Katasztrofális vereséget szenvedett Fekete-Győr román barátja, Dan Barna

2019.11.11. 13:37

A romániai államelnök-választás vasárnap megrendezett első fordulójának végeredménye alapján kijelenthetjük, hogy a liberális Momentum Mozgalom testvérpártjának, a centrista USR-PLUS pártszövetségnek a jelöltje - és társelnöke -, a súlyos korrupciós botrányba keveredett Dan Barna katasztrofális vereséget szenvedett, a szavazatoknak még a 15 százalékát sem szerezte meg. Barna pontosan nulla darab romániai megyében és fővárosi kerületben „győzött". A Momentum elnöke, Fekete-Győr András közben a közösségi oldalán mosakszik, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közel 6 millió euró uniós támogatás lenyúlásával gyanúsított román barátja nem jutott be a második fordulóba. „Természetesen" a Dan Barna elleni gyanúsítgatásokról ezúttal sem ír egy szót sem. A vereség miatt az USR-PLUS pártszövetség másik társelnöke, a szélsőjobboldali múltú, a 90-es években magyarellenes politikai szervezetekben is vezető szerepet vállaló Dacian Cioloș pellengérre állította Barnát.

A romániai elnökválasztás első fordulóját nagy többséggel, Klaus Iohannis eddig államfő, a nemzeti liberális PNL jelöltje nyerte meg, 37,79 százalékos eredménnyel. A második Viorica Dăncilă frissen megbuktatott szociáldemokrata (PSD) kormányfő lett, 22,32 százalékkal.

Ők ketten jutottak be a november 24-i második fordulóba.A Központi Választási Iroda (BEC) szerint az adatok feldolgozottsága 98 százalékos. A hazai szavazatokat már teljes egészében feldolgozták, míg a diaszpórában a voksok feldolgozottsága 94 százalékon áll.

Az erdélyi magyarság jelöltje, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hatodik lett, 3,88 százalékkal. Ha ebből leszámítjuk a romániai diaszpórában leadott szavazatokat, akkor 4,14 százalék Kelemen eredménye.

Amióta külön tartják Romániában az államelnök-választást a parlamenti választásoktól - tehát 2009 óta - ez a legjobb eredménye az RMDSZ-nek.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje nyilatkozik a sajtónak a romániai elnökválasztás első fordulója után pártja kolozsvári eredményváróján 2019. november 10-én.Forrás: MTI/Kiss Gábor

A választás legnagyobb vesztese egyértelműen a Momentum Mozgalom román testvérpártja, a centrista USR-PLUS pártszövetség, amelynek jelöltje, Dan Barna a leadott szavazatok alig 14,95 százalékát szerezte meg.

Ezzel az „eredménnyel" Barna elvesztette azon lehetőségét, hogy bekerüljön a második fordulóba, igaz, nem is volt olyan közvélemény-kutatás, amely azt jelezte volna előre, hogy erre lett volna bármi esélye is a súlyos korrupciós botrányba keveredett politikusnak, aki ennek ellenére folyamatosan ezt sulykolta pártja szimpatizánsainak körében. 

Ha leszámítjuk a diaszpóra voksait, akkor még siralmasabb a kép Barnára nézve, Romániában ugyanis csak 14 százalékot kapott.

Barna a kampányban folyamatosan arról beszélt, hogy legalább a diaszpórában képes lesz nyerni, de ez sem jött össze neki. Ugyan jobban szerepelt a diaszpórában, mint Romániában, de ez is csak a szavazatok 27,64 százalékát jelente, míg Iohannis toronymagasan nyert a külföldön dolgozó romániaiak körében, 52,83 százalékkal.

A 2019. május 26-i európai parlamenti választáson az USR-PLUS 22,36 százalékot szerzett, ezzel a harmadik politikai erő lett, alig lemaradva a második helyezett PSD-től, amely akkor 22,5 százalékot kapott. A visszaesés alig fél év leforgása alatt tehát több mint 7,5 százalékos!A Fekete-Győr András által győzelemre esélyesnek állított Dan Barna a negyvenegy megyéből pontosan nullában „nyert", míg Kelemen Hunor kettőben, nem meglepő módon a két magyar többségűben, azaz Hargita és Kovászna megyékben.

Dan BarnaForrás: Wikimedia/Dan.chent

Az USR-PLUS jelöltje a főváros hat kerülete közül egyikben sem tudott győzelmet aratni, mindegyikben Iohannis diadalmaskodott. 

Az összesített bukaresti eredmények alapján Barna 24,7 százalékkal a második lett, ami jelentős visszaesésnek számít, hiszen a mögötte álló pártszövetség a májusi európai parlamenti választásokat megnyerte Bukarestben, 41,1 százalékkal.

A Szeben megyei születésű Dan Barna a saját megyéjében is katasztrofálisan szerepelt, mindössze 11,06 százalékot szerzett, szemben a szintén szebeni származású Iohannisszal, aki 66,74 százalékot kapott korábbi lakóhelyén.

A jelentős magyar lakosságú megyékben megsemmisítő vereséget szenvedett Dan Barna – Fekete-Győr a Facebookon mosakszik román barátja bukását látva

Hiába kampányolt a momentumos Fekete-Győr András november 3-án, Kolozsváron, az uniós támogatások lenyúlásával és haveri körökben való szétosztásával meggyanúsított román barátja, Dan Barna mellett, az első forduló eredménye után úgy tűnik, hogy az erdélyi magyarok nem kértek belőle.

  • A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai alapján, a 84,61 százalékban magyarok lakta Hargita megyében csupán 3,75 százalékot szerzett Barna, míg Kelemen 77,73 százalékot.
  • A 73,81 százalékban magyarok lakta Kovászna megyében sem remekelt Barna, alig 5,95 százalékot kapott, szemben Kelemennel, aki elvitte a voksok 61,39 százalékát.
  • A szintén jelentő, 39,26 százalékos magyar lakossággal rendelkező Maros megyében is elbukott Barna, mindössze 11,1 százalékot kapott, Kelemen pedig 26,29 százalékot. Az RMDSZ jelöltje második lett, míg Barna csak a negyedik.
  • A 35,22 százalékban magyarok lakta Szatmár megyében Barna 9,07 százalékot szerzett (negyedik helyezés), míg Kelemen 26,22 százalékot kapott, így ő lett a második.
  • A 25,92 százalékos magyar lakossággal rendelkező Bihar megyében is alulmaradt Barna, 11,4 százalékkal (Biharban is negyedik lett), Kelemen itt 15,39 százalékot kapott, és a harmadik helyen végzett.
  • Erdélyben a magyarok aránya még Szilágy megyében haladja meg a 20 százalékot, ott a magyarság aránya 23,07 százalékos. A Szilágyságban 15,44 százalékos eredményt szerzett Barna, ami ugyan kicsivel felülmúlja az országos 14 százalékát, de ez a megyében csupán a negyedik hely megszerzésére volt elég. A második természetesen Kelemen Hunor lett, 17,82 százalékkal.

A végeredmények alapján úgy tűnik, hogy ahol a magyarság nem az RMDSZ jelöltjére adta a voksát, ott a német nemzetiségű Iohannist részesítette előnyben, tehát nem a román Barnát.

2014-ben az államelnök-választás második fordulójában az erdélyi magyarok több mint 82 százaléka szavazott Iohannisra, ez várhatóan idén sem fog változni.

Mindeközben Fekete-Győr András Dan Barna katasztrofális eredménye tudatában a közösségi oldalán mosakszik.

A Momentum elnöke 180 fokos kommunikációs fordulatot véve, gratulált Kelemen Hunornak, noha ezelőtt két héttel még ellene kampányolt, felrúgva a magyar nemzetpolitikának azt az eddig meglévő konszenzusát, hogy - a Demokratikus Koalíciót (DK) leszámítva - minden magyarországi párt a külhoni magyar pártokat, ebben az esetben az RMDSZ-t támogatja a többségi nemzet politikai tömörülései, vagyis jelen esetben a román pártokkal szemben.

Egyébként arra még a Gyurcsány-féle nemzetellenes DK sem vetemedett, hogy román vagy szlovák pártokat támogasson, csupán közölték, hogy őket nem érdekli ez az egész, és senkit sem támogatnak a külhoni területeken.

A Momentum azonban túllépett a DK-n és az egykori SZDSZ-en a nemzetellenességben, hiszen egyértelműen egy román párt (USR-PLUS) mellett állt ki, majd később ugyanezt tette felvidéki viszonylatban is a liberális Progresszív Szlovákia-Együtt pártszövetséget támogatva.

Fekete-Győr – bejegyzése folytatásában - persze csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a román barátja nem jutott be a második fordulóba, majd azt hazudta, hogy az USR-PLUS-ban több tucat magyar politikus vállal szerepet.

Nyilvánvalóan arról továbbra sem írt egy szót sem, hogy - a RISE Project oknyomozó portál által feltárt ügyek alapján - Dan Barna ellen vizsgálódik a Visszaélések Feltárására Szakosodott Csalásellenes Hivatal (DLAF), illetve a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), mert a gyanú szerint, Fekete-Győr barátja közel 6 millió eurónyi uniós támogatást nyúlt le és osztott szét családi, illetve baráti körében.A pénzt eredetileg szegény és fogyatékkal élő román állampolgárok felzárkóztatására hívták le, ők azonban semmit sem láttak belőle.

Fekete-Győr egyébként pénteken, a Mandinernek adott interjújában azt állította, hogy „a Romániai Nemzeti Antikorrupciós Osztály megerősítette, hogy Dan Barnának nincs köze ehhez az ügyhöz, politikai támadás alanya."

Fekete-Győr AndrásForrás: MTI/Bruzák Noémi

Ezzel kapcsolatban csak az a probléma, hogy - információink alapján -a Romániai Nemzeti Antikorrupciós Osztály nem létezik.

Több korrupcióellenes hatóság működik Romániában, mint például a DNA (Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség), a DLAF (Visszaélések Feltárására Szakosodott Csalásellenes Hivatal), a DGA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság), az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség), illetve a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság), de egyik magyar fordítása sem felel meg a fiktív Romániai Nemzeti Antikorrupciós Osztálynak.

A DNA és a DLAF pedig közölték, hogy vizsgálják Barna ügyét,melyben konkrétan arra kíváncsiak, hogy a RISE Project oknyomozó újságírói által feltárt ügyekben megállja-e a helyét Barna gyanúsítása.

Az október 17-én kezdődött vizsgálat pedig még nem ért véget.

Pellengérre állította Cioloș Barnát

A vereség miatt az USR-PLUS pártszövetségen belül a PLUS elnöke, Dacian Cioloș, a szélsőjobboldali múltú, a 90-es években magyarellenes politikai szervezetekben is vezető szerepet vállaló, bukott román miniszterelnök máris pellengérre állította Dan Barnát.

Kettejük mai közös sajtótájékoztatója egyébként nagyon feszült hangulatú volt, Cioloș 12:40-től félbe is szakította Barnát.

A G4Media román hírportál értesülései alapján Cioloș megpróbálhatja kiszorítani Barnát a pártszövetség vezetéséből.

Az USR-PLUS amúgy is úgy tervezte, hogy a jövő évi romániai parlamenti választáson Cioloș lesz a miniszterelnök-jelöltjük, de felmerültek már olyan hangok, hogy őt kellett volna indítani az államelnök-választáson is, mivel Barna nem eléggé ismert, és még kezdő politikusnak számít, hiszen csak három és fél éve van a politikában.

A legtöbb román újság Barna bukását a tapasztalatlanságával, a markáns karakter hiányával, és természetesen az ellene felmerülő korrupciós gyanúsítgatásokkal magyarázza.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK