Minden követ igyekezett megmozgatni Soros György annak érdekében, hogy az új Európai Bizottságban Magyarország ne kaphassa meg a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót. A Magyar Nemzetnek hazai titkosszolgálati forrásokból származó értesülései szerint a bevándorláspárti milliárdos egy általa is támogatott, befolyásos német szervezet igazgatóján keresztül akart ennek eléréséhez segítséget kérni Angela Merkel kancellártól. Ám Soros, akinek az előző ciklusban több mint kétszáz szövetségese volt az Európai Parlamentben, ezúttal kudarcot vallott.

A konzervatív napilap megbízható nemzetbiztonsági forrásokból származó információi alapján Soros György felhívta telefonon a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) igazgatóját, Daniela Schwarzert, és azt kérte tőle, járjon közbe Angela Merkel német kancellárnál annak érdekében, hogy ne Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt kapja meg a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az új Európai Bizottságban.

Soros GyörgyForrás: AFP/Olivier Hoslet

A befolyásos amerikai milliárdos a beszélgetés során azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztviselőt a kérdéses posztra.

Soros mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Orbán Viktor magyar kormányfőnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel.

Ezekkel a gyanúsítgatásokkal kapcsolatban a bevándorláspárti milliárdos persze semmilyen konkrétumot nem közölt, így az egész felvetés csupán rosszindulatú spekulációnak minősíthető. 

Schwarzer magán a telefonhíváson nem csodálkozott, mivel személyesen ismeri Sorost, pár havonta beszélni is szoktak egymással telefonon, már csak azért is, mert a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a DGAP egyik támogatója.

A kérés ugyanakkor meglepte őt, és próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek".  Közölte, hogy felhívni még fel tudná a kancellárt, de az teljesen kizárt, hogy ennyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György nehezen fogadta el az elutasítást, és próbálta győzködni Schwarzert az ügy jelentőségéről.

Ennek ellenére a Magyar Nemzet értesülései szerint Schwarzer közbenjárása elmaradt, a magyar jelölt, Várhelyi Olivér pedig bővítési biztos lesz.

Forrás: FACEBOOK-MAGYAR NEMZET

Ahogy az közismert, a budapesti kormány eredetileg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Leyen vezetése alatt megalakuló bizottságba, az ő személyét azonban – elsősorban a Soros-hálózat vádaskodásai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt – az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) elutasította.

Meghallgatása előtt, az esetleges kinevezése ellen nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatási listáján szereplő Magyar Helsinki Bizottság is szót emelt. 

Soros nagyrészt az évtizedek alatt kiépült alapítványi hálózatának köszönheti erejét. A hozzá közvetlenül vagy a finanszírozásuk által köthető szervezetek jellemzően karitatív és jogvédő álca alatt jelentek meg a rendszerváltás körüli években Közép-Kelet-Európa-szerte, de a világ gazdasági és politikai központjaiban is vannak hídfőállásaik. 

A milliárdos befolyásáról 2016 augusztusában a DC Leaks nevű szivárogtatóportál nyújtott plasztikus képet,  amikor publikálta a Nyílt Társadalom Alapítványok európai központjának belső adatbázisából származó dokumentumokat.

A Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019 nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel,  vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több megbízható szövetségese volt az előző ciklusban a képviselők között, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció akkori összlétszáma (215 fő). 

Többségük részt vett a Magyarország ellen irányuló, válogatott hazugságoktól hemzsegő, a Soros-Sargentini jelentés kezdeményezése alapján a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításában is. 

Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, a Nyílt Társadalom Alapítványok listáján olyan nevek szerepeltek, mint Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke és a szociáldemokraták egyik erős embere; Olli Rehn, az idő szerint gazdasági és pénzügyi biztos; Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció egykori vezetője; Alexander Lambsdorff, az EP akkori alelnöke; illetve Elmar Brok, Sophie in't Veld, Ulrike Lunacek és Guy Verhofstadt. Utóbbi a Momentumot is soraiban tudó liberális pártszövetség képviselőcsoportját irányította.

Időközben fény derült arra is, hogy a milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi EP-akkreditációval rendelkező lobbistája van,  akik szinte hetente találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Juncker pedig egy alkalommal régi barátjaként nyilatkozott Sorosról, akivel – más biztostársaihoz hasonlóan – többször találkozott a hivatali ideje alatt.

A milliárdos szoros kapcsolatot tart fenn továbbá olyan vezetőkkel, mint Emmanuel Macron francia elnök és Jyrki Katainen, a magyar kormánnyal szemben kritikus volt finn miniszterelnök.

Írtunk korábban arról is, hogy Soros a sajtó egy részének és a liberális értékrendet képviselő civil szervezeteknek juttatott támogatásait előszeretettel használja fel a választások befolyásolására vagy éppen arra, hogy démonizálja ellenfeleit.