Megint akcióban a Soros-szervezetek: most már a NATO-t bomlasztanák

2019.12.13. 15:48

Az elmúlt hetekben ismételten aktivizálódott a bevándorláspárti tőzsdespekuláns, Soros György hálózata Magyarország ellen. Most éppen a NATO-n belül keltene feszültséget egy álcivil szervezet, amelynek a tagjai között hemzsegnek a spekuláns emberei - írja elemzésében a Századvég. De nemcsak Magyarországot támadja a Soros-kórus, hanem a brit előrehozott választás konzervatív győzelme sem tetszik az ifjabb Sorosnak.

A napokban hívta fel egy amerikai internetes oldalon a magyar felmenőkkel rendelkező Ernest Istook újságíró, volt republikánus kongresszusi képviselő a figyelmet arra, hogy Magyarországgal szemben a deep state, tehát a hálózati jelleggel működő duális háttérhatalom aktivizálódott az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán a szerző felhívja arra a figyelmet, hogy Soros György hálózata egy politikai nyomásgyakorló csoportot hívott életre 2018 tavaszán Transatlantic Democracy Working Group (TDWG) néven, amely egyfajta munkacsoportként működik, és az Egyesült Államok volt kormánytisztviselői, nemzetbiztonsági és más illusztrisnak tekintett szakértők alkotják – olvasható a Századvég Intézet legújabb elemzésében. 

Soros álcvil szervezetei ismét akcióba lendültekForrás: AFP/Fabrice Coffrini

 A Soros-egyetem mellett is kiálltak

Nem véletlen, hogy a csoport interneten elérhető alapító dokumentumában szereplő alapítási időpont közel esett a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokéhoz, vagyis a demokratikus választáson harmadszor alkotmányozó többséget szerző Fidesz győzelméhez. A munkacsoport még tavaly novemberben támogatásáról biztosította a Soros-egyetemet (CEU) is, „elítélve a magyar kormány lépéseit, amellyel az intézményt elűzték az országból", ami világosan rámutat a szerveződés politikai elfogultságára (a Soros-egyetemet természetesen nem üldözték el, továbbra is Budapesten van).

A TDWG egyik alapítója az az Alex T. Johnson, aki Amerikában a kongresszusi Helsinki Bizottság elnökének kabinetfőnöke, és aki korábban Soros Nyílt Társadalom Alapítványainak európai irodájánál dolgozott. A munkacsoportban szereplő számos más személy is jelentős anyagi forrásokat kap Soros György alapítványától (például Susan Corke és Melissa Hooper a Human Rights First nevű szervezettől vagy James Kirchik a Brookings Intézettől).

Távol van a transzatlanti gondolattól

A munkacsoport alapító dokumentuma az államok szuverenitásával nem összeegyeztethető módon arra kéri az amerikai kongresszust, hogy tartson meghallgatásokat a szerintük Közép-Európában teret nyerő demokráciadeficit miatt, és a törvényhozás fogadjon el szakpolitikai javaslatokat – a szükséges források biztosításával – „az amerikai érdekeket veszélyeztető" helyzet felszámolása érdekében. A kongresszusnak szerintük átfogó stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy az USA diplomáciai eszközeivel, fejlesztési pénzekkel és a biztonsági együttműködések segítségével „támogassák a demokratikus berendezkedést" a NATO-tagállamokban.

A NATO-n belül bomalsztanának Soros embereiForrás: MTI/EPA pool/Will Oliver

A Századvég szerint a munkacsoport tevékenysége aligha egyeztethető össze a transzatlanti gondolattal, és konkrét javaslatuk nem fér össze a NATO-t mint katonai szövetséget létrehozó 1949. évi Észak-atlanti Szerződés szellemével sem. Annak második cikke ugyanis előírja, hogy a szerződéses felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez úgy járulnak hozzá, hogy „megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek a jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak", továbbá igyekeznek megteremteni a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmas körülményeket. A TDWG felhívása az amerikai kormányzat felé, aligha az elvek jobb megértését kívánja biztosítani, és nem lenne alkalmas a NATO-n kívüli stabilitás megteremtéséhez is elengedhetetlenül fontos, a saját szövetségen belüli stabilitás előmozdítására.

Emellett az Észak-atlanti Szerződés 8. cikke azt írja elő, hogy a szerződéses Felek kötelezik magukat arra, hogy nem vállalnak semmiféle, a NATO-t alapító szerződéssel ellentétben álló nemzetközi kötelezettséget. Vagyis a NATO egyik tagállama sem vállalhat szerepet egy másik NATO-tagállamban más tagországok által presszionálni kívánt politikai akaratok és normák kikényszerítésében. A Soros-féle munkacsoport javaslata figyelmen kívül hagyja, hogy a NATO alapvetően az európai katonai biztonság magját alkotja, és hogy demokratikus nemzetek szövetségeként kell továbbra is működnie.

A momentumos Cseh Katalin is a NATO-t használná fel Magyarország ellenForrás: MTI/Balogh Zoltán

Sérülne a szuverenitás

A csoportosulás Cseh Katalin momentumos EP-képviselőhöz hasonlóan egy katonai szervezetet kíván felhívni – a szövetségen belül – politikai nyomásgyakorlásra, ami nyilvánvalóan sértené a célkeresztbe kerülő állam függetlenségét és külső szuverenitását. A „jogállamiságot" számonkérő, politikai ízű kinyilatkoztatásokkal szemben pedig szükséges leszögezni, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, ahol a közhatalom forrása a nép, és a magyar választópolgárok az alkotmányos alapelvek szerinti törvényes módon kinyilvánított akarattal választják meg saját kormányukat. A demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közösségének megőrzésével Magyarország a NATO megbízható, szövetséges tagállamaként kíván működni a jövőben is.

Az Észak-Atlanti Szerződés aláírásával a NATO-tagállamok megerősítették az ENSZ Alapokmány céljaiba és elveibe vetett hitüket, és elkötelezték magukat amellett, hogy kapcsolataikban tartózkodnak az agresszióval való fenyegetéstől és katonai-hatalmi potenciáljuk ezen elvekkel összeegyeztethetetlen módon történő alkalmazásától. A magát szakmainak feltüntető, ám valójában politikai cselekvőként viselkedő Transatlantic Democracy Working Group javaslata nem értelmezhető másként, csak úgy, hogy egy katonai szervezet legerősebb nagyhatalmát szólítottak fel politikai beavatkozásra a NATO-struktúrák alkalmazásával.

A Századvég szerint különös pikantériája az ügynek, hogy a javaslatot kidolgozó munkacsoportban olyan nemzetközi NGO-k részéről kaptak szerepet vezető személyek, mint például a széles körben jogvédő szervezetként ismert – és az ENSZ alapelveit és a nemzetközi jogot magára nézve elvileg kötelezőnek tekintő – Helsinki Bizottság, amely a saját hitvallása alapján amúgy ellenzi bármilyen fajta erőszak alkalmazását. A megtett javaslat elfogadhatatlan, és a nemzetközi szerződésekkel is szembemenve sértené egy szuverén állam függetlenségét, külső szuverenitását és biztonságát, és hosszú távon veszélyeztetné a NATO katonai szervezet belső politikai stabilitását is.

Az 1949. április 4. napján kelt Észak-Atlanti Szerződés preambulumában az áll, hogy a részes felek egyesítik az együttes védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseket. Ennek alapján pedig kijelenthető, hogy minden olyan idegen befolyásolási kísérlet, amely ezen egység megbontására irányul, veszélyes és megállítandó.

Nagy-Britannia végéről írt az ifjabb Soros

Soros György és álcivil szervezetei azonban nemcsak a NATO-n belül folytatnak bomlasztó tevékenységet, hanem a nagy-britanniai előrehozott választást követően a szigetországot is célba vették. Alex Soros friss Twitter-bejegyzésében a konzervatív Boris Johnson - akkor még csak  prognosztizált - nagyarányú győzelme kapcsán azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy annak vége lesz hamarosan, legalább is abban a formában, ahogy ő Nagy-Britanniát elképzeli – számolt be a Tuzfalcsoport.blogstar.hu.

 Soros György amúgy is sokat tett annak érdekében, hogy a brexit kimenetelét visszafordítsa. A 2017. júniusi brit választások óta 400 ezer brit fontot (körülbelül 140 millió Ft) költött a Brexit-ellenes kampányra, célja a folyamat megakadályozása és egy új választás kiírása volt. A kampány vezetője a rendelkezésre álló információk szerint a korábban ENSZ-főtitkárhelyettesként is dolgozó Mark Malloch Brown volt miniszter volt. Az egykori munkáspárti politikus Brown a kilencvenes évek elején a Refugees International-nél is tevékenykedett, amely a Soros Bosznia Tanácsadó Bizottság részeként működött (1993–94).

A fentiek alapján valóban időszerű volt, hogy a brit konzervatív párt sürgős nyomozást rendelt el a milliárdos Soros György ellen, mivel azt feltételezik, hogy több millióval támogatta a Brexit-ellenes kampányt, és azt, hogy váltsák le Boris Johnson miniszterelnököt.

Soros György már hosszú ideje célkeresztbe vette Nagy-BritanniátForrás: V4NA

A britekkel szembeni ellenszenv nem új keletű

Soros korábban számos alkalommal avatkozott be államok belügyeibe tiltott vagy éppen rendkívül ártalmas pénzügyi eszközökkel. Egyik ilyen híressé vált eset a Soros-alap 1992. szeptemberben (a „fekete szerdán") az angol font ellen indított támadása volt – azon ideológiai megfontolásból, hogy a szerinte az európai árfolyam-mechanizmusba („az euró előszobájába") túlértékelten bejutott brit fizetőeszközt előbb-utóbb le kell értékelni.

Az árfolyam jelentős esése nyomán az üzletember 1,1 milliárd fontot keresett az ügyleten, a brit kormány pedig ezt követően kikényszerült a mechanizmusból, mivel a fontot nem tudták a megfelelő szinten tartani.

Öt évvel később közölt adatok alapján ez a Soros-akció 3,4 milliárd fontjába került Nagy-Britanniának.

Soros a 2008-as válság idején is a font gyengülésére spekulált, és várakozásai bejöttek; úgynevezett rövid pozíciókat épített ki a brit fizetőeszköz ellen (tőzsdei nyelven shortolta a fontot), melynek meggyengüléséből jelentős nyereséget szerzett. Nem mellesleg az 1997-es ázsiai válság idején az akkor túlértékeltnek tartott egyes ázsiai valuták (a thaiföldi baht, a maláj ringgat) esetében ugyancsak árfolyamcsökkenésre spekulált Soros. Az esetek jól példázzák, hogy a milliárdos üzleti szemléletéből, gondolkodásmódjából mindig is hiányzott a nemzeti nézőpontok tisztelete, és nem mellesleg az tevékenységéből következő károk hatásai kapcsán a megbánás.