A Momentum és a Párbeszéd külföldi tréningeken kiképzett professzionális zavarkeltői az utcán és az Országgyűlésben a látványos képek kedvéért igyekeznek rendőri beavatkozást kiprovokálni – figyelmeztet Mráz Ágoston Sámuel. Kiszelly Zoltán azt jósolja, a közeljövőben nagyobb számban kerülnek nyilvánosságra a Borkai-videóhoz hasonló jellegű anyagok. Farkas Örs az Origónak azt mondta, csak szűk magyar választói réteg rezonál az ellenzék parlamenti botránypolitizálására. 

A magyar baloldal volt aktívabb az utóbbi húsz évben a különböző lejárató kampányok kiötlésében, és a személyes lejáratás módszereinek a tökélyre fejlesztése után nemrégiben az intim szférát felhasználó politikai támadásokat honosították meg a professzionálisan felépített Borkai-üggyel – állítják a Magyar Nemzet által megkérdezett elemzők.

Bár a politikának hagyományosan részei a különböző trükközések, cselszövések és egyéb ügyeskedések, a magyar politikai életben ehhez képest is új jelenségként tűnt fel az a személyes lejáratásra, karaktergyilkosságra építő stílus, amelyet – Gyurcsány Ferencnek a politikai színpadra lépését követően – a baloldal vetett be először a 2002-es országgyűlési képviselő-választás kampányában a Fidesz politikusai ellen- emlékeztetett Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, hozzátéve, a Ron Werberhez hasonló fizetett tanácsadók, kampányguruk alkalmazása mellett a kiszervezett, hamis pletykák írásos terjesztését is bevetette a baloldal.

Az ellenzéknek csak a botránykeltés a fontos az OrszággyűlésbenForrás: Origo

Gyurcsány Ferenc maga vallott

A politikai megrendelők jellemzően elhatárolódnak ezektől az irományoktól, ezért nehéz a felelősségre vonás még a kiáltó rágalmak esetében is. E módszer egyik iskolapéldája Kende Péter A Viktor című könyve, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt igyekezett hamis információk alapján kedvezőtlen fényben bemutatni a liberálisoknak segítő szerző – mutatott rá az elemző, aki ugyanebbe a kategóriába sorolta az olyan tudatosan terjesztett, hazug szóbeszédeket is, mint a párkapcsolati erőszak vagy a külföldi gyógykezelés mendemondája.

A politikai ellenfél démonizálása mellett a tudatos félreértésre alapozott lejárató kampány is szerves része a balliberális politikacsinálásnak. Gyurcsány Ferenc maga vallott arról Debreczeni József róla írt könyvében, hogyan forgatták ki Kövér László szavait, amelyek a jelenlegi házelnök köteles beszédeként elhíresült, 2002-es szónoklatában hangzottak el, és hogyan építették fel SMS-kampánnyá és tüntetéssé a Gyurcsány szerint sem agresszív vagy fenyegető beszédet – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel.

Rendőri akciót akarnak provokálni

Az elemző szerint a baloldal arzenáljában visszatérő elem az apák vélt vagy valós bűneire építő offenzíva is: korábban Pokorni Zoltánt, a Hegyvidék fideszes polgármesterét, nemrégiben pedig Varga Judit igazságügyi minisztert próbálták a felmenőik tetteire hivatkozva támadni.

– Az utóbbi egy-két évben, az új ellenzéki politikusgenerációk megjelenésével további, korábban nem jellemző módszerek honosodtak meg a magyar közéletben. A Momentum és a Párbeszéd külföldi tréningeken kiképzett professzionális zavarkeltői az utcán és az Országgyűlésben egyaránt a látványos képek kedvéért igyekeznek rendőri beavatkozást kiprovokálni, egyebek mellett az úgynevezett színes forradalmak atyjának, Szrgya Popovicsnak a módszereivel - fogalmazott az igazgató, aki e jelenségbe sorolta a köztelevízió székházában végrehajtott tavaly decemberi ellenzéki szabotázsakciókat is.

Farkas Örs: Kevés választót érdekelnek a botrányok

Mindezzel kapcsolatban Farkas Örs az Origónak arról beszélt, hogy a tavalyi országgyűlési választáson olyan pártok kerültek be a parlamentbe, akik nem rendelkeztek képviselettel (Párbeszéd). Olyan politikai kultúrát honosítottak meg, amit nemzetközi szinten másoltak - tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője. A magyar parlamenti kultúrában megjelentek a lengyel és olasz tiltakozási formák, és mindez jól mutatja, hogy itt egy nemzetközi másolásról van szó. 

Az elemző szerint csak szűk magyar választói réteg rezonál ezekre az akciókra. Jól mutatja ezt a parlamenti ellenzék tavalyi botránykeltése is, amivel nem tudtak új szavazókat szerezni, és a bizonytalanok számára sem volt szimpatikus. Szólt arról is, hogy az eddigi parlamenti szankciók semmilyen visszatartó erővel nem bírtak, de elképzelhető, hogy az új szabályozás hátha bizonyos mértékű visszatartó erővel bír majd. 

Tabusértés

Kiszelly Zoltán politológus szerint a Borkai-ügy tálalásával a baloldal egy régi tabut is megsértett, nevezetesen az intim szféra politikai célból történő felhasználását. – A Kádár-rendszerben született közmegegyezés szerint a magánélet tabu, ez a politikusokra is érvényes volt. Borkai Zsoltnak, Győr korábbi polgármesterének a botránya kapcsán azonban nemcsak maguk a felvételek és videók jelentettek nóvumot, hanem ahogyan felépítették, időzítették és hazugságokkal feldúsították azokat egy mérnöki pontossággal megtervezett lejárató kampánnyá – fejtette ki az elemző.

Szavai szerint várhatóan nagyobb mennyiségben kerülnek nyilvánosságra a hasonló jellegű anyagok, ahogyan az utóbbi időben több politikusról is megjelentek ruhátlan képek és videók az interneten.

Gréczy Zsolt belebukott a zaklatási ügyébeForrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Krizsán Csaba

Hamisítványokat is készíthetnek

– Azonban ezek a felvételek előbb-utóbb unalmasak lesznek, a netezők ingerküszöbét csak a bűnügyekkel vagy egyéb erkölcstelenségekkel összefüggő anyagok érik majd el – prognosztizálta Kiszelly Zoltán. Ezzel összefüggésben megjegyezte: Ha Gréczy Zsolt (DK) kizárólag a róla kikerült intim fotók tartalma miatt mondott le parlamenti mandátumáról, a tette politikailag nézve nem teljesen érthető – akármennyire is bizarrak a felvételek –, hiszen a tényleges vállalhatatlanságot csak a zaklatási vádak beigazolódása jelentené egy nem vezető pozíciót betöltő politikus esetében.

A politológus szerint nincsen messze, hogy a technika eszközeivel rendkívül élethű, a valós felvételektől gyakorlatilag megkülönböztethetetlen hamisítványok lesznek készíthetők.

– Ez várhatóan tovább emeli a hírfogyasztók ingerküszöbét, és a valós képekre építő szellemes, találó mémek irányába mozdíthatja el a politikai kommunikációnak ezt a szegmensét. Azonban továbbra is fontos marad, hogy egy-egy kompromittáló anyag mennyire képes rámutatni a támadott politikus személyiségének fonákjára, képes-e álszentként leleplezni az általa felépített imázst. Amennyiben nincs jelentős diszkrepancia a lejáratásra szánt képek és videók, valamint a politikus megszokott megnyilvánulásai között, akkor nagy valószínűséggel leperegnek róla a támadások – fejtette ki Kiszelly Zoltán.