Ákos elárulta, hogy mi motiválja 30 év zenélés után

2019.12.06. 16:36

Mi motiválja harminc év után Ákost? Milyen volt a gulágra hurcolás valósága? Milyen jövő vár Tolna megye aprófalvaira? Miért kapott az ATV nem várt helyről támadást? Mit hoz a brit előrehozott választás? Mit gondol a CDU állapotáról, a német nyilvánosság problémáiról a német alkotmányvédelmi hivatal korábbi elnöke? Mennyit olvasnak a magyarok, és miért érdekel egy magyar zenészt, hogy mostanra mi maradt meg az ukrán folklórból? Mindezt megtudhatják a Mandiner legújabb számából!

Interjú Kovács Ákos Kossuth-díjas zeneszerzővel, költővel

Nem tartom művészetnek azt, aminek nincs köze az égihez – fogalmaz Kovács Ákos a Mandinernek adott nagyinterjújában. A dalszerző-énekessel többek között Idősziget című új lemezéről, a saját lányával való alkotás élményéről, Isten-ember viszonyról és a küzeljövő kihívásairól is beszélgettek.Úgy tűnik, Európa és a világ jövőjével kapcsolatban talán a nagy háborúk óta nem volt ennyi bizonytalanság az emberekben. A radikális mozgalmak már nemcsak a gazdasági felépítményt vagy a politikai status quót támadják, hanem az emberi élet alaptéziseit – mondja Ákos, aki szerint a politikailag korrekt közbeszéd ugyanolyan mesterséges politikai kreálmány, mint a szocialista erkölcs. „Amíg a szavak becsülete helyre nem áll, amíg egyszerű, nyilvánvaló igazságokat nem lehet kimondani, addig a magamfajtának mindig lesz dolga a világban" – fogalmaz az énekes.

A vezércikket, az Első karaktert ezúttal Constantinovits Milán jegyzi, aki az Emmy-díjas Gera Marina és az Örök tél sikere apropóján a kommunizmusról, annak a magyar társadalomra gyakorolt hatásairól írt. Le kellene végre ráznunk negyven év káros reflexeit, és felismernünk, hogy alkalmasabb idő nem lesz a megújulásra – írja.

Közélet

Tolna megye egyik aprófalvas területét járták be vidéki riportjukban: a kistelepülések lakosságmegtartó képessége csökken, de vannak, akik ellenállnak a folyamatoknak. A holland Marco de Leeuw van Weenen szerint – aki húsz éve érkezett Magyarországra misszionáriusként és tíz éve lakik a Tolna megyei Kisdorogon – meg kellene erősíteni a helyi gyülekezeteket, az egyházi intézményrendszert,

amelynek éltető kisugárzása lenne az egész helyi közösségre.Balos médiaháború dúl Budapesten, és lassan körvonalazódik, hogy kinek milyen pozíció juthat a baloldali választási győzelmet követően. Az utóbbi hetekben egyre erőteljesebb támadásokat kapott az ATV: a Mandiner utánajárt annak, hogy miért került célpontba a csatorna, illetve a Hit Gyülekezete.

Hogyan őrlődik fel az orosz lélek két pólusa, az apokaliptikus és a nihilista között minden középút? Mi az összefüggés az orosz politika és egy történet közt, amelyben még a legszörnyűbb gyilkosság sem jóvátehetetlen? A Közélet rovatban recenziót olvashatnak Putyin fő ideológusának regényéről, amely bepillantást enged Oroszország világába.

„Mindenki szem a láncban" című írása második részében Szánthó Miklós az egyenlőség, a semlegesség, az igazságosság fogalmait járja körbe. Az egalitarianista megfontolásból és a (kulturális) relativizmusból az következik, hogy ha egy »diszkriminatív" kánon alapján „ítéletet mondok" bizonyos emberek, jelenségek, társadalmi viszonyrendszerek felett, akkor felrúgom a valamennyi ember, jelenség, „szociális mező" között feltételezett értékbeli egyenlőséget – fogalmaz az Alapjogokért Központ igazgatója.

Lánczi András filozófus véleménycikkében az ellenségekről és a konfliktusokról ír.

Külhon & Külföld

Megrendítő élettörténetekről, sorsokról és tragédiákról olvashatnak  a lap Külhon rovatában.

Dankai Péter a kárpátaljai Badaló falu lakóit kérdezte arról az időszakról, amikor hetvenöt éve megkezdték a magyarok elhurcolását a szovjet munkatáborokbaÉdesapám azt is elmondta, hogy akik az első telet túlélték, azoknak tavasszal már kicsit könnyebb volt, mert a mezőkön kószálva találtak csalánt meg mindenféle gyökeret, amelyeket ismertek, így azokat meg tudták enni – emlékszik vissza Erzsébet, akinek az édesapját és az anyai nagyapját, illetve az apósát is elhurcolták a szovjetek.

Ezután irány a jelen és a távolabbi külföld: Nagy-Britannia ismét választ, a december 12-i lesz a harmadik választás azóta, hogy a Konzervatív Párt programjába bekerült az EU-tagságról szóló népszavazás. Részletes elemzésükben a pártok és vezetőik esélyeit latolgatták.

Az árkot nem a keleti tagállamok, hanem a nyugatiak ásták – ők játszanak kiszorítósdit, stigmatizálósdit, elszigetelősdit, és ők nem hajlandók a tárgyról beszélni, inkább embereket járatnak le– mondja a lapnak adott interjújában Hans-Georg Maaßen. A német alkotmányvédelem korábbi elnökével a CDU állapotáról és a német nyilvánosság problémáiról is beszélgettek.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus oktatója az újabb tüntetések nyomán kialakult iráni helyzetről ír véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatukban interjút olvashatnak Matthew Spaldinggel, a michigani Hillsdale College oktatási programjának dékánjával, aki szerint Donald Trump amerikai elnök helyes álláspontot képvisel a bevándorlás kérdésében, és joggal vetne véget a születési alapon járó állampolgárság gyakorlatának.

A jogok az emberi természetből fakadnak, és nem abból, hogy a többség éppen milyen igénnyel lép fel
– hívja fel a figyelmet.

„Régebben az emberek beültek a könyvesboltba" – Makronóm rovatukban Hatházi Attila könyvárussal beszélgettek, aki a fővárosi, Széll Kálmán téri boltjából nézte végig, ahogy a tervgazdaságot követő vadkapitalizmusból kiemelkedve megszilárdították piaci dominanciájukat a legerősebb kiadók és terjesztők.

Az a civilizáció vagy nemzet, amely képtelen a színházát és a könyvkiadását megtartani, eltűnik
– szögezi le.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Meta rovatukban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, ezúttal Oliver Bullough Moneyland című könyve kerül terítékre. A szerző arról ír, hogyan épült ki és fejlődik brutális sebességgel egy globális érdekhálózat a nemzetállamokból kimenekített, adóparadicsomokban elhelyezett pénztömegekből.

Feminens kisrovatukban Dúll Andreát, a környezetpszichológia hazai úttörőjét mutatják be, aki egy a kilencvenes években feltett tudományos kérdés megválaszolására tette fel egész szakmai életét.

Tudomány kisrovatukban a debreceni Atommagkutató Intézettel foglalkoznak, ahonnan világraszóló hírek kerültek a napokban a nagyvilágba: a magyar tudósok felfedezései új dimenzióját nyithatják meg a fizika eddig ismert világának.

Jegyzetében Petri-Lukács Ádám az idősödésről és az azzal változó értékrendjeinkről ír a Meta rovatban.

Élet rovatukban Both Miklósról olvashatnak portrét, akit A Dal zsűritagjaként és a Napra gitáros-énekes-dalszerzőjeként ismerhetnek. A magyar folkzenész 2014-ben ment először Ukrajnába gyűjteni, s azóta szinte az egész országot bejárta;

százharminc faluban gyűjtött közel ötezer ukrán dallamot.A falusi közösségekben nem nehéz rátalálni a jó énekesekre. Az átlátható közösségekből következik, hogy mindenki tudja, kihez forduljunk, ha ősi dalokat akarunk hallani – fogalmaz.

Arctér kisrovatukban Albertet, a sokszoros válogatott jégkorongozót, televíziós gyártásvezetőt és vendéglátóst ismerhetik meg.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatukban az UFi régi szerzője, Skrabski Fruzsina ír a tíz éve szüleitől megörökölt életpárti mozgalmáról – és az élet legfontosabb dolgairól.