Kártérítést kaphatnak a West Balkán-tragédia áldozatainak rokonai

2019.11.28. 11:42

A West Balkán-tragédiával kapcsolatban megindult kártérítési ügyben hozott közbenső ítéletet a Kúria. 

Az ügy elsőrendű alperese volt az ügyvezetője annak a gazdasági társaságnak, amely 2011. január 15-én bérbe adta az egyik budapesti szórakozóhelyet egy aznap éjszaka kezdődő és másnap reggelig tartó zenés-táncos rendezvény lebonyolításához. A rendezvény megkezdése után a második emeleten kialakított ruhatár előtt a folyosón és a lépcsőn tumultus alakult ki.

Az összetorlódott tömegben hárman meghaltak. 

A tragédia miatt indult büntetőügyben a bíróság, mások mellett, az elsőrendű alperest bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben és börtönbüntetésre ítélte. A halálos eredményhez vezető bűncselekmény elkövetésében az elsőrendű alperes büntetőjogi felelősségét azért állapították meg, mert

a rendezvény szervezésében személyesen is részt vett,

és a tragédia napján pedig részt vett a rendezvény lebonyolításában. 

A West Balkán tragédia tárgyalása 2012-benFotó: Hajdú D. András [origo]

"Az elhunyt személyek hozzátartozói keresetükben nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti igényt érvényesítettek – mások mellett – az említett elsőrendű alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az I-VIII. rendű alperesek jogellenes magatartása nem áll közvetlen okozati összefüggésben a felperesek hozzátartozóinak halálával. Az elsőrendű alperes magatartásának a káreseménnyel fennálló okozati összefüggése olyan mértékben eshetőleges, ami az elsőrendű alperes kártérítési felelősségét nem alapozza meg"  - olvasható a Kúria Origónak küldött közleményében. 

Fotó: Hajdú D. András [origo]

"A másodfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet az I-IV. rendű alperesek vonatkozásában megváltoztatta és kártérítési felelősségüket megállapította. Rámutatott: amennyiben a bűncselekmény törvényi tényállási eleme valamely eredmény bekövetkezése, a bűncselekmény vagyoni következményeinek levonása iránti perben eljáró bíróság nem állapíthatja meg az okozati összefüggés hiányát az elítélt magatartása és az eredmény bekövetkezése között.

A jogerős közbenső ítélet ellen felülvizsgálattal élő elsőrendű alperes a jogerős ítélet rá vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Kúria közbenső ítéletével a jogerős közbenső ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta" - tették hozzá, majd arról írtak, hogy a polgári perben eljáró bíróságot a bűncselekmény elkövetését megállapító büntetőbírói határozat köti. A polgári bíróság nem térhet el a bűnösség kérdésében elfoglalt állásponttól, azzal ellentétesen

nem juthat arra a következtetésre, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.  

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekménye akkor valósul meg, ha az eredmény – jelen esetben más személy halála – bekövetkezik. E bűncselekményért a büntetőjogi felelősség tehát akkor áll fenn, ha a foglalkozási szabályok megszegése mellett a szabályszegés és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés is megállapítható. Ezt a büntetőügyben eljáró bíróság vizsgálta, és az okozati összefüggést fennállónak ítélte meg, amikor az elsőrendű alperes bűnösségéről döntött.

"Ebből következően, amennyiben az elítélt bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelynek tényállási eleme az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés megléte, a polgári perben a jogellenes magatartás és a beállt eredmény közötti okozati összefüggés fennállása már nem vitatható" - írták.