A szuverenitás egyet jelent a magyar nemzet gyarapodásával

2019.12.11. 00:29

A legfőbb kérdés, hogy az egyre inkább átalakuló posztmodern világban melyik lesz az az entitás, amely meg tudja határozni azokat a formális-informális szabályokat, normákat, amik egy társalom életét szervezik. Biztos-e az, hogy még mindig az államnak van a legfőbb hatalma, vagy vannak még olyan vetélkedő szuverének a politikai térben, akik elvonhatják az állam szuverén hatalmát? –tette fel a kérdést Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután című projektkonferenciáján.

Az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta, hogy jelenleg szuverenista és föderalista ellentét van. Az egyik világlátás a nyílt társadalomban látja a jövőt, a másik oldal meg azt látja, hogy

fent kell tartani azt a rendet, ami önálló szuverén értékekre épít.

Feltehetően az érdekellentétek között kolonializmus húzódik meg – húzta alá Szántó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója felhívta a figyelmet, hogy három kutatási pont szerint vizsgálták a témát, amelyeket ma a hatalomgyakorlás eszközeiként is ismerhetünk. Ezek:

  • a jogi, intézményi, politikai oldal
  • gazdasági befolyásolás
  • az IT óriások befolyásolása, ami mára már akkorára nőtt, hogy vetekszik az államéval.

A narratíva hatalma

Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az ország hiába ér el gazdaságilag jobb eredményt, ha a balliberális médiumok úgy számolnak be a hazai gazdasági helyzetről, hogy az soha nem látott mélységekben van. Sebestyén Géza példaként említette, amikor egyes médiumok azt a hírt terjesztették még 2012-ben, hogy olyan szinten gyengül a forint, hogy az euró hamarosan 500-600 forint lesz. Ez azóta sem következett be - szögezte le a szakértő.

Sebestyén Géza úgy véli, akié a narratíva, azé a hatalom.

Az igaz narratívákhoz is legyen joguk az állampolgároknak

–zárta gondolatát.

A digitális térnek nincsenek határai

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén Dukász Magor felhívta a figyelmet, hogy

a digitális térnek nincsenek határai.

A Fidesz digitális igazgatója szerint, ha a digitális térben van egy sikertermék, az korlátlanul tud terjedni. A techóriások szerinte azért tudtak ekkora teret nyerni, mert nagyon jók az eszközeik. Ha valaki egyszer piacvezető lesz, akkor szinte biztos monopolhelyzetbe kerül – emelte ki, hozzátéve, hogy ebbe a versenybe nem szállt be Európa, nincs saját techóriásunk.

Ezek felhőalapú szolgáltatások, a jog pedig területekre szorítkozik, ezért nehéz megfogni a techóriásokat jogilag, de a kormányzat már tett lépéseket ez ügyben – ezt már Megadja Gábor, a Századvég vezető kutatója tette hozzá.

Pozitívan alakult szuverenitásunk az elmúlt tíz évben

Arra a felvetésre, hogy a magyar szuverenitás kérdése hogy állt tíz évvel ezelőtt, és hogyan áll ma, Schaller-Baross Ernő azt mondta, hogy 2010-ben a kormány állást foglalt, miszerint

lehetünk jó európaiak úgy is, hogy megőrizzük Magyarországot a jelenlegi formájában.

Ez a legfontosabb üzenet, amit 2010 óta megfogalmaztunk – mondta a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Megadja Gábor pedig úgy látja a 2019-es évet értékelve, hogy amit láttunk Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, az lassan nálunk is meg fog jelenni. Globalisták és nacionalisták fognak nálunk is egymásnak feszülni, de a jelenlegi helyzetben a nemzeti gondolat itthon erősebb.

Forrás: Facebook

A projektbemutatót Hollik István kormányszóvivő zárta. Beszédében elmondta, hogy

szuverén az, aki képes dönteni és cselekedni.

A haza több mint az állam, egy közös történet, egy közös nyelv, ami viszonyul az Istenhez is. A hazának előfeltétele a szuverenitás. Demokrácia csak nemzetállami keretek között valósulhat meg. A nemzetközi szervezetekben azt láthatjuk, hogy valahogy mindig úgy hozzák meg a szabályokat, hogy az erősebb szuverenitás érvényesül. Tehát

ha azt akarjuk, hogy valódi demokrácia legyen, akarni kell a nemzetállamokat is.

Ha megnézzük, hogy milyen nemzetek tudtak a történelem során sikeresek lenni, akkor láthatjuk, hogy csak azok, amelyek birtokolták a döntésnek a szabadságát, magyarul szuverének voltak – emelte ki. Történelmünket felidézve Hollik István emlékeztetett, hogy számunkra nem egyértelmű a szuverenitás megléte. Volt, hogy a szuverenitásunkat elvették, megvágták és küzdenünk kellett érte. Ugyanakkor az is történelmi tapasztalat, hogy ha a magyar nép szabadon dönthet a sorsáról, akkor ezzel mindig jól él.

Azt mondhatjuk, hogy nélkülünk kevesebb lenne ez a világ

– tette hozzá, kiemelve, hogy ha van szuverenitás, az azt jelenti, hogy van szabadság, dönthetünk, és ez egyenlő a gyarapodással. Ezért veszélyes, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy a szuverenitást le kell bontani.

A magyar szuverenitás ügye jól áll, de nem dőlhetünk hátra

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar kormány áll ezek elé a küzdelmek elé.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK