Így jutott el Karácsony a stadionstoptól az atlétikai vb támogatásáig - videó

Budapest, 2019. október 17. Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester sajtótájékoztatót tart, miután átvette hivatalát elődjétől, Tarlós Istvántól a Városházán 2019. október 17-én. MTI/Kovács Tamás

Karácsony Gergely, Budapest új balliberális főpolgármestere azzal kampányolt, hogy amennyiben ő lesz a főváros vezetője, akkor az általa irányított városban nem fog épülni atlétikai stadion, és ebből kifolyólag atlétikai világbajnokságot sem rendeznek majd. Ezt a kampányt a balliberális jelölt „stadionstopnak" nevezte el. A stadionstopból azonban kórházstop lett, mivel az ellenzéki többségű  Fővárosi Közgyűlés egyhangúan megszavazta az atlétikai stadion megépítését, illetve a 2023-as vb megrendezését, de a Dél-Budára tervezett szuperkórházat – a balliberális képviselők ellenszavazata miatt – nem - derül ki a Hír TV „Múlt idő" című összeállításából.

Az alábbi felvétel jól szemlélteti azt, ahogy a balliberális főpolgármester a kampányban hangoztatott stadionstoptól eljutott a kórházstopig.

Még a kampányban, szeptember 25-én azt mondta Karácsony Gergely, hogy

ebben a városban nem épül stadion addig, amíg nincs minden kerületben CT.

Ez azt jelenti, hogy szerinte 23 CT-re lenne szüksége Budapestnek, mivel a fővárosban 23 kerülete van.

Kiderült azonban, hogy Karácsony vagy nem tudja hány CT van Budapesten, vagy egyszerűen hazudik.

A fővárosban ugyanis 43 CT van.

Ebből a 43 CT-berendezésből 35 gépnek van közvetlen vagy közvetett egészségügyi alapkezelői (NEAK) finanszírozása, 2 gép működését a fenntartó önkormányzat finanszírozza, 6 gépen pedig kizárólag a beteg (vagy egy privát egészségpénztár) tudja kifizetni a vizsgálatot, nincs semmilyen egyéb finanszírozása – írja a radiologia.hu.

Szeptember 30-án azt mondta Karácsony, hogy "egészségügyre szeretnénk a pénzt költeni és nem stadionokra, szembeállítva ezáltal az egészségügyet és a sportot", ami nonszensz, hiszen a kettő nem egymás ellentétpárja, hanem inkább kiegészítik egymást.

Az ellenzéki politikus konkrétan kijelentette, hogy az ő véleménye szerint az atlétikai stadionra nincsen szükség.

Ugyanazon a nap, Baranyi Krisztina, Ferencváros jelenlegi polgármestere – aki akkor még csak ellenzéki jelölt volt – közölte:

egy atlétikai stadion építését minden eszközzel akadályozni fogom, és ahhoz nem adom a beleegyezésemet, mert az egy olyan beruházás, ami Ferencváros legértékesebb telkét veszi el.

Október 25-én a főpolgármester kijelentette, hogy az elvein és a programján nem változtat.

November 6-án már arról beszélt, hogy az ellenzéki vezetésű főváros konstruktív partnere kell legyen a kormánynak.

November 23-án elmondta Karácsony, hogy

nem tudja megígérni a stadionépítés támogatását.

November 25-én Baranyi Krisztina polgármester közölte, szerinte

nem stadion épül, hanem egy olyan szabadidő-, rendezvény- és tömegsportközpont, amely egyébként még alkalmas lehet egy világbajnoksági esemény megrendezésére is.

Aznap Karácsony kijelentette, hogy ő azt gondolja, hogy Budapesten nincs olyan polgár, aki ne lenne büszke arra, hogyha Budapest adhatna otthont az atlétikai világbajnokságnak.

Az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés november 27-én egyhangúan megszavazta az atlétikai világbajnokság megrendezését és az eseményre építendő atlétikai stadiont,

miközben a dél-budai szuperkórház megépítését – a balliberális képviselők ellenszavazata miatt – nem támogatta, veszélyeztetve ezáltal 1,2 millió ember egészségügyi ellátását.

Az egészségügyi beruházás leállítását és a stadionépítést magától értetődően Karácsony és Baranyi is támogatták a szavazatukkal.

Így lett a kampányban hangoztatott stadionstopból kórházstop.