A bolygó jövője a tét

2019.12.03. 13:52

Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.

Forrás: Nasa

Néhány nappal ezelőtt az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) nagyon aggasztó adatokat közölt. A globális szén-dioxid-kibocsátás mértéke évről évre újabb és újabb rekordokat dönt. Tavaly sem volt ez másképp: újabb rekord született. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére nemhogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, növekszik a globális kibocsátás. Ezt erősítette meg nemrég az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése is, amely a tervezett és a valós kibocsátások viszonyát vizsgálta.

A konklúzió megdöbbentő és kijózanító. 2020 és 2030 között drasztikusan, évi 7,6 százalékkal kellene csökkenteni a globális kibocsátást annak érdekében, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez szinte lehetetlennek tűnik. A globális klímavédelmi célok elérése érdekében az egyes kormányoknak ambiciózusabb vállalásokat kellene tenniük, és ezeket be is kellene tartaniuk. Ha ez nem történik meg, az emberiség klímaharca bukásra lesz ítélve.

Európai IGEN az atomenergiára

Az Európai Parlament szintén néhány nappal ezelőtt döntő többséggel a Madridban megrendezendő 25. ENSZ éghajlatváltozási konferenciával (COP25) összefüggésben állásfoglalást fogadott el, elismerve, hogy az atomenergia -̶ mint karbonmentes áramtermelési mód – szerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és jelentős részesedést kaphat az európai villamosenergia-termelésben. Ugyanakkor a hulladékkezelést tekintve közép- és hosszú távon egy technológiai újításokat is figyelembe vevő stratégiára van szükség.

Ez az állásfoglalás szembemegy az eredeti állásfoglalás szövegével, amely kétségbe vonta a nukleáris energia biztonságosságát, valamint környezeti és gazdasági fenntarthatóságát. Ez a váltóállítás arról tanúskodik, hogy az Európai Unió egyértelműen kiáll az atomenergia mellett. Az Európai Parlament egy másik állásfoglalása szerint Európában és globálisan is klíma- és környezeti vészhelyzet van, és ez arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósítsa a klímasemlegességet.

Nukleáris ipar a jövő ígéretéért

A nukleáris ipar egyértelműen ki tudja venni a részét a globális klímavédelmi célok elérése érdekében feltétlenül szükséges kibocsátás-csökkentésből. A jövőben építendő atomerőművek a megújuló energiaforrások bővülő részarányával képesek biztosítani az éghajlati célok elérését és a stabil villamosenergia-ellátást. Ezt erősíti meg a Nemzetközi Energia Ügynökség november közepén publikált jelentése is, amelynek Fenntartható Fejlődés Forgatókönyve szintén azt állapítja meg, hogy az éghajlatvédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások növekvő használatára van szükség a fosszilis hányad radikális csökkentése mellett.

CNN – az atomenergiára szükség van!

A világon egyre többen ismerik fel azt a tényt, hogy a klímaháború megnyeréséhez az atomenergiára feltétlenül szükség van. A közelmúltban a CNN egy lényegre törő véleménycikkben is rámutatott arra, hogy az atomenergia lehet a világ számára szükséges tiszta energiatermelési mód. A globális villamosenergia-igény továbbra is növekszik, miközben ma is 1 milliárd ember marad ki a villamos energia áldásaiból. Közben pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a megfizethető, megbízható és tiszta energiához való hozzáféréshez, amely az élet számos területére kihatással van. Tavaly a 2010-ben létrehozott Clean Energy Ministerial (CEM) globális éves fórumon 26 ország energiaügyekért felelős minisztere és az Európai Bizottság első alkalommal állt ki a nukleáris energia mint tiszta energiaforrás mellett. Szakmai intézményekkel és szervezetekkel együttműködve arra a következtetésre jutottak, hogy az atomenergia elengedhetetlen a növekvő villamosenergia-igény kiszolgálásához és az üvegházhatású gázok csökkentéséhez.

A tények magukért beszélnek

A 2018-as adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok villamosenergia-termelésének csaknem 19 százaléka a 97 amerikai atomerőművi blokk által megtermelt áramból származott. Világszerte pedig 444 kereskedelmi célú egység üzemelt, miközben 54 állt építés alatt, és 111 újabb blokkot terveznek főleg Kínában, Indiában és Oroszországban megépíteni. Az atomerőművi blokkokban az emberek milliói számára megtermelt villamos energiához nem kötődik légszennyező anyagok kibocsátása.

Az atomenergia tiszta olyan értelemben is, hogy sok energiát képes kis területen megtermelni. Egy naperőműparknak hozzávetőleg 45, egy szélerőműparknak pedig csaknem 260 négyzetkilométernyi földterületre lenne szüksége ahhoz, hogy ugyanakkora mennyiségű villamos energiát termeljen, mint egy átlagos atomerőmű.

A CNN véleménycikkének írója azt is kiemeli, hogy a nap- és szélenergia jobb „hírnevet" élvez tiszta energiaforrásként, ugyanakkor mindkettő időjárásfüggő, ezért mindenképpen szükség van tartalék kapacitások meglétére azokra az esetekre, amikor az időjárás miatt ezek a megújulók nem, vagy csak alig tudnak villamos energiát termelni. Ráadásul tavaly az amerikai atomerőművek teljesítmény-kihasználtsági tényezője 93 százalékot ért el, miközben a szélerőműveké 35, a naperőműveké pedig csak 25 százalék volt. Fontos szempont az is, hogy az Egyesült Államokban a legtöbb atomerőmű 60 éves működési engedéllyel rendelkezik, miközben a megújuló energiaforrások élettartama ennek az időnek nagyjából a felére tehető.

A klímavédelmi harc megnyerésének nélkülözhetetlen eszköze

A CNN kiemeli, hogy az aggodalmak között szerepel a nukleáris hulladék kérdése is. Az Egyesült Államokban 81 500 tonna kiégett üzemanyag származik a kereskedelmi célú atomerőművekből. Ebben a mennyiségben az 1950 óta az Egyesült Államokban működött és működő kereskedelmi reaktorok kiégett üzemanyaga van benne, amelyet ha egy futballpályán helyeznének el, akkor magassága kevesebb, mint 10 méter lenne. Ennek kezelése technikai kihívást jelent. Összehasonlításképpen: a Nemzetközi Megújuló Energiaügynökség becslése szerint az Egyesült Államok csak 2030-ig 170 000-1 millió tonna napelemekből származó veszélyes hulladékot kénytelen ártalmatlanítani.

Nukleáris reneszánsz

Az atomenergia mindinkább fontosabbá váló klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi szerepét egyre több ország ismeri fel. Jelenleg is 53 új blokk épül a világ 18 országában. A jövőben pedig több mint 450 új blokk építésével számolnak a világ 40 országában.

Az új nukleáris reneszánszról ezekben a cikkekben is lehet bővebben olvasni: Atomreneszánsz Amerikában is!, Az Európai Bizottság képviselője kiállt az atomenergia hosszú távú alkalmazása mellett Szocsiban, Londonból üzent az atomenergetika a világnak.

Amennyiben az Európai Unió az ellátásbiztonsági, a klímavédelemi és a versenyképességi kihívásoknak meg akar felelni, akkor továbbra is szüksége lesz az atomenergiára. 2019 első 9 hónapjában az Európai Unió villamos energia termelésében klímabarát villamosenergia-termelési módként továbbra is az atomenergia vitte el a pálmát a maga közel 28 százalékos részarányával!

Azok, akik az emberiség előtt álló globális kihívások ellenére a klímavédelmi szempontból nélkülözhetetlen, jelenleg már üzemelő és a jövőben épülő új atomerőművek ellen kampányolnak, a bolygó jövőjét kockáztatják saját kicsinyes politikai vagy egyéb érdekeik miatt!

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője