Németh Zsolt: Legitimálni kell a keresztényüldözésről való beszédet a világban

2019.11.27. 16:16

Legitimálni kell a keresztényüldözésről való beszédet a világban, ez a budapesti, keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia legfontosabb üzenete - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvény második napján.

Németh Zsolt kiemelte: a külpolitikában paradigmaváltásra van szükség, melynek "lényege, hogy nyíltan beszélünk a keresztényüldözésről", és ezt a nyílt beszédet kell érvényesíteni a multilaterális diplomáciában és az emberi jogok értelmezése során is.  Hangsúlyozta: nem elég csak a vallásszabadságról beszélni, mondván, abban benne foglaltatik a keresztények szabadsága is. Ha ugyanis a keresztényüldözést "nem tekintjük külön témának", az könnyen oda vezet, hogy "senkit sem szabad üldözni, kivéve a keresztényeket, mindenki üldözése ellen szót lehet és kell emelni, kivéve a keresztyének üldözését" - fogalmazott.

Megjegyezte: azt mondani, hogy nem kell keresztényüldözésről beszélni, elég a vallásszabadságról, hasonló ahhoz, mintha valaki úgy érvelne, "ne beszéljünk külön antiszemitizmusról, csak általában a rasszizmusról". Ez azonban antiszemita érvelés lenne. A politikus hozzátette: ahogy antiszemitizmusról beszélni nem a rasszizmus többi fajtájának legitimálása, keresztényüldözésről beszélni sem a vallásüldözés más formáinak elfogadása. 

Németh Zsolt szólt arról is: 

azért is kell külön beszélni a keresztényüldözésről, hogy ne alakuljon ki kettős standard, ami többet enged meg a keresztények ellen, mint mások ellen. Ez sértené a demokráciát és az ENSZ-világrend alapjait képező emberi jogokat is 

- mondta.

Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos szerint Magyarország nem azért próbál segíteni a közel-keleti keresztényeknek, mert rossz a lelkiismerete. Nekünk nem voltak gyarmataink, mi nem kereskedünk fegyverekkel a Közel-Keleten és máshol sem  - mondta. Magyarország saját magáért segít, mert tudja, ha kiirtják a kereszténység bölcsőjénél élő keresztényeket, azzal megsemmisítik a "mi kultúránkat és hitünket is" - tette hozzá.

Felidézte: harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlása után keresztények, zsidók és muszlimok elhatározták, hogy a - korábban a Kelet és Nyugat közötti határt jelképező - Brandenburgi kapuban kialakítják a Csend termét. A teremben szerettek volna elhelyezni egy bibliát, egy tórát, egy koránt és egy mandalát, hogy mindenki imádkozhasson és elmélkedhessen, "hogyan működik Isten a történelemben". A Berlini Szenátus kulturális felelőse azonban azt tanácsolta, vigyenek ki a teremből minden vallási jelképet, amely sérti egy másik vallás képviselőjét. A teremben így végül nem maradt semmi. Ez a semmi a globális tolerancia - mondta. Egy globális ideológia nevében akarnak minket, keresztényeket és mindenki mást megvédeni mindenkitől  - fogalmazott, hozzátéve, ennek az útnak a végén nincs semmi. Megjegyezte: mi magyarok "be tudjuk csapni a világot", a Csend termében ugyanis egy magyar, katolikus textilművész falikárpitja (Hager Ritta: a Sugárzó csend) látható fákkal és a mögöttük felkelő nappal. Balog Zoltán elmondta: az alkotó "megsúgta" neki, az erdőt bevilágító napkorong valójában az oltáriszentség.

Antoine Camilleri címzetes érsek, apostoli nunciusa arról beszélt: 

a globalizálódó világ nem hozza magával automatikusan az emberek közötti egyenlőséget. 

Szerinte az információk egyre egyszerűbb és gyorsabb manipulálásnak lehetősége és gyakorlata valódi fenyegetés a demokráciára és a vallásszabadságra.

Kitért arra: a "tudás hatalom" igazság ma azt jelenti, hogy azoknak a cégeknek a kezében van a hatalom, akik az adatokat birtokolják.  Így a Google, az Apple vagy a Facebook ugyanolyan szuperhatalmakká váltak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.

Frantisek Ruzicka, a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériumának államtitkára az oktatás szerepét hangsúlyozta a népcsoportok közötti egyenlőség és a vallásszabadság eléréséhez. A sok nemzetiségű társadalmakban nagyon fontos, hogy a fiatalokat felvértezzék a diszkrimináció ellen  - mondta. Úgy fogalmazott: "a vallásszabadság mindig egy generációra van attól, hogy elveszítsük. Minden egyes generációnak meg kell érte harcolnia, és meg kell tanítania megőrzésének módjára az utána következő generációt."

Fabio Mendes Marzano, a Brazil Külügyminisztérium nemzeti szuverenitásért és állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a keresztények üldözése ma a világban tervezetten, szervezetten, szisztematikus módon zajlik.  A világ lakosságának egyharmada szenved vallásüldözéstől, és az üldözöttek 80 százaléka keresztény. Ez olyan méretű válság, hogy a keresztényüldözés elleni harc az ENSZ elsődleges feladata kellene, hogy legyen - mondta.

Daria Wolosiuk, a lengyel vallásszabadságért felelős miniszteri biztos a prevenció és a felelősségre vonás szerepét hangsúlyozta. A keresztényüldözés visszaszorításához elengedhetetlennek nevezte továbbá a folyamatos kapcsolattartást a helyi egyházi vezetőkkel és a nemzetközi összefogást a közel-keleti keresztények megmentésére.

Habib Efrém, a libanoni Szír Liga elnöke hangsúlyozta: a Közel-Keleti keresztények megmaradása akkor lehetséges, ha az iszlám világon belüli lezajlik egy reneszánsz. Ma ugyanis nincs olyan politikai rezsim, amelyik őszintén és mélyen elismerné a sokszínűséget mint értéket. Azt mondta: a nyugati országoktól egy átfogó segítséget nyújtó, új Marshall-tervet várnak, valamint politikai nyomásgyakorlást az iszlám vezetőkre. Kiemelte: Magyarország segítsége modell, és bár az ország nem nemzetközi döntéshozó, lehetne közvetítő a nemzetközi fórumokon.  A történelem a döntéshozatallal kezdődik, de sokszor egy szóval is el lehet indítani a változást - mondta.