A MOL-csoport csalódottan értesült a Zágráb megyei bíróság ítéletéről a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választott bíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a MOL nem követett el bűncselekményt - írja a részvénytársaság a közleményében. 

Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs: ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le. Legutóbb 2015-ben a horvát alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte azt az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban - írják. 

A bíróság akkor is több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróságot.  

Ezzel egybevág a magyar Fővárosi Törvényszék döntése, miszerint fennállt a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

A MOL ragaszkodik a korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.

Az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A MOL INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával - közölte a MOL-csoport.

Többször kimondták, hogy nem történt bűncselekmény

A MOL 2003-ban vette meg az első 25 százalékot az INA-ban, majd a nagy áttörés 2008 végén következett be, amikor további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A MOL ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel bír a vállalatban.

Ezt követően először 2011-ben a zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK) vádat emelt Ivo Sanader horvát kormányfő ellen a MOL részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt.

Majd a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a MOL vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt ígért Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a MOL megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. Ezeket a koholt vádakat a MOL és Hernádi Zsolt azonnal visszautasította, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A horvátországi vádakra reagálva a hazai igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Ennek fényében, teljesen érthető módon a magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A horvát kormány azonban ennyivel nem érte be: a Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében az Európai Bírósághoz fordult, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.

Eközben mind Horvátországban, mind nemzetközi színtéren több olyan ítélet is született, amely egyöntetűen kimondta, hogy nem történt bűncselekmény. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A bíróság több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróságot. Egyben a perben eljáró bírót, Ivan Turudic-ot, a megyei bíróság elnökét pedig eltiltotta, hogy az üggyel újra foglalkozzon.

A MOL elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.

Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberben döntést hozott. A döntőbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani az Ivo Sanader volt miniszterelnök korrupciós ügyében folytatott helyi perben, hogy a vádlott kenőpénzt fogadott el a MOL-tól. A nemzetközi bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Robert Jezic nem hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett.

A horvát kormány az UNCITRAL-ítéletre egyrészt úgy reagált, hogy azonnal bejelentette azon szándékát, hogy visszavásárolja az INA-t. Másrészt úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és elküldte a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot a magyarországi igazságügyi szerveknek, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a MOL elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A magyar Fővárosi Törvényszék ennek végrehajtását augusztus 23-án ismét megtagadta, amit azzal indokolt, hogyfennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

2018 őszén elkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő, és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató ellen a Zágráb megyei bíróságon.