Kovács Krisztián és az édesanyja, Erzsébet szoros kapcsolatban álltak: hiába lakott a 40 éves férfi az ausztriai Gallspachban, mégis szinte minden nap beszéltek. Amióta pedig gondok voltak az egészségével, még gyakrabban.
Beszélgetés közben rosszul lett, bontotta a vonalat, és utána már hiába hívtam, nem vette fel senki
– mesélte az anya a Ripost-nak.
Másnap már ki volt kapcsolva a férfi telefonja.
A nő azonnal elment a rendőrségre. Keszthelyen viszont azt a választ kapta, hogy
nem kereshetnek eltűntként egy 40 éves férfit, csak mert nem éri el az anyukája.
Végül közel tíz nap után a társasház lakóinak a nyomására a férfi főbérlője kinyitotta a lakását. A környéken élők azért intézkedtek, mert orrfacsaró szagok áradtak a garzonból.
A férfi az ágya mellett holtan feküdt a földön. Teste olyannyira bomlásnak indult, hogy már nem lehetett azonosítani,
így Erzsébetnek Gallspachba kellett utaznia, hogy igazolja: tényleg az ő fia halt meg.
„DNS-mintát vettek tőlem, és összevetették a holttestével.
Amikor kiderült, hogy rokonok vagyunk, benyújtották a számlát: 2670 eurót, tehát közel egymillió forintot kell fizetnem, ha meg akarom kapni a hamvait. Mindent felszámítottak: a boncolást, a DNS-mintavételt, még a selyempárnát is, amit a feje alá tettek, amikor elhamvasztották"
– sorolta Erzsébet.
Ezt azonban rokkantnyugdíjasként nem tudja hogy fogja kifizetni.