A Magyar Posta a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából formalakkal díszített alkalmi bélyegblokkot bocsájtott ki. A bélyegblokkot a Terror Háza Múzeumban mutatta be Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schamschula György, a Magyar Post vezérigazgatója.
Ma Trianon emlékére bocsájtunk ki bélyegtömböt. Ha ezt a világon bárkinek elmesélném, aki csak egy picit is járatos a 20. század eseménytörténetében, nos ez az ember azt kérdezné: maguk magyarok született mazochisták?
- fogalmazott Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Majd hozzátette, hogy a magyarok nem az igazságtalanságra, a pusztulásra, az érzéketlenségre és a kisemmizésre emlékszünk, hanem arra, hogy mindezek nem fogtak rajtunk, hogy a szeretet az élni akarás erősebb volt és hozzásegített bennünket a túléléshez.
Megfogyva bár, de törve nem ez a Vörösmarty Mihály idézet áll a bélyegblokk keretrajzán és a borítékon, amely a magyarság megmaradási képességét foglalja költői képbe
– mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Majd azzal folytatta, hogy akik 1919 során előkészítették a békediktátumot, arra vállalkoztak, hogy elpusztítsák a magyarok közösségét. Száz év távlatából azonban már tisztán látjuk, hogy Trianon nekünk nem pusztulást jelent, hanem bizonyítékot, hogy hihetetlen életerő lakik bennünk és
nekünk helyünk van ebben a világegyetemben. Ezt jelenti ez a bélyegtömb.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, nagy szükség van arra, hogy a történelemnek ezt a fordulópontját értékeljük és helyére tegyük.
Ez az évforduló azt jelenti, hogy összetartoztunk, összetartozunk, ahogy ez a bélyegen is áll
– hangsúlyozta a miniszter. Továbbá részletezte, Trianon 100 év múltán is azt jelenti, hogy a magyar nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják. Ezért alakult ki az a trianoni felelősség, amely szerint minden magyar felelős minden magyarért.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy ezért csak akkor alkothatjuk meg a magunk jövőjét, ha a Kárpát-medencében határok nélkül is otthonra lelhetünk.
Trianon után a magyarság nagy kérdése az volt, hogy lehet-e élni végtagok nélkül? A válasz, hogy a magyarság magán tapasztalhatta meg, hogy a test múlandó, a szellem örök
– zárta gondolatait miniszter.
Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója elmondta, hogy a trianoni szerződés a magyar társadalomban és a postás társadalomban is nagy bizonytalanságot szült. A vezérigazgató kifejtette, hogy az elcsatolt területeken élő postásokat elüldözték, de mindennek ellenére a Magyar Posta megmaradt és a magyarság is. Többek közt ezért is döntöttek úgy, hogy bélyeg formában is meg kell emlékezni Trianon 100. évfordulóján.