Botkáék a számukra kedvező Szeviép-ítélet után fizették ki a bírónő cégét

2020.01.06. 20:02

Két nappal a Szeviép-ítélet előtt számlázott a szegedi önkormányzatnak annak a bírónőnek a cége, aki tevékeny részese volt a meghozott felmentő ítéletnek - írta a PestiSrácok. Botkáék pedig az ítélethirdetés után fizettek. Korábban kiderült, hogy két olyan bíró is tagja volt a Botka beszállítóinak számító Szeviép-vezéreket felmentő bírói tanácsnak, akik lekötelezettjei a szegedi szocialista városvezetésnek. Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól a Szeviép-ügy másodfokú tárgyalása előtt. A tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva 12,4 millió forintért vásárolhatott meg egy 100 négyzetméteres polgári lakást Szeged korzóján, amit már akkor 21 millióra értékeltek, de ma legalább 50 milliót ér.

Az elmúlt hetekben a Szeviép-ügyben másodfokon hozott, felmentő ítéletben közreműködő bírók függetlensége, pártatlan döntéshozatala erősen megkérdőjelezhető. A botrány először amiatt robbant ki, mivel kiderült, hogy dr. Nóvé Ágnes férjével közösen egy olyan szegedi építőipari vállalkozást birtokol, amely cég a Szeviép-ügy másodfokú eljárása előtt három önkormányzati munkát is kapott.

Azonban nemcsak dr. Nóvé Ágnes befolyásmentes ítélethozatalával kapcsolatban merülhetnek fel kétségek, mivel dr. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró is minimum gyanús ügyletbe keveredett a szegedi városházával. A Pesti Srácok észrevette, hogy a szegedi önkormányzat tulajdonában álló vagyonkezelő IKV Zrt. 2015. november 26-án eladta a Kölcsey utca 4. szám alatti ingatlant dr. Kovalcsik Éva Katalin bírónőnek.

Dr. Nóvé Ágnes és dr. Kovalcsik Éva Katalin bírónőkForrás: Pestisrácok

Elképesztő ügyeskedés

Ezen még semmi gyanús nem lenne, azonban a Szeged belvárosában található, gyönyörű szecessziós épületben lévő, 100 négyzetméteres lakást valamiért jócskán áron alul, 12 millió 406 ezer 800 forintért adta el a bírónőnek az önkormányzat. Ez az ingatlan akár 50 milliót is érhet, hiszen 15 millió alatt legfeljebb egy kisebb panelt lehet venni a város peremén. A nagyobb belvárosi lakások 30 milliónál kezdődnek.

Hogy ilyen alacsony áron, egy garzonlakás áráért jutott a 100 négyzetméteres luxuslakáshoz a bírónő, már az is erősen gyanús, de tovább erősíti a gyanút, hogy Kovalcsik bírónő mindössze 8 napig volt az ingatlan tulajdonosa, ezt követően tovább is adta Szeged egy ismert vállalkozójának. Hogy mennyiért, az nem derült ki, mivel nem közérdekű adat.

A felmentő ítélet előtt érkezett a pénz a bírónő cégéhez

A korábban felsorolt esetekhez képest a Pesti Srácok még durvább összefonódásra lett figyelmes a bíróság és a balliberális szegedi városvezetés között. Mégpedig, hogy Nóvé bírónő családi vállalkozása több mint 800 millió forint közpénzzel lett gazdagabb a szegedi városvezetésnek hála, véletlenül éppen a felmentő Szeviép-ítélet előtt.

A PS cikkéből kiderült, hogy Nóvé bírónő cégének az egyik, összesen 1 milliárdos költségvetésű projektben a szerződés szerint bruttó 950 millió 135 ezer 146 forint jutott. Ebből a nettó vállalkozói díj 722 millió 838 ezer 560 forint volt. A szerződést 2018. szeptember 21-én kötötték, eredetileg 180 napos átadási határidővel.

Nem készült el a munka, de a bírónő cége így is jól járt

2019. szeptember 16-án született meg az első módosítás, amiből kiderül, hogy a munkaterületet 2018. október elején adták át, tehát a munkának június végére el kellett volna készülnie. Aztán különböző kifogások okán nemcsak a határidőt tolták ki két hónappal, hanem a vállalkozó ilyen-olyan többletköltségeit is megállapították, ami a tartalékkeret terhére az eredeti összegen felül további csaknem 10 millió forintot jelentett közpénzből.

2019 november végén, két héttel a Szeviép-ítélet előtt egy második módosítást is aláírtak, méghozzá személyesen Botka László. A határidőt többletmunkákra való hivatkozással 2019. szeptember 20-ra tolták ki, és újabb milliós többletköltségeket is rögzítettek.

Összességében elmondható, hogy az eredetileg 180 naposra tervezett kivitelezést még egyszer annyival megtoldották. Ilyenkor az a gyakorlat, hogy a vállalkozó kötbért fizet, nem pedig többletköltségeit számolja el.

Részletes teljesítési igazolás árulja el, hogy az Éptárker a munkát november 5-e előtt befejezte, aznap már a teljesítést igazolta a hivatal. A számlát valamiért mégis csak több mint egy hónappal később, december 11-én állították ki. Két nappal a Szeviép-ügy ítélethirdetése előtt.

Forrás: Pestisrácok

Botkáék beszállítóinak felmentését ugyanis december 13-án mondták ki Nóvéék a Szegedi Törvényszéken. És láss csodát, pár napra rá, december 17-én érkeztette is a számlát a hivatal, másnap pedig a fizetést is visszaigazolták.

Forrás: Pesti Srácok

Megnémultak Soros-jogvédői

Az üggyel kapcsolatban az Origo megkereste a korrupcióellenességet a zászlajára tűző Transparency Internationalt, az Amnesty Internationalt és a Helsinki Bizottságot.

Az alábbi kérdéseket tettük fel a fenti szervezeteknek:

  1. A kérdésünk az eset kapcsán, hogy nem gondolták-e, hogy mint a jogállamiság, a joguralom és a bírói függetlenség máskor "éber őreiként" fellépő civil szervezetként, hogy esetleg felemeljék a hangjukat a felháborító és bűncselekménygyanús eset, és felháborító ítélet kapcsán?
  2. Mi az álláspontjuk az üggyel kapcsolatban? Terveznek-e a jövőben megszólalni az ügyben?
  3. Nem érzik-e kettős mércének azt, hogy a baloldalhoz köthető botrányokról, mint például a jelenlegi Szeviép-ügy, valahogy egyetlen mondattal sem emlékeznek meg, pedig hitvallásukban arról beszélnek, hogy "felhívják a figyelmet a jogsérelmekre", de a Facebook-oldalukon mégis valahogy csak a kormánypárt ellenében az ellenzéki oldal álláspontja mellett foglalnak állást. Így például legutóbb a közigazgatási bíróságok, vagy épp a 8. kerületi újság ügyében is. Csak hogy két példát mondjak.

A szervezetek közül egyelőre csak a Transparency International válaszolt.

Nem foglalkozott a Szeviép-üggyel a Transparency International

A szervezet azt közölte, valóban nem foglalkoztak közvetlenül a Szeviép-üggyel, aminek az volt az alapvető oka, hogy ebben az esetben a hatóságok tették a dolgukat. A korrupció ellen küzdő és a korrupció következetes üldözését számon kérő szervezetként nem tűnt számunkra logikusnak felemelni a szavunkat ebben az esetben, hiszen az ügyészség vádat emelt, és az eljárás a bíróság előtt van folyamatban. Mást, mint aktív hatósági fellépést azon esetek kapcsán sem várunk, amely ügyekben hallatjuk a hangunkat - tették hozzá.

A TI szerint mivel a bíróság közvád alapján járt el, az ügyészségnek, ha ezt szükségesnek tartja, például azért, mert az ítéletet maga is felháborítónak tartja, lehetősége nyílik jogorvoslattal élni és a Kúriához fordulni, ahogyan ezzel a lehetőséggel a Transparency International Magyarország is szokott élni azokban az esetekben, amikor számukra kedvezőtlen döntést tartalmaz a bíróság első vagy másodfokú ítélete.

A konkrét bírói eljárást illetően egyes bírákat érintő összeférhetetlenségi gyanú ügyében is megindult az ennek kivizsgálására rendelt eljárás. Annak eldöntése, hogy bármelyik eljáró bíró összeférhetetlen vagy elfogult volt-e, nem a TI feladata. Ha az ügyben megindult vizsgálat arra a megállapításra jut majd, hogy az összeférhetetlenség fennállt, és ez a bíróság döntését befolyásolta, úgy természetesen mi magunk is elvárjuk, hogy a felelősöket elszámoltassák, és ezt az elvárásunkat nem is fogjuk elhallgatni. A szavunkat most azonban akkor lenne értelme felemelni, ha a bíróság nem vizsgálná ki a felmerült összeférhetetlenségi gyanút - közölték.

Egyszóval, Soros egyik szervezete a fenti módon próbálta kimagyarázni, hogy a baloldalt és a bíróságokat érinthető korrupciós botrányról miért nem szólt egy árva szót sem.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK