A stabil állam, a vallásszabadság és a vallások közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a közel-keleti egyházak vezetői és képviselői a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden, Budapesten.

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövete köszöntőjében kiemelte, hogy a kereszténység életében a kezdetektől jelen volt a szenvedés, a gond. Ugyanakkor jó látni, hogy azoknak a keresztény egyházaknak a vezetői, amelyeket régen elsodort egymás mellől a történelem, a "bajban egy asztalhoz tudnak ülni", és ez reményt ad.

Ezt követően Armash Nalbandian, a damaszkuszi örmény apostoli egyházmegye püspöke és prímása felolvasta Őszentsége II. Karekin, örmény katholikosz-pátriárka üzenetét. Ebben azt írta a pátriárka, hogy ha a Közel-Keletről eltűnnek a keresztények, az magával hozza az arab világ radikalizálódását és a keresztény és a muszlim világ közti konfliktusokat. A keresztények megmaradásához szükség van a vallások közötti párbeszédre és arra is, hogy a csendes muszlim többség hallassa hangját és ítélje el a keresztények elleni támadásokat. Ezenfelül hozzátette, fontos, hogy újjáépítsék a keresztény templomokat és megerősítsék a helyi egyházakat, mert az erős egyház garantálja a stabilitást és a békés együttélést.

A következő előadó, Joseph Kassab tiszteletes arról beszélt, hogy amikor a Közel-Keleten egy állam meggyengül és "káoszba zuhan", először a keresztények menekülnek, mint a régió legsebezhetőbb közösségei. Majd Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Evangelikál zsinat főtitkára arra is kitért, hogy nem szabad elhallgatni a keresztények szenvedését, ugyanakkor el kell utasítani a muszlimok démonizálását. Mivel Szíriában a keresztények 1400 éve élnek együtt a muszlimokkal, akik, ha nem lettek volna toleránsak, Krisztus követői nem maradtak volna meg a térségben.

III. József Ignác Júnán antiókhiai szír katolikus pátriárka megbízásából Bagdad érseke érkezett a konferenciára, Ephrem Yousif Mansoor. Az érsek azt mondta, hogy az iraki keresztények ma történelmük legnagyobb dilemmája előtt állnak. A közösség számára, amely évszázadokon keresztül túlélt minden háborút és üldözést, a legnagyobb veszélyt az elmúlt 3 évtized instabilitása, a gyenge, polgárait megvédeni képtelen állam jelenti.

III. Gewargis keleti asszír katholikosz-pátriárka arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Keleten élő keresztényeknek ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, alkotmányos biztonságra van szükségük. Ezt pedig az alapvető emberi jogok és a régióban élő őslakosok jogainak törvénybe foglalásával lehet megteremteni.

Haroutune George Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a közel-keleti keresztények megvédésének egyetlen módja, ha végre a tettek mezejére lépünk. Majd megköszönte, hogy magyar kormány a Hungary Helps Programmal jó példával jár elől és megtette ezt.

Hardi Richárd szemorvos, a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány vezetője elmondta, hogy 2019-ben a világban olyan betegek ezrei ücsörögnek a kunyhóik előtt, akiknek a látását egy 10 perces műtéttel vissza lehetne adni, de a műtét nélkül csak a halált várják. A Kongóban teljesített missziójáról elmondta, hogy céljuk szerint helyi munkaerőt használva minél magasabb szintű egészségügyi szolgáltatást akartak biztosítani. Munkájukkal egy önálló szemklinika kialakításában is komoly haladást értek el, ugyanis az intézetet önálló épületbe költöztették a helyi könyvtárból.

A Rihárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány vezetője arról is beszélt, hogy a huszonöt éves missziós tevékenysége alatt átélt két háborút, megtanulta megbecsülni a békét, és gyakran elképedve hallgatja "felelőtlen politikusok könnyelmű beszédét". Ezért a kongói szeretetszolgálat komoly szerepet vállalt a helyi politikai feszültség csökkentésében is, amikor az ellenzék és a kormány között vállalt mediátori szerepet. Végül hozzátette, hogy gyakran eszébe jut egy idős misszionáriustársa mondata, mely szerint törzsi viszályt kirobbantani nagyon könnyű, de ember legyen a talpán, aki utána békét teremt.

Az elhangzottakra reagálva azt mondta Gerhard Ludwig Müller bíboros, hogy a keresztény üldözések a hit próbái. Ezek a hitpróbák pedig a kitartást növelik. Az üldöztetések során átélt szenvedés kitartást eredményez, a szenvedés és a kitartás karaktert eredményeznek. Az üldöztetések pedig minden keresztény számára nagy lehetőséget adnak arra, hogy együtt cipeljük a kereszt terhét.

Viktor Hamm, a Billy Graham Evangélikus Egyesület alelnöke hozzáfűzte, hogy a keresztények védelméért folytatott küzdelem érdekében fontos, hogy összefogjunk. Erre kiváló lehetőséget nyújtanak az ehhez hasonló konferenciák.

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes azzal zárta a panelbeszélgetést, hogy a magyar kormány számára kiemelt fontosságú a keresztények és a keresztény értékek védelme. Ezt az alaptörvényünkben is kifejezésre juttattuk, illetve 3000 templomot újítottunk fel a Kárpát-medencében. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ezáltal nem vagyunk jobbak más keresztényeknél, viszont nálunk egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont, sem mecset.

A miniszterelnök-helyettes zárásként elmondta, hogy Krisztus figyelmeztette tanítványait, hogy ahogy őt üldözték, úgy őket is üldözni fogják. Ez azért van, mert a részigazságok mindig támadják az abszolút igazságot, amit a kereszténység képvisel.