Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz ára az Európai Unió 28 tagországa közül - derült ki az Eurostat legújabb adataiból. Az áram árát tekintve pedig a második legolcsóbb ország vagyunk. A magyar eredményekben óriási szerepet játszott az, hogy az Orbán-kormány 2012 végén meghirdette a rezsicsökkentés politikáját.

2019 első félévében az Európai Unióban Magyarországon és Romániában voltak a legolcsóbbak  a lakossági földgázárak - derült ki a legfrissebb Eurostat-jelentésből. Hazánkban 0,034 euróba kerül az a gázmennyiség, amiből egy kilowattórányi energiát lehet előállítani. Ezzel szemben Svédországban 0,11 euróba kerül ugyanekkora gázmennyiség. Az elmúlt félévben 2018 hasonló időszakához képest a legnagyobb gázáremelés Bulgáriában (18,3 százalék), Lettországban (15,8 százalék) és Észtországban (14,2 százalék) volt. Ezzel szemben Dániában (1,7 százalék), Magyarországon (1,6 százalék) és Ausztriában (1,3 százalék) csökkentek az árak.  

A lakossági felhasználók számára a legolcsóbb gázár Magyarországon van az egész unióbanForrás: Eurostat

Az áramár tekintetében Magyarország a második legolcsóbb hely az Európai Unióban, egyedül csak Bulgária van mögöttünk. Hazánkban 100 kilowattnyi elektromos áram 11,2 euróba került az idei első félévben, míg Bulgáriában 9,9 euróba. A legdrágább áramot Németországban vehetjük meg, ott 100 kilowattnyi energia 30,9 euróba került. A legnagyobb áramáremelés az idei első félévben Hollandiában volt, ahol több mint 20 százalékkal emelkedett az ár a lakosság számára. 

A lakossági felhasználók számára a második legolcsóbb áramár Magyarországon van az egész unióbanForrás: Eurostat

Ez a magyar rezsicsökkentés eredménye

Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kormány 2012 végén fogott hozzá a rezsicsökkentéshez.A hat éve tartó rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar lakossági fogyasztók körében a korábbi elmaradások 46 százalékára csökkent a közműtartozások összege, a kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pedig 57 százalékkal mérséklődött. Mindez azt jelenti, hogy a családok 1446,4 milliárd forintot takarítottak meg a rezsiköltségeiken a legutóbbi ismert összesítés szerint. A háztartásoknak 2019-ben sem kell többet fizetniük az energiafogyasztásért, a kormány az energiaárak mérséklésében elért eredményeket a villamos energia és gáz piaci árának emelkedése ellenére is fenntartja az idén. Ha a hatósági áremelés követte volna a tavalyi 2,8 százalékos inflációt, az a lakosságnak mintegy harmincmilliárd forintos többletköltséget jelentene.

A kormány intézkedései révén átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára 2012 óta, vagyis a kormány a rezsipolitikájával mindenki számára érezhető módon segítette a számlák kifizetését.

Az egész unióban Magyarországon a legolcsóbb a gázárFotó: Hirling Bálint [origo]

A részletek kapcsán jó tudni, hogy a villamos energia lakossági szolgáltatásánál a nettó végfogyasztói árat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által megállapított rendszerhasználati díjak és a miniszter által megállapított egyetemes szolgáltatási árak összege adja. Az energiahivatal az általa alkalmazott módszertan alapján a rendszerhasználati díjakat átlagosan 4,9 százalékkal emelte 2019. január 1-jétől, míg a miniszter azonos mértékű csökkentésről döntött lakossági körben. A földgáz végfogyasztói ára a teljes egyetemes szolgáltatói körben változatlan maradt ebben az évben.

A rezsicsökkentés kedvező hatásainak hosszabb távú érvényre jutása kapcsán érdemes megjegyezni: az európai uniós belső piaci irányelv ez év eleji tárgyalásakor sikerült elérni, hogy a magyar érdeknek megfelelő megállapodás szülessen. Ennek értelmében a tagállamok a háztartási fogyasztóknál időbeli korlátozás nélkül fenntarthatják a jövőben a hatósági árszabályozást a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás területén.

Az alacsony áramár megőrzéséhez alapvető fontosságú, hogy felépüljön Paks2. Csak a két új reaktor üzembe helyezésével tudja Magyarország megőrizni a mostani nagyon alacsony lakossági áramárat, valamint teljesíteni az ország által vállalt 2030-es klímacélokat. Az utóbbi vállalás lényege, hogy 2030-re a hazai elektromos áram 90 százaléka mentes legyen a károsanyag-kibocsátástól.