Tragikus következményekkel jár a brüsszeli kettős mérce

Kiss Gábor Ferenc: Az EU brit szemmel
Vágólapra másolva!
Hiánypótló és egyedi az a magyar könyv, amely a Brexit, Nagy Britannia Európai Unióból való kilépésének előzményét, valamint tanulságait dolgozza fel. Korábban egyetlen tagállam sem készített hasonló kiadványt. A Századvég Kiadónál megjelent Az EU brit szemmel című könyv rámutat arra, hogy a nemzeti érdek a döntő a tagállamok és az EU viszonyában, és nagy szerepe volt a bevándorlásnak is a Brexitben.
Vágólapra másolva!

A könyv nem a Brexitről szól, sokkal inkább arról a munkáról, amely megelőzte a Brexitről szóló népszavazást - kezdte bevezetőjét Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a könyvbemutatón.

- foglalta össze röviden.

Elmondta, David Cameron volt brit miniszterelnök az európai közösség megújítására tett javaslatot, amiben bár nem sikerült megegyezniük az akkori vezetőkkel, ennek ellenére Cameron kormánya a bennmaradást támogatta. A választók viszont nem. Az ebből következő tanulságokat azonban le kell vonnia mindenkinek.

Orbán Balázs Fotó: Polyák Attila - Origo

Orbán Balázs szerint ma mindenkinek az a célja és érdeke az Európai Unióban, hogy olyan körülmények, amelyek a Brexitnek megágyaztak, többet ne forduljanak elő.

Hozzátette, hogy egy magát komolyan vevő nemzetállamnak képesnek kell lennie arra, hogy szisztematikus módon áttekintse, hogy az Unióval összefüggésben mi az érdeke. Áttekintse az egyes szakpolitikai területeket, és megállapítsa, mi az, ami támogatásra érdemes és melyek azok a területek, amelyekben új irányt kell szabnia az Európai Uniónak.

Orbán Balázs elmondása szerint a tanulmány – amely a könyv alapjául szolgál – készítői is vegyes képet kaptak az EU és az Egyesült Királyság viszonyáról. Volt, hogy úgy látták, több Európára lenne szükség, máskor pedig, hogy kevesebb is elegendő lenne. Ami viszont figyelemre méltó, hogy

egyetlen szempontra összpontosítottak: a brit nemzeti érdekre.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Orbán Balázs szerint észre kell venni, hogy az EU-val kapcsolatos konfliktusok, illetve az Európa jövőjével összefüggő összeurópai vita elsősorban jogi természetű, ami érinti a szuverenitás és a szubszidiaritás kérdéseit.

Ha Brüsszel nem veszi komolyan, hogy egyes tagállamok úgy érzik, hogy kettős mércét alkalmaznak velük szemben, hogy nekik nincs esélyük arra, hogy az akaratukat érvényesítsék, a brüsszeli intézmények hatása olyan nagy, hogy az az ő alkotmányos felfogásukkal, kulturális közegükkel nem összeegyeztethető, abból tragikus következmények születnek. Ez a Brexit tanulsága - hangzott el.

Kiss Gábor Ferenc: Az EU brit szemmel Forrás: Origo

Az államtitkár bevezetője után Kiss István politikai elemző, Törcsi Péter jogász, a Clavis Consulting Kft. ügyvezetője és a kötet szerkesztője, Kiss Gábor Ferenc beszélgetett, a Századvég munkatársának, Faragó Csabának a moderálása mellett.

Kiss Gábor Ferenc, a könyv szerkesztője elmondta, hogy az eredeti tanulmány 2012-2014 között készült a brit kormány felkérésére. Ennek az anyagát, azaz 2800 oldalnyi dokumentumot dolgoztak fel a kötet 10 szerzőjének segítségével.

A 32 szakpolitikai terület elemzése során gazdasági szereplőket, politikusokat, kamarák vezetőit, érdekvédelmi szervezeteket, akadémikusokat és civileket is megkérdeztek. Arra keresték a választ, hogy miként tud érvényesülni a brit nemzeti érdek ezeken a területeken.

- mondta el Kiss Gábor Ferenc.

Arra jutottak, hogy nem az EU-ból való kilépéssel kell az érdekeiket megvédeni, hanem egy belső reformfolyamatot kell beindítani.

A beszélgetés résztvevői elgondolkodtatónak tartják, hogy

ilyen összefoglaló nem érhető el a britek számára ma sem.

Amennyiben valóban többet szeretnének tudni a konfliktus valós hátteréről, akkor a több ezer oldalas tanulmányt kellene átolvasniuk.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Kiss István politikai elemző elmondta, hogy korábban egyetlen tagállam kormánya sem készített ehhez hasonló átfogó tanulmányt. Pedig érdemes lenne 5-10 évente végigvenni minden fontos szakpolitikai kérdést, és megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyekben az adott ország nemzeti érdeke kevesebb vagy több integrációt igényelne.

Az oktatás volt az egyetlen terület, ahol a tanulmány eredménye azt mutatta, hogy mélyebb együttműködés lenne indokolt.

A legtöbb szakpolitikai területen vagy kevesebbet akartak, vagy elégnek érezték a meglévő integrációs szintet. A végkövetkeztetés az EU-tagság megőrzését támasztotta alá, azonban a „kevesebbet, de hatékonyabban” elv alkalmazása mellett.

Törcsi Péter hozzátette, hogy az eredeti brit tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen hatáskörelvonások mentek végbe a nemzetállamok kárára az elmúlt évek, évtizedek alatt. Vannak olyan hatáskörök, amelyeket gond nélkül át lehetne adni az Európai Uniónak a hatékonyabb működés érdekében. Azonban

5-10 évente valóban felül kellene vizsgálni a helyzetet, mert a brüsszeli intézmények részéről folyamatos a lopakodó hatáskörelvonás,

ami sokszor nem is éri el a nagypolitikai döntéshozatal ingerküszöbét, mivel látszólag apróságokról van szó - mondta.

Törcsi Péter Fotó: Polyák Attila - Origo

Törcsi Péter elmondta, hogy nem minden esetben baj, ha Brüsszelnek van döntéshozatali potenciálja, és több hatáskörrel rendelkezik bizonyos szakpolitikai kérdések esetében, mint az egyes tagállamok. Azonban ezeknek a jogköröknek a gyakorlását érdemes időnként felülvizsgálni, hogy valóban hatékonyan működik-e a rendszer.

A beszélgetésen elhangzott, hogy a brit és a magyar fél között sok esetben érdekazonosság volt, illetve van mind a mai napig, annak ellenére, hogy nagy földrajzi távolság van a két ország között. De nemcsak magyar, hanem régiós érdek is volt egy olyan szövetséges megléte, aki megértette, hogy egyes tagállamok nem értenek egyet minden esetben a hatáskörelvonásokkal. A magyar kormány az elejétől fogva a britek EU-ban maradását támogatta, kilépésükkel egy fontos szövetségestől kell megválnia Magyarországnak.

De mi vezetett a Brexithez?

Kiss István szerint

a bevándorlás kérdése nagyban befolyásolta a brexitről szóló népszavazást.

A kampány alatt sajnálatos módon összemosták az Európa határain kívülről érkező bevándorlók és az uniós tagországokból érkező bevándorlók kérdését. Ez azért volt félrevezető, mert ha megkérdezik a briteket, akkor a mai napig majdnem teljes társadalmi egyetértés uralkodik azt illetően, hogy az országnak szüksége van kelet-európai ápolónőkre, munkásokra. Azonban ha úgy teszik fel a kérdést, hogy szükség van-e bevándorlásra, akkor a válasz egyértelműen nem lesz.

Kiss István Fotó: Polyák Attila - Origo

Kiss István rámutatott arra is, hogy a bolgár és a román csatlakozás is befolyásolta a Brexit-szavazást. Máshogy ítélik meg a britek az egyes kelet-európai országokból érkező bevándorlókat. A lengyelekre és a magyarokra egyaránt úgy tekint a britek egy jelentős része, hogy elveszik a munkájukat. Az esetleges ellenérzések dacára is azonban elismerik, hogy jól dolgoznak és gyakran szükség van a munkájukra. Azonban a román és a bolgár csatlakozás után rengeteg hajléktalan, koldus és bűnöző jelent meg a szigetországban.

Kiss István emlékeztetett arra, hogy a népszavazás a migrációs válság kirobbanása után nem sokkal volt. A választókat megijesztette, hogy az Unió nem tudta megvédeni a határait.


Nem elképzelhetetlen, hogy amennyiben az Európai Unió vezetői jobban kezelik a migrációs krízist, akkor a Brexitről tartott népszavazás is másképpen alakul.

A szavazás előtt közvetlenül már nem szakpolitikákról, hanem főként a bevándorlás kérdéséről szólt a népszavazás. Ennek pedig a Brexit lett a végeredménye.

Nagy-Britanniának sok konfliktusa volt az Európai Unió bíróságával. Többször előfordult, hogy a britek nem akartak valakinek menedékjogot adni, azonban az Unió bírósága olyan döntést hozott, hogy kénytelenek voltak embereket befogadni. Több ilyen döntés született a népszavazás előtt, ez pedig nagyban befolyásolta a közhangulatot.

A Brexit jelen állás szerint a december 12-ére kitűzött parlamenti választásokon fog múlni. Elvileg sikerült tető alá hozni egy megegyezést, már csak Boris Johnsonnak meg kell nyernie a választásokat, hogy végrehajtsák a kilépést.

A Brexit támogatottságában nincs drámai változás. Egy újabb népszavazás esetén, kis különbséggel a maradás támogatói nyernének, azonban a társadalom továbbra is megosztott lenne.

Skócia helyzete is kérdéses. A Skót Nemzeti Párt a Munkáspárttal akar megállapodni, hogy egy újabb függetlenségi népszavazást tarthassanak, amelyhez a brit parlament engedélye kell. Kiss Gábor Ferenc szerint a függetlenségi erők megerősödnének egy Brexit esetén.

A helyzetet nehezíti, hogy az Európai Unió több tagállama is kijelentette, hogy Skócia nem örökölheti automatikusan az Egyesült Királyság helyét. Az ország felvételét pedig valószínűleg meggátolnák azok az országok, amelyek jelentős kisebbségekkel rendelkeznek. Románia és Spanyolország veszélyes precedensnek érezné, hogy egy ország függetlenné váló része csatlakozik az Európai Unióhoz.

Törcsi Péter szerint, ha nagy tétekben kellene fogadni arra, hogy lesz-e Brexit vagy nem, akkor inkább nem kockáztatná a pénzt egy ilyen fogadáson. Azonban hozzátette, hogy most úgy érzi, jelenleg a Brexitnek van nagyobb esélye, ez azonban a brit parlamenti választásoktól függ. Az elmúlt három év tapasztalatait nézve, jó eséllyel a kilépési dátum további tolódására is számítani lehet.