Diaszpóra Tanács: Aggodalomra ad okot, hogy a Momentum román és szlovák pártokat támogat

2019.11.15. 12:30

A Magyar Diaszpóra Tanács aggodalommal tekint arra az új keletű jelenségre, amelynek révén egyes magyarországi politikai pártok (egész pontosan a szélsőliberális Momentum Mozgalom) a szomszédos államokban (Románia, Szlovákia) rendre olyan politikai erőket támogatnak (USR-PLUS, Progresszív Szlovákia), amelyek tagadják a nemzetet, illetve a nemzeti kisebbségek jogait - olvasható a testület IX. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozatában, amelyet csütörtökön juttatott el a Nemzetpolitikai Államtitkárság az MTI-hez.

A Magyar Diaszpóra Tanács közleményében kiemelte: ez a szűk látókörű, szélsőségesen liberális szemlélet ellentétes az összmagyar nemzeti értékekkel és érdekekkel.

Ahogy arról az Origo a magyar médiában elsőként beszámolt, a liberális, Renew Europe-tag Momentum Mozgalom Kárpát-medencei ámokfutása azzal kezdődött, hogy egyértelműen és határozottan szembemenve a magyar nemzeti érdekekkel, olyan dolgokat tettek, amiket még az egykori SZDSZ és a nyíltan nemzetellenes Gyurcsány Ferenc-féle DK sem mert meglépni, azaz román és szlovák pártok mellett kampányoltak Erdélyben, illetve Felvidéken az ottani magyar politikai formációk ellenében.

Elsőként a momentumos EP-képviselő, Cseh Katalin avatkozott be a romániai elnökválasztási kampányba, amikor november elsején, az erdélyi Nagyszebenben részt vett a román testvérpártjuk, a centrista, Renew Europe-tag USR-PLUS pártszövetség politikusának, Nicu Ștefănuță európai parlamenti irodájának a megnyitóján.

Cseh Nagyszebenben, a román köszöntője után kiemelte a korrupció elleni harc fontosságát, ami eléggé ironikus annak tükrében, hogy a Momentum romániai testvérpártjának a volt államelnökjelöltje, Dan Barna súlyos korrupciós botrányba keveredett.Ahogy arról az Origo beszámolt, a román hatóságok közel 6 millió euró uniós támogatás lenyúlásával és haveri körökben való szétosztásával gyanúsítják Barnát. A momentumos politikus erről persze egy szót sem szólt.

Cseh Katalin – nyilván ismét a korrupció elleni harc jegyében – üdvözölte Laura Codruța Kövesi kinevezését az Európai Ügyészség élére, de arról valahogy „elfelejtett" beszélni, hogy Kövesi neve 17 korrupciós aktában szerepel.

A momentumos politikus nagyszebeni performanszát nem lehet másképp értelmezni, mint hogy kiállt az európai uniós adófizetők meglopásával gyanúsított román Dan Barna elnökjelöltsége mellett, a feddhetetlen múltú és sokkal tapasztaltabb magyar jelölttel, Kelemen Hunorral szemben.
Cseh - jó balliberálishoz híven – beszédében viszont egyetlen szóval sem állt ki az erdélyi magyarok jogegyenlősége mellett, és nem is határolódott el az USR-PLUS társelnökének, Renew Europe EP-frakciójuk vezetőjének, Dacian Cioloșnak korábbi magyarellenes tevékenységétől.

Ha valaki ezek után azt hiszi, hogy a Momentum politikusa nem tudja már fokozni a nemzetellenességet, akkor nagyon téved.

November 12-én, kedden ugyanis Cseh Katalin - mint az EP amerikai delegációs csapatának az egyik tagja – levelében az Egyesült Államok Kongresszusától követelt beavatkozást annak érdekében, hogy Washington bizonyos „jogállami" normákat kényszerítsen ki Budapesttől. Cseh levelében konkrétan NATO-beavatkozást is kért Magyarország ellen. A liberális politikus azt persze nem közölte, hogy a magyar állampolgárok számára az amerikai Kongresszus semmilyen értelemben nem jelent fellebbviteli fórumot, a NATO pedig nem avatkozhat be tagállamai belpolitikai életébe.

Szintén beszámoltunk róla, hogy november 3-án, Kolozsváron, a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is kampányolt az uniós támogatások lenyúlásával és haveri körökben való szétosztásával meggyanúsított román barátja, Dan Barna mellett.

A román politikus ellen felmerülő korrupciós gyanúsítgatásokról persze ő sem beszélt.

Fekete-Győr nem mellesleg Dacian Cioloștól sem volt hajlandó elhatárolódni, sőt még fotózkodott is vele.

Dacian Cioloș, Dan Barna és Fekete-Győr András KolozsvárottForrás: FACEBOOK

Barna egyébként nem jutott be a választás a második fordulóba, a szavazatoknak ugyanis csak a 15 százalékát kapta meg.
A Momentum erdélyi kampánya tehát nagyon nem jött be.Dan Barna amúgy korábban arról beszélt, hogy szerinte meg kell haladni az etnikai szavazást, meg úgy általában ezt az egész etnikai kérdést. Barna kampánybeszédeiben pedig tudatosan csak a román nemzetiségűeknek kommunikál, ami eléggé nonszensz egy olyan soknemzetiségű országban, mint amilyen Románia.

A liberális párt persze a Felvidéken is folytatta a nemzetárulást.

Ahogy azt megírtuk, november 7-én, Révkomáromban, a Momentum másik EP-képviselője, Donáth Anna részt vett a liberális Progresszív Szlovákia (PS) párt magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján.

Donáth az eseményen azt mondta, hogy szerinte

a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok. A magyarországi liberális politikus tehát leszlovákozta a felvidéki nemzettársainkat, és közben – áttételesen – arra biztatta őket, hogy asszimilálódjanak a szlovák többséghez.

A Progresszív Szlovákia párt egyébként annyira „liberális", hogy nem támogatja a felvidéki magyarok autonómiáját, és problémát lát abban, hogy az MKP kötődik a budapesti kormánypártokhoz.

A Momentum árulása mellett vannak ugyanakkor pozitív fejlemények is

A Magyar Diaszpóra Tanács a zárónyilatkozat szerint örömének ad hangot, amiért az Országgyűlés 2018. decemberi döntésével a diaszpórában élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyarság is részt vehetett az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa, és benne nemzetünk sorsának alakításában.

Hangsúlyozzák, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program folyamatos, mégis mindig megújuló szakmai segítséget biztosít a diaszpóra magyarsága szervezetei számára, és hogy a megfogalmazott kéréseknek megfelelően 2020-tól a déli félteke országaiban is 9 hónapra emelkedik az ösztöndíjasok külföldi programszakasza. Ez a diaszpóraszervezetek kérésének megfelelő időzítéssel, márciusban kezdődik.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor miniszterelnök, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 14-én.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Javasolják, hogy az ösztöndíjasok külhoni programszakasza - fogadószervezeti kérés esetén - a jövőben is alkalmazkodjék a nyári táborok tervezett dátumához.

A tanácskozás résztvevői üdvözlik, hogy folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program egyházi ösztöndíjasainak tevékenysége, akik egyre nagyobb részt vállalnak a külhoni magyarság hitéletének és az anyanyelvű vallásgyakorlás lehetőségeinek segítésében.

Örömüknek adnak hangot, amiért a Mikes Kelemen Program keretén belül 2019-ben Kanadából, az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztráliából, valamint Európából Magyarországra érkeztek a tavalyi évben összegyűjtött hagyatékok.

Szorgalmazzák a program folytatását a kiemelkedő értékeket képviselő anyagok feldolgozása és hazaszállítása érdekében.

Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség által működtetett Diaszpóra Program új tartalmakkal gazdagítva és újabb célcsoportokat megszólítva egyre nagyobb népszerűségnek örvend a diaszpóra magyar fiataljainak körében. Javasolják a jelentkezésnél a korhatár felemelését a program által célzott korosztály hatékonyabb megszólítása érdekében.

A résztvevők a nyilatkozatban üdvözlik a diaszpórában működő cserkészet kiemelt támogatásának folytatását, a Külhoni Magyar Cserkészszövetség lehetőségeinek kiszélesítését, a cserkészparkok és iskolatáborok számának gyarapítását, valamint egyre több helyszínen történő megvalósítását, mely számottevő lehetőséget biztosít a magyar diaszpóra fiataljai számára magyar identitásuk és a köztük lévő kapcsolatok megerősítésére.

Üdvözlik a 2017-ben Budapesten elindított Hétvégi Magyar Iskolák Találkozójának folytatását is, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend, valamint egyedülálló lehetőséget biztosít a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák vezetői számára az információcserére, továbbá a gyermekfoglalkoztató intézmények, szervezetek közötti szakmai együttműködések kialakítására.

A testület javasolja egy egységes, mindenki számára elérhető online tananyagot és módszertani segédletet, valamint a kapcsolódó, ajánlott irodalmat is tartalmazó internetes felület létrehozását, amely a hétvégi magyar iskolák szakmai, módszertani fejlődéséhez és a külhoni gyermekek nemzeti identitásának erősítéséhez járul hozzá.

Támogatják, hogy a diaszpórában és a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok jobban megismerjék egymást és Magyarország kulturális kincseit a Diákok Határok Nélkül (Students Without Boundaries program - Magyarságismereti Mozgótábor) és a ReConnect Hungary - Magyar Birthright Program keretében - áll a zárónyilatkozatban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK