Kövér László: Mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává

2019.11.15. 13:28

Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, pénteken a Parlamentben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Magyarországon a politikai rendszerváltoztatást követően csaknem tíz esztendőre volt szükség, hogy megvalósuljon a kegyeleti rendszerváltoztatás intézményi alapja a Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulásával.

A kommunizmus időszakában a nemzet áldozatainak és hőseinek emlékével szemben kialakult az elhallgatás, a hamisítás, a felejtés, a hálátlanság és a közömbösség kegyeleti kultúrája, amit "le kellett váltani a nemzeti emlékezet, a hála és a tisztelet kegyeleti kultúrájára" - fogalmazott a házelnök.

Kövér László a bizottság első elnökét, Jókai Anna író-költőt idézte, aki szerint az a nemzet, amely úgy érzi, hogy múltjának nem tartozik semmivel, az semmit nem követelhet a jövőtől.

Az Országgyűlés elnöke hozzátette: a rendszerváltoztatás nemzedéke a múlttal szemben nemcsak szerencsésnek, hanem adósnak is érzi magát, mert az utánuk érkező nemzedékek számára bíznak egy élhető jövőben, és ezért a jövőért cselekedni is igyekeznek. Az elmúlt harminc esztendőben a magyar politikát és közéletet rendkívül heves viták, értékrendi és szemléletbeli megosztottságok jellemezték, a bizottság, majd a 2013-ban létrejött Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) azonban nem került politikai viták kereszttüzébe. Ez pedig talán annak a jele, hogy minden fél egyetértett abban, hogy a rendszerváltás után "valóban új kegyeleti kultúra megteremtésére volt szükség hazánkban" – mondta Kövér László.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferenciánForrás: MTI/Soós Lajos

Boross Péter volt miniszterelnök, a NEKB elnöke hangsúlyozta: a nemzeti értékek és emlékek megőrzése, és a nemzettudat erősítése különösen fontos feladat ma, amikor "kóros szellemi folyamatok járják Európát". Az "aberráció különböző megnyilatkozásai jelentek meg": a hagyományos férfi-női szerepek eltorzítása, a vallás és az egyházak elleni támadások, és legfőképpen a család és a nemzetek, a haza elleni szellemi küzdelem.

Boross Péter szerint nem szabad lebecsülni ezeket a folyamatokat, amelyek nem állnak meg az országhatárokon, és már Magyarországon is megjelentek. Példaként említette, hogy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki szót emeljen egy Szent István-szobor felállítása ellen.

Az NEKB elnöke úgy fogalmazott: "egyre merészebbek azok a megnyilatkozások, amelyek a nemzeti gondolat lényegét akarják darabokra hasogatni". Hozzátette: a "demokrácia-felfogás parttalansága" miatt olykor felvetődik benne a kérdés, nem kéne-e a büntető törvénykönyvben gondoskodni az eszmények védelméről.

Radnainé Fogarasi Katalin a Nöri főigazgatója előadásában felidézte: az 1990-es években jelentős társadalmi igényként jelentkezett a temetőket és a temetési tevékenységeket szabályozó jogterület korszerűsítése. Új szolgáltatási igények jelentkeztek, amelyekhez hiányoztak a szakmai normák, megváltoztak a tulajdonviszonyok és csökkent az állami szerepvállalás.

Az új, 1999-es temetői törvénybe elsősorban a nemzeti kegyeleti kultúra magasabb szintre emelése céljából került be a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) létrehozásának igénye.

A bizottság működése első éveiben több törvényalkotásban, jogszabály-kiegészítésben vett részt. Titkárságával megalkották a nemzeti gyásszal, valamint a nemzeti sírkerttel kapcsolatos jogi fogalmakat, eljárásokat és saját működési szabályzatukat is.

Kövér László és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójaForrás: MTI/Soós Lajos

2001-ben megkezdték a napjainkban is tartó feladatot, hogy a nemzeti sírkert részévé sorolják kimagasló életművű emberek sírhelyeit.

A főigazgató ismertette: jelenleg 5867 védett – tehát nem megszüntethető – sírhely és 20 védett temetőrész van országszerte, melyek kétharmada Budapesten található.

A bizottság titkársága húsz év alatt körülbelül ötszáz sírhelyről gondoskodott. A felújított sírok között van Bethlen István, Illyés Gyula, Deák Ferenc, József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kabos Gyula, gróf Batthyány Lajos és Kossuth Lajos nyughelye. 2006-tól a bizottság feladata lett a nemzeti és a történelmi emlékhelyek meghatározása, neve ekkor módosult Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra.

2013-ban a bizottság számos új feladattal megbízott titkárságából megalakult a Nöri. A két szervezet azóta közösen dolgozik a nemzeti emlékezet- és kegyeleti kultúra magasabb szintre emelésén.