Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

2020.01.06. 08:56

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014-ben megalakított közös Vidéktörténeti Témacsoportja a szovjetizálás bevezető időszakának vizsgálata után a megszilárduló kommunista diktatúra 1948-cal kezdődő másfél évtizedét állította kutatásai középpontjába. E munka eredményeképp jelent meg 2018-ban a Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 1. című tanulmánykötet. A most megjelent második kötet, ahogy címe is jelzi, a megelőző szerves folytatása.

A Magyar vidék a 20. században sorozatba illeszkedő könyv címe a Magyarország fejlődését évtizedekre kényszerpályára terelő folyamatokra utal, friss kutatásokra épülő tanulmányai ezekbe nyújtanak bővebb betekintést. Olvashatunk többek között az ötvenes évek diktatúrája, illetve az 1956 után kiépülő Kádár-rezsim vidékpolitikájáról, az osztályharc eszközeként alkalmazott kuláklistázásokról, az ÁVH-nak a földjükből élő paraszti közösségek szétzilálását, a vidéki társadalom terrorizálását célzó, konstruált perekben kiteljesedő tevékenységéről, az egyházak megtöréséről, a hatvanas évek elején újraindított kényszerkollektivizálásról. A tanulmányok e politika- és társadalomtörténeti fordulatok során a vidék lakosságát ért megpróbáltatásokat, ezek máig ható következményeit is bemutatják.

Újabb nagyon fontos kiadványt jelentett meg a Nemzeti Emlékezet BizottságaForrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Így verték szét a németeket

A kötet egyik legérdekesebb és egyben leghosszabb írása az észak-dunántúli németek 1945 utáni megpróbáltatásairól szól. Ritter György kiváló tanulmánya elkészítése során több mint 170 egyéni életinterjút vett fel, és ezen szubjektív látásmód alapján rajzolta fel az érintett régióban élő németek megpróbáltatásait. Írásából többek között megtudhatjuk, hogyan alakultak át 1945 után azok a települések, ahol korábban évszázadokig csak németek éltek, és ezt követően kellett alkalmazkodniuk az ott élőknek a teljesen más kultúrából érkező jövevényekhez. Szintén megtudhatjuk, hogyan boldogultak a helyben maradó német családok azt követően, hogy a kommunista hatalom minden javukat elvette, de ennek ellenére sokaknak szívós munkával sikerült legalább a korábbi vagyonuk egy részét visszaszerezni.

Eszement vádak alapján akasztottak

Több tanulmány foglalkozik azzal, hogyan törte meg a kommunista hatalom az adott település értelmiségi, gazdasági vezető rétegét. Nagyon jó példa erre Horák Jenő kecskeméti jogakadémiai tanár esete. Horákot 1951-ben a rendszer elleni fegyveres összeesküvés vádjával halálra ítélték. Többek között olyan, a valóságtól teljesen elrugaszkodott és légből kapott vádak alapján ítélték el, hogy ő és nyolc főből álló fegyveres csoportja 24 tölténnyel a Szovjetunió megdöntésére készült. Horák és családja egyébként egyáltalán nem volt a Horthy-rendszer elitjének része, az akkori állapotokkal szemben is éles kritikát fogalmazott meg, mégis a kommunista hatalom számára egy szálka volt önálló gondolkodásával.

Rákosi Mátyás uralma idején légből kapott vádak alapján bárkit halálra ítélhettekForrás: Origo

Így látta egy kamaszlány

A kötetben arról is olvasatunk, hogy milyen hatást gyakorolt egy kamasz lányra a kitelepítés. Kunt Gergely tanulmányának középpontjában egy Budapestről Tiszaföldvárra kitelepített kamasz lány által vezetett napló áll. Somlay Gizella naplójának feljegyzéseiben jól megragadható a normák és a viselkedésminták elsajátítása a mindennapok részeként az alföldi száműzetésben. A napló csupán az 1951 júniusa és 1952 februárja közötti időszakra korlátózódik, de így is roppant tanulságos, hogyan is látta a fiatal lány az akkor történteket.

Végül a kiadvány nemcsak az elnyomottak, hanem az kommunista elit viszonyait is megpróbálja bemutatni. A zalai és a Fejér megyei nomenklatúra belső viszonyairól szóló írások is sok eddig nem tudott dolgot tartalmaznak. Így például, hogy azok akik az 1956-os forradalom előtt a Rákosi Mátyás által létrehozott Magyar Dolgozók Pártjának a tagjai voltak mindent elkövettek, hogy a Kádár János által vezetett Magyar Szocialista Munkáspártnak is a tagjai legyenek. Kiderült az is, hogy míg a negyven évek végén a fiatal, terelhető, kötöttségektől mentes férfi volt az ideáltipikus pártkáder, addig 1956 után a tapasztalt, megbízható, lojalitását a vízválasztóként is kezelt 1956-os magtartásával bizonyító régi káder lett az eszményi hivatásos pártmunkás.