Megszavazták: szigorúbban büntetik a rendzavaró parlamenti képviselőket

2019.12.10. 12:19

Az Országgyűlés elfogadta a Parlament működését érintő törvények módosítását, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők.

 A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára.

Az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

Előzetesen egyeztetni kell a képviselőknek

Változtatnak az állam ellenőrzésére vonatkozó képviselői jog gyakorlásán is. Az új rendelkezés úgy szól, hogy az állami szervek továbbra is kötelesek a képviselőket támogatni megbízatásuk ellátásában, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást meg kell adniuk.A képviselő azonban csak előzetesen egyeztetett módon kérhet majd tájékoztatást a közigazgatási szervektől, közintézményektől. A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, felhasználói engedély alapján, titoktartási nyilatkozat kitöltése után használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

Így változnak a frakcióalakítási szabályok

A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek. Az előterjesztők célja - mint azt az indoklásban írták -, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.

Így kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. Azt a képviselőt kell a párthoz tartozónak tekinteni, aki a párt jelöltjeként indult a választáson.

A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak. A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell. Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.

Könnyebbé válhat a létszámgazdálkodás

Ezeken kívül megváltoztatta a kormányzati álláshelyekkel, illetményekkel kapcsolatos szabályokat, és lehetővé tette a parlament, hogy a minisztériumok közös hivatalt hozzanak létre. A kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint hozzá kapcsolódóan más jogszabályok elfogadott módosítása értelmében emelkedik az államfő és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése is. A képviselők 134 igen, 32 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést.

Az idén hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvény mostani módosításának célja, hogy könnyebbé váljon a létszámgazdálkodás és a kormányzati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozók alkalmazhatósága. A Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok közös hivatali szervezetet hozhatnak létre. Az indoklás szerint így a szerveknek nem kell valamennyi funkcionális feladatra - költségvetési, pénzügyi, jogi feladatra, koordinációra, személyügyre, iratkezelésre, biztonsági feladatokra - önálló szervezeti egységet fenntartani, ezeket átadhatják valamelyik más minisztérium hivatalának.

Hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsödik

Mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működését megváltoztató, sarkalatos passzusokat is tartalmazó törvénymódosítás, amelyet 134 igen, 53 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A jövőben bejelentéssel is el lehet majd kezdeni bizonyos olyan tevékenységeket - például járdaépítés, egyes erdészeti tevékenységek vagy munkaerő-közvetítés -, amelyek eddig engedélykötelesek voltak.
A bejelentés után 30 nappal kezdhető meg a tevékenység, az állam ez idő alatt ellenőrizheti a feltételek meglétét, illetve tilthatja meg a tevékenység végzését. Fontos változás az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják.

Így változik a szakképzés rendszere

A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlés elfogadta azokat a kiegészítő jogszabály-módosításokat, amelyekkel teljes körűen megteremtődnek ennek törvényi keretfeltételei. Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a tanulók. A kormány célja a magyar gazdaság teljesítményének megőrzése és a teljes foglalkoztatás elérése, ennek érdekében számos célzott intézkedés történt az elmúlt években. Most újabb, a szakképzést erősítő lépést teszünk – közölte az ITM.

Az ágazati törvénymódosítások értelmében a következő tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.

A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.