A Gothár-ügy és más botrányok után rend lesz a színházakban

2019.12.11. 11:34

Az Országgyűlés elfogadta a kulturális átalakításról szóló törvényt. A módosítás után egy olyan intézményrendszer és finanszírozás jön létre, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez. Az új rendszer emellett azzal is jár, hogy az eredetileg önkormányzati fenntartású színházak egyre több állami forráshoz jutnak. Az új törvény lehetőséget jelent az újratervezésre és az igazságtalanságok megszüntetésére, mivel a színházak támogatásának majdnem a nyolcvan százaléka a fenntartó minisztériumtól jön, miközben a tárcának eddig nem volt beleszólása a társulatok ügyeibe.

A kormány a szexuális zaklatási Gothár-ügy napvilágra kerülését követően döntött a magyar kulturális élet működésének szabályozásáról, s az Országgyűlés szerdán szavazott a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról. A kulturális törvény átlátható működési modellt, kristálytiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt a színházak fenntartásában. A törvény lényege szerint egyetlen fővárosi színháznak sem kell megszűnnie, az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem. 

Átláthatóbb lesz a színházak gazdálkodása és a felelősségi viszonyok is tisztázódnakForrás: Pixabay / Készítette: Holger Langmaier

Kálomista Gábor: Átláthatóbb viszonyok lesznek

Amennyiben igen, azt is eldönthetik, hogy azokat kizárólag önkormányzati vagy vegyes – állami és önkormányzati – fenntartásban kívánják-e működtetni. A központi költségvetés eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő támogatást nyújtott a kulturális intézményeknek, különösen a színházaknak. Nem kell félni a színházak működését szabályozó új rendszertől – erről már Kálomista Gábor beszélt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A Thália Színház igazgatója, aki producerként is dolgozik, azt mondta, pár éve a filmiparban is volt hasonló változás. Akkor is sokan keltettek pánikot, később azonban kiderült, hogy a változás kiszámíthatóbb és tiszta viszonyokat eredményezett.

Újratervezés

Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke szerint az új színháztörvénnyel a kormány demokratikus módon kezelné a színházak évtizedes problémáit, például a finanszírozás kérdését. A Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott: a törvénytervezet lehetőséget jelent az újratervezésre és az igazságtalanságok megszüntetésére, mivel a színházak támogatásának majdnem a nyolcvan százaléka a fenntartó minisztériumtól jön, miközben a tárcának nincs beleszólása a társulatok ügyeibe.

Fekete Péter: Ellenőrizni kell a közpénzek útját

A kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatni az előadó-művészeti szférában, ami állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé - mondta a kultúráért felelős államtitkár a törvény általános vitájában az Országgyűlésben. Fekete Péter az emberi erőforrások minisztere által benyújtott kulturális törvénymódosító csomagot ismertetve kifejtette, a kabinet célja egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára: A kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatniForrás: MTI/Máthé Zoltán

Felidézte, a színházi világban 2015 vége óta zajlottak tárgyalások arról, milyen támogatási forma lenne a megfelelőbb tao felajánlások felváltására. Ezek során minden résztvevő egyetértett abban, hogy az új rendszerrel nem szabad csökkennie az ágazatba érkező forrásoknak, a közpénzek felhasználásának pedig ellenőrizhetőnek kell lennie - tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, 2019-ben egy új elosztási rendszer váltotta a vállalkozások társasági adó (tao) felajánlásaiból fedezett finanszírozást, amellyel - a kezdeti felháborodás ellenére - végül minden színház jobban járt.

Több pénz jut a színházaknak

Az új rendszer emellett azzal is jár, hogy az eredetileg önkormányzati fenntartású színházak egyre több állami forráshoz jutnak, miközben ennek a közös finanszírozásnak a formája jelenleg nincs törvényileg szabályozva - mondta, majd hozzátette, a fővárosi színházak esetében mindez azt jelenti, hogy az új támogatási formában félmilliárd forinttal kaptak többet, mint a korábbi tao-rendszerben, a vidéki teátrumok esetében pedig 30 százalékos a növekedés.

Fekete Péter aláhúzta, amennyiben az önkormányzati fenntartású színházak a jövőben többet szeretnének megvalósítani, mint amennyire lehetőségük van, akkor külön-külön jelentkezhetnek támogatásért, minden esetben a művészi szabadságot garantáló egyedi megállapodást kötve az állammal. A kormány képviselője szólt arról is, a törvényjavaslat létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot és meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, amelyek hálózatot építve példát mutathatnak saját szakterületükön és közösen biztosíthatják a nemzeti identitás megőrzését.

Az államtitkár expozéjában közölte, Magyarország abszolút éllovasnak számít az Európai Unióban a kulturális célú támogatások területén, mivel GDP-je 1,7 százalékát fordítja erre a területre, szemben az 1,5 százalékos uniós átlaggal. Fekete Péter kitért arra is, hogy 2010 óta két és félszeresére emelkedett a kulturális célú támogatások összege, amely az idén már 453 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig 578 milliárd forintra emelkedik.

L. Simon László: Az ellenzéki képviselők módszeresen csúsztatnak, az embereket szándékosan meg akarják téveszteniFotó: Polyak Attila - Origo

Fidesz: Az ellenzék szándékosan csúsztat

L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az elmúlt néhány nap tanulsága, hogy olyan kérdéseket feszegettek hétfőn a tüntetők, illetve olyan kérdésekről vitatkoztak a nyilvánosságban, amelyek a törvényjavaslatban egyáltalán nincsenek benne. Ezek a felvetések sem a törvény szövegéből, sem indoklásából nem következnek. Akkor miért ezek az indulatok? - tette fel a kérdést a kormánypárti politikus. L. Simon László kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap egy állami pénzalap, ami az adófizetők pénzét osztja el szakmai alapon, az arra érdemes pályázók között.

Cáfolta, hogy a művészeti autonómiát, az alkotói szabadságot akarnák megsérteni vagy korlátozni. Joggal várhatják el a fenntartóktól, hogy akkora mértékben támogassák a saját intézményeit, mint a magyar állam, és ebből nem következik, hogy egy-egy darabot milyen adaptációban állítsanak színpadra- rögzítette a fideszes politikus. A magyar állam mellett az adófizetők is joggal várják el, hogy az önkormányzatok tegyék hozzá a saját forrásaikat - jelentette ki. Az ellenzéki képviselők módszeresen csúsztatnak, az embereket szándékosan meg akarják téveszteni - tette hozzá.

Közel 600 milliárd kultúrára

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka sorra vette a napokban a médiában megjelent számos "fake news-t", többek között példaként említetve, hogy megszűnik az NKA. Nem szűnik meg - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Nem igaz az sem, hogy az alternatív színházakhoz hozzányúlna a kormány - rögzítette. A kormánypárti politikus cáfolta azt is, hogy a művészi-alkotói szabadság sérülne, majd szó szerint idézte a vonatkozó pontot a törvényjavaslatból. Kiemelte: csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozást. Kitért arra is, hogy míg 2010-ben 172 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar kultúrára a költségvetésben, 2020-ban ez már 584 milliárd forint lesz.

Nacsa Lőrinc: Csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozástForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A kultúrstartégiai intézmények fogalmának megalkotásával az a legfőbb cél, hogy világos felelősségi viszonyok mellett biztosítottak legyenek a színházak működéséhez szükséges források, és igazságos helyzetet teremtsenek. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával összefüggő kérdéseket - hangsúlyozta. Azért is indokolt a szabályozás - folytatta Nacsa Lőrinc -, mert az elmúlt időszakban több köztörvényes, nem pénzügyi visszaélés gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból működő színházakban egyaránt. Az ellenzék ugyanakkor nem követelte a botrányok kivizsgálását, lezárt dolognak tekintették a Gothár-ügyet. Falaztak azoknak, aki megpróbálták eltussolni több mint egy éven keresztül a Gothár-ügyet, ezt a kirívó botrányt - jegyezte meg.

Ez a baloldal problémája

Pósán László (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott, a baloldalnak az a problémája az új színházi törvénnyel, hogy nem tudja rátenni a kezét arra a két-három budapesti színházra, amelyik nem balliberális kötődésű. Hozzátette, Karácsony Gergely főpolgármester megüzente Dörner Györgynek, hogy ne pályázzon az Újszínház igazgatói posztjára.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár zárszavában megerősítette, a színházak a kezdeti "apokaliptikus" félelmek ellenére jól jártak az új finanszírozási rendszerrel, és minden bizonnyal a mostani törvényjavaslat is kedvező hatással lesz majd működésükre.

A Gothár-ügy

Gothár Péter rendező szexuális zaklatásos ügye is kellett ahhoz, hogy megszülessen a most elfogadott törvény. A rendező a Katona József Színházban zaklatott fiatal színésznőket, de az igazgató, Máté Gábor sokáig próbálta eltussolni a történteket. Egy adott ponton túl azonban már nem tehette, de még most is mentegeti magát és Gothárt, aki a barátja. 

Máté Gábor és a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetősége egyébként egymást túllicitálva, heteken keresztül köntörfalazott a több nőt zaklató rendezőnek. Aztán előbb a színház vezetősége szerződést bontott Gothárral, majd az egyetem felfüggesztette oktatói tevékenységét, végül a színművészeti jelezte, kénytelenek voltak megválni tőle.

Ezzel párhuzamosan zaklatási ügy merült fel az Újszínházban is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK