Felháborító lenne, ha a Gothár-ügy személyes következmények nélkül érne véget

2019.12.03. 18:00

Ha visszaküldték Gothár Péter áldozatát a rendező kezei alá, az azt jelenti, hogy Máté Gábor igazgató nem kezdett azonnal vizsgálatba - ezt mondta az Origo kérdésére Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának vezetője. A Nemzeti Színház színésze, aki néhány évvel a kaposvári színház Ascher- Gothár éveivel kezdődő (és aztán részben nélkülük is az ő korszakukat folytató) időszaka után hat évadon keresztül a kaposvári színház igazgatója volt, azt mondja, a kaposvári társulat úgy volt szocializálva, hogy elfogadott a rendezői hatalom. Rátóti Zoltán szerint felháborító lenne, ha egy ilyen ügy személyi következmények nélkül érne véget.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter levelet írt a Katona József Színház ügyvezető igazgatójának, Máté Gábornak és a Színművészetit rektorhelyettesként irányító Upor Lászlónak. Ezzel tudta kikényszeríteni, hogy érdemi vizsgálat induljon a Színművészetin, és ne tudják eltussolni az ügyet. Az egyetem és a Katona József Színház is a botrány eltussolásán dolgozott, és próbál dolgozni még most is. 

A Katona József Színház és a Színművészeti Egyetem bejárata.Fotó: Adrián Zoltán - Origo, Wikimedia Commons

Pósán László, a parlament kulturális bizottságának elnöke szerint Máté Gábornak távoznia kell. 

Az üggyel kapcsolatban az Origo megkérdezte Rátóti Zoltánt, a Nemzeti Színház színészét, a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetőjét, aki az Ascher és Gothár éveivel kezdődő (és később részben nélkülük is az ő korszakukat folytató, és nevükhöz jelentősen kapcsolódó) időszak után néhány évvel lett a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója (Ascher Tamás a Katona József Színház főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, mindkét intézményben az egyik legnagyobb befolyással rendelkező vezető - az egyikben, mint rendező, a másikban, mint tanár).

Arra a kérdésre, hogy színházigazgatóként hogyan oldott volna meg egy Gothár-ügyhöz hasonló helyzetet, Rátóti Zoltán azt mondta:  A problémáról értesülve azonnal utánajártam volna a történteknek, nem hagytam volna, hogy elfajuljon a helyzet.

Rátóti ZoltánFotó: Hirling Bálint - Origo

Megkérdeztük tőle, hogy visszaküldte volna-e az áldozattá vált színésznőt a rendező keze alá, engedte volna, hogy tovább dolgozzon vele, amelyre határozottan azt mondta: "Nyilván nem. De a Gothár-ügy kapcsán mindenkinek van egy saját olvasata, nem tudjuk pontosan, hogy az esetben így történt-e. Az a nagy kérdés:

miért nem kezdtek azonnal vizsgálódni, amikor kiderült, hogy probléma van?  Ha valóban visszaküldték a színésznőt a rendező keze alá, annak az az oka, hogy az igazgató nem kezdett azonnali vizsgálatba.

Megkérdeztük Rátóti Zoltánt, hogy mit tenne most Máté Gábor helyében. Előrebocsátotta, hogy "nem fogja megoldani a helyzetet, ha elkezdek feltételes módban gondolkodni, azon tűnődni, hogy mi lenne akkor, ha magam kerülnék hasonló helyzetbe, feltételezve, hogy színházigazgató vagyok" Hozzátette, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetőjeként sem nyilatkozhat az egész testület nevében, mert egyelőre nem született testületi állásfoglalás, Gothár Péter Nemzet Művésze címének visszavonásáról pedig az a bizottság jogosult dönteni, amelyet ennek odaítélésére, illetve visszavonására hoztak létre. Ugyanakkor személyes véleményeként határozottan azt mondta:  

felháborító lenne, ha egy ilyen ügy személyes következmények nélkül érne véget, vagyis eltussolnák.  Márpedig a sajtóhírek alapján például a Színház- és Filmművészeti Egyetem is időhúzással próbálkozik"

Rátóti Zoltán néhány évvel azután lett a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, hogy véget ért az úgynevezett "kaposvári korszak". Ascher Tamás, Gothár Péter és Máté Gábor is Kaposvárról indult, aztán Budapestre, a Katona József Színházba mentek, és fokozatosan vették át az uralmat a Katona és a Színművészeti Egyetem fölött. Az általuk irányított korszak a 2000-es évek második feléig kitartott Kaposváron is. Ezért azt kérdeztük Rátóti Zoltántól, hogy 2010-ben, amikor igazgató lett, érzékelte-e, hogy a régi kaposvári színészek jobban félnek a kelleténél, terrorizáltnak tűntek-e?

Rátóti Zoltán azt mondta: Tapintható volt, hogy elfogadott a rendezői hatalom. A társulat így volt szocializálva, illetve úgy tűnt, hogy a társulatnak igénye is van arra, hogy a rendezők domináljanak. Vagyis a társulat partner volt ebben a helyzetben. Ez a viszonyrendszer hozzátartozott az akkori kaposvári színház karakteréhez, amely karakter végül összeomlott".