, valóságos dokumentumok alapján, de 30 év után nem könnyű bebizonyítani, hogy nekik van igazuk. A Magyar Munkáspárban nem csak az MSZP alapítását kifogásolják. 

A Munkáspárt megkérdőjelezi az összes utána következő lépést. Hová lett az a vagyon, ami nem az övék? Mert még hónapokkal, évekkel később is számos vagyontárgyra, székházakra, nyomdára, a könyvtárakra, a pénzekre is, nem az volt ráírva, hogy MSZP, hanem az, hogy Magyar Szocialista Munkáspárt, és ilyen néven csak egyetlen egy párt létezett" 

- magyarázta.

Petrasovits Anna ehhez annyit tett hozzá, hogy a helyzet bonyolultabb, mint amilyennek látszik, ugyanis az MSZMP annak idején a szociáldemokratáktól vett el vagyont. Felidézte, hogy 1948-ban erőszakos egyesítés történt azon az alapon, hogy a két munkáspárt olvadjon össze. Akkor a szociáldemokrácia vagyona, az összes épülete, újságja, mozija „átszállt" az akkor Magyar Dolgozók Pártjaként szerveződő pártra, amit aztán megörökölt az MSZMP. 

Az MSZDP pártvagyona sok kis szociáldemokrata munkásember téglajegyeiből gyűlt össze, illetve a magyar kis és középpolgárságnak, kisvállalkozóknak az adományaiból" 

– mondta.

Az M5 műsorának felvételénForrás: MTVA

Ezután arra emlékeztette a többieket, hogy a bethleni konszolidációt nem kis mértékben a Szociáldemokrata Pártnak köszönhette az ország, hiszen a két világháború közötti időszakban jelentős szerep jutott nekik. 

A mi öregjeink azt szokták mondani, hogy a Horthy-korszakban a parlamentben ültünk, a Kádár-korszakban a börtönökben" 

- magyarázta.

Szóba került az is, hogy a rendszerváltáskor újjászerveződő szociáldemokrácia nem volt egységes. 1989 végén ugyanis több nagy csoportosulás is létezett a mozgalomban. Voltak köztük reformkommunisták, akik új intézményes átalakítást kívántak, és voltak az új elnök köré csoportosuló, modern szociáldemokráciában gondolkozók, akik végül a kommunistákkal 1948-ban lezajlott egyesülést nem támogató, régi tagokkal egyeztek ki. Ebben a belső küzdelemben látja a legfőbb okát annak, hogy az új párt nem tudott jó eredményt elérni a szabad választásokon. 

A legidősebb magyar pártot, ami már a rendszerváltás idején 100 éves volt, tulajdonképpen egy nagy autodafé keretén belül elevenen elégették, ott nézelődtek és nevetgéltek, miközben az ország gazdaságát széthordták, a társadalmi szerkezet csak csúszott, deklasszálódtak az emberek, szörnyű évek voltak" 

– emlékezett vissza Petrasovits Anna, aki ismét megemlítette, hogy az ő tudásukkal meg tudták volna könnyíteni az átalakulást, de nem volt rájuk szükség.

Ez a harc lesz a végső?

Ezután arról beszélt, hogy tulajdonképpen ez egy hálózati rendszerváltás volt, hiszen minden pártba beépült valaki, hogy segítse a folyamatot, majd hozzátette, hogy akár sikerülhetett is volna, hogy a régi elit a változás élére áll, amire van történelmi példa. De nem ez történt. Megemlítette, hogy ha nem olyan erősek a gyökerei, nincs jó családja, nem tudta volna kezelni a korabeli újságokban megjelenő, őt lejárató cikkeket, majd hozzátette, hogy emellett több per is indult a szociáldemokraták ellen. 

Ezek mind arról szóltak, hogy tönkretegyék a baloldali konkurenciát. 

Az MSZMP másik utódpártját, a Magyar Munkáspártot, annak ellenére, hogy az ideológiát ők vitték tovább, az állampárt korábbi irányítói nem érezték sajátjuknak, a vagyont kezelő MSZP-t már annál inkább. 

Apám katona volt, ezért én szeretem lefordítani a fogalmakat. Az MSZP-be beléptek a tábornokok, az ezredesek, hozzánk legfeljebb az alezredesek jöttek, de inkább alacsony szinten, senki a pártvezetők közül nem lépett be a Munkáspártba. Grósz, Berecz maradt nálunk pártban egy ideig, de aztán ők sem" 

- mondta Thürmer Gyula, aki szerint ők a becsületes utat választották, a magyar munkásság ügye ugyanis nem veszett el. Majd szóba került, hogy ellene is követtek el karaktergyilkosságot újságírók, akiket egyszerűen megvettek. 

A Soros-alapítványokból, a nyugati pénzekből mindenre tellett" 

– tette hozzá.

Azt is elmagyarázta, hogy Horn Gyula pártja miért akarta őket kiszorítani. Úgy látja, azért, mert megígérték a nyugatiaknak, hogy Magyarországon nem lesz régi típusú szocializmus. Annak ellenére tették mindezt, hogy az első szabad választásokon, amit az MDF nyert meg, mindössze pár százaléknyi különbség volt a Munkáspárt és az MSZP között támogatottságban.

Ekkor bejátszották Pozsgay Imre szavait arról, hogy egy MSZP–MSZDP koalíciót képzel el az első választásokon, amin szerinte nem lesz meg egyik pártnak sem a többsége. Sőt, azt is hozzátette, hogy lehetséges partner még Antall József demokrata fórumja is.

Forrás: MTVA

Ezután Petrovits Anna arról beszélt, hogy pártja, Kéthly Anna és az emigrációban élők révén, 1948-tól alvó tagja volt a szocialista internacionálénak, aminek az MSZP nem volt tagja. Elárulta, hogy az új párt teljes jogú taggá akart válni ahhoz, hogy nemzetközi szinten elismerjék, ezt viszont könnyen megakadályozhatta volna az MSZDP vétó joga. Többek között ezért kellett őket likvidálni. Elárulta, hogy diktátumok voltak, de nem beszéltek meg velük semmit, és mindig utólag tudták meg, hogy milyen döntés született. 

Magyarországon a szocialista rendszert meg kellett dönteni, mint ahogy Lengyelországban, Jugoszláviában, ez volt a terv. Ez azért kellett, hogy az Európai Unió a piacait kiterjessze a keleti piacokra és a NATO az egészet katonailag lefedje" 

– mondta Thürmer Gyula, aki rávilágított, hogy az EU már akkor válságban volt, és akkor csak azért tudta megoldani a helyzetet, mert felvette tagnak, „bekebelezte" a közép-európai államokat. Aztán szóba került, hogy amikor a Horn Gyula vezetésével hatalomhoz jutott MSZP koalíciós partnereket keresett magának, ismét nem a szociáldemokraták jutottak az eszükbe, hanem a liberálisok, amivel a Munkáspárt elnöke szerint megásták a sírjukat. 

Petrovits Anna ehhez annyit tett hozzá, hogy a korai rendszerváltó pártok forrását Pozsgay Imrénél és Aczél Györgynél kell keresni. 

Úgy látta akkor, hogy ami kezd kialakulni, abban ők nem akarnak részt venni. 

Magyarország egy van, van egy egyetemes magyarság, és politikailag nonszensznek, abszurditásnak tartottam akkor is, hogy jött egy hatalmas feladat, és rögtön szekértáborokra esünk széjjel. Mi, a szociáldemokraták úgy gondoltuk, hogy egyikhez sem megyünk, de hála istennek, minket el is felejtett a hatalom, mert megvolt, hogy kikben gondolkodnak" 

– mondta.

Végül 1956 leveréséről emlékeztek meg a nemzeti gyásznapon a stúdióban ülő vendégek. A Munkáspárt elnöke felidézte 1989-es találkozóját Wittner Máriával, a forradalom börtönben is ülő szabadságharcosával, aki azt kérte, hogy legyen egységes kommunikáció a magyar történelem egyik legfontosabb eseményéről. Ezt Thürmer Gyula azzal hárította el, hogy inkább a magyar gyerekek jövőjével kellene foglalkozni. A szociáldemokraták elnöke viszont elárulta, hogy ők egy háromnapos konferencián vettek részt, aminek a második napját, november 4-ét koszorúzással töltötték, így adtak tiszteletet a hősöknek.