Üldözött keresztények: Magyarország szövetségesekre talált

2019.11.30. 14:01

Sikerült elérnie célját az üldözött keresztényekről szóló második konferenciának: még szélesebb nemzetközi együttműködés alakult ki a világ legüldözöttebb vallásának megsegítésére. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál valódi értékeinek forrásához, keresztény identitásához. Donald Trump amerikai elnök személyes elismerését és tanácsadóját küldte a konferenciára, amin összesen 650 vendég vett részt és 45 ország képviseltette magát.

Magyarország kormánya 2016-ban a világon elsőként kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. Az elmúlt két és fél évben pedig több mint 70 ezer üldözött ember otthon maradását és szülőföldjére való visszatérését tettük lehetővé a Hungary Helps Program támogatásával.

November 26 és 28 között pedig immár második alkalommal rendezték meg Budapesten a Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről című eseményt, aminek két évvel ezelőtti első felvonásához képest az volt a célja, hogy minél szélesebb együttműködést alakítsanak ki a világban.

2017-ben a kezdetekkor ugyanis az volt a vezérelv, hogy felhívjuk a világ közvéleményének figyelmét korunk legelhallgatottabb emberi jogi válságára, a keresztényüldözésre. Ez sikerült akkor is, ahogyan most is rendkívüli sikereket tudott elérni Magyarország Kormánya. Ezt mi sem jelzi jobban, hogy több mint 650 vendég 45 országból vett részt a Miniszterelnökség rendezvényén, és most már a nemzetközi sajtó is szép számban képviseltette magát az Egyesült Államoktól Olaszországig.

Magát az eseményt hosszú hónapok kemény szervezőmunkáján túl nagyon komoly diplomáciai előkészületek és sikerek előzték meg, ami egyértelműen jelezte, hogy Magyarország szövetségesekre talált a üldözöttek megsegítésében. Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár október végén kötött együttműködési megállapodást a világ egyik legnagyobb segélyszervezetével, a Máltai Lovagrenddel.

Pár nappal később pedig bejelentették, hogy az Egyesült Államok is csatlakozik a Hungary Helps Program közel-keleti munkájához. Magyarország ugyanis az amerikai kormány nemzetközi fejlesztési ügynökségével, a USAID-del közösen építi újjá Irak legnagyobb keresztény többségű városát, Karakost.

November elején pedig, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy 

Oroszországgal nagyon komoly, feszítő jellegű nemzetközi, politikai kérdésben sikerült együttműködést kialakítani, a keresztény közösségek védelmére. Magyarország és Oroszország egyaránt jelentős erőforrásokat mozgósít a keresztény kultúra és közösségek megvédése érdekében.

A két ország első lépésként megállapodott arról, hogy Szíriában közösen építenek újjá egy kolostort, továbbá, hogy egy város kenyérellátását biztonságosan lehetővé tévő nagy péküzem felépítését is közösen finanszírozzák.

És így érkeztünk el a csütörtök délután zárult konferenciához, ahol magas rangú politikai és egyházi méltóságok tucatjai képviselték magukat. A külföldi vendégek közül többek között jelen volt Joe Grogan, Donald Trump amerikai elnök tanácsadója.

Donald Trump személyes üdvözletét küldte a magyar kormánynak. Mint fogalmazott,

Legjobb kívánságaimat küldöm egy produktív és emlékezetes konferenciához. Hálás vagyok a résztvevőknek az elkötelezettségükért a vallásszabadság sorsdöntő ügye iránt.

Az amerikai elnök egyébként nem először fejezte ki háláját és támogatását a magyaroknak. Orbán Viktor miniszterelnök májusi látogatásakor a Fehér Házban megköszönte az üldözött keresztényeknek nyújtott magyar segítséget.

November 26-án kedden pedig, a konferencia fő napján, Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Mint fogalmazott, 

Európa megmentéshez nekünk azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiknek most mi segítünk. Mi azt adjuk az üldözött keresztényeknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztény hitet, szeretetet, kitartást - fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a magyar törzsek zöme, több százezer ember 1100 éve érkezett ide, rendezte be itt az életét. Előttük sok nép érkezett és tűnt el. A magyarokat máig furdalja kíváncsiság, hogy mi miért maradtunk meg. A legelfogadottabb válasz szerint katonai erényeink és vitathatatlan életerőnk nem lett volna elegendő, megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztény hit felvétele volt - közölte.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a budapesti Corinthia Hotelben 2019. november 26-án.Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható. A jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást. Ez annak ellenére van így, hogy a tények mellettünk állnak - tette hozzá a tárcavezető.

A magyar kormány az elmúlt években közel 12 milliárd forintot költött elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában, de gyorssegélyek formájában a világ számos más pontján is. Ezzel kapcsolatban pedig fontos megjegyezni, hogy Magyarország célkitűzése, miszerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni - nem csak erkölcsileg, de gazdaságilag is jobb a magyar embereknek, ugyanis ez a 12 milliárd forint eltörpül amellett az összeg mellett, amit a bevándorlók esetleges itthoni ellátásával kellene kiadnia a költségvetésnek.

Nem az ideútjukat kell fizetni, hanem az otthon maradásukat támogatni.

A Nézőpont Intézet szeptemberben bemutatott felmérése pedig igazolja is a kormány törekvéseit, ugyanis a magyarok túlnyomó többsége támogatja az üldözött keresztények és más veszélyeztetett közösségek támogatását a szülőföldjeiken.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólalását követően a Karmelita kolostorban fogadott magas rangú egyházi vezetőket.

A megbeszélésen jelen volt többek között I. Mátyás etióp ortodox pátriárka, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, III. György asszír keleti pátriárka, Gerhard Ludwig Müller bíboros a Vatikánból, Dominik Duka bíboros és prágai érsek, Berhaneyesus Demerew Souraphiel etióp bíboros, Philippe Ouédraogo Burkina Faso-i bíboros, Peter Karam érsek Butros Rai maronita pátriárka képviseletében, valamint Andrew Brunson tiszteletes és dr. Hardi Richárd misszionárius testvér is.

20 éve gyógyít Kongóban
Richárd testvér 20 éve él a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol ez idő alatt sikerült felépítenie egy szemészeti klinikát Maiduguri egyik legszegényebb környékén, ahol ma is például 8 millió ember tartozik a praxisába. Rövid portrénkat itt találhatja róla.

A rendezvényen felszólalt Böjte Csaba ferences, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, Hölvényi György európai parlamenti képviselő, illetve Hardi Richárd is, akik mind a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövetei, valamint bejelentették, hogy Hercegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége is jószolgálati nagykövet lesz a jövőben.

Böjte Csaba beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kereszténység életében a kezdetektől jelen volt a szenvedés, a gond. Ugyanakkor jó látni, hogy azoknak a keresztény egyházaknak a vezetői, amelyeket régen elsodort egymás mellől a történelem, a "bajban egy asztalhoz tudnak ülni", és ez reményt ad. A szerzetes az Origónak adott interjújában azt is elmondta, hogy szerinte ez a konferencia olyan volt, mint mikor egy tábortűznél ha az ágakat egymásra rakjuk, akkor biztos, hogy nagyobb lesz a láng, mintha külön-külön próbálnánk őket meggyújtani.

Hardi Richárd arról beszélt, hogy 2019-ben a világban olyan betegek ezrei ücsörögnek a kunyhóik előtt, akiknek a látását egy 10 perces műtéttel vissza lehetne adni, de a műtét nélkül csak a halált várják. A Kongóban teljesített missziójáról elmondta, hogy céljuk szerint helyi munkaerőt használva minél magasabb szintű egészségügyi szolgáltatást akartak biztosítani.

Szerdán a keresztény vallásuk miatt üldözött emberekért piros színnel világították ki a Lánchidat és a Szent Gellért-szobrot is.

Az esemény zárónapján pedig Azbej Tristan államtitkár értékelte is az elmúlt napok történéseit, ezek alapján pedig rendkívül sikeres volt a konferencia:

  • az Afrikai Katolikus Püspöki Karral közös programban halmozottan hátrányos helyzetű afrikai gyermekek ezreihez, később tízezreihez juttatnak el olyan tankönyveket, amelyek a keresztény alapokon nyugvó, boldog, kiegyensúlyozott családi életre nevelik őket.
  • újabb 30, a közel-keleti konfliktusokban lerombolt, illetve megsérült templom újjáépítését is támogatják.
  • a kormány szerdán döntött arról, hogy támogatja a Szentföldi Ferences Kusztódia által fenntartott, a kereszténység szentföldi jelenlétét erősítő, múltját és kultúráját bemutató Terra Sancta Múzeumának bővítését.

Az államtitkár úgy fogalmazott: "felemelő és reménykeltő érzés" volt látni, hogy különböző helyzetű és hátterű emberek ültek egy asztalhoz, hogy közösen gondolkodjanak azon, hogyan segíthetnének az üldözött keresztényeknek. Úgy fogalmazott: számíthatnak Magyarországra, hogy a továbbiakban motorja, ha kell, kovásza lesz a közös cselekvésnek. "Magyarország vállalja, hogy továbbra is folytatja zászlóvivő küldetését, erre szolgál a Hungary Helps Program, a segítő Magyarország programja".

A rendezvény legvégén pedig a jelenlévő egyházak vezetői és képviselői összegyűltek a színpadon és együtt imádkoztak a hallgatósággal. A II. Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről egyértelműen elérte célját, sikerült szélesíteni a nemzetközi együttműködést, amelynek Magyarország állt az élére.