A Magyar Nemzetnek adott interjút Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Itt az egészségügy finanszírozási problémáiról, az átláthatatlanságról, és a sorozatos visszaélésekről beszélt.

Domokos László a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy a szabálytalanságok miatt azt sem lehet megmondani, hogy pontosan miből termelődött 2019-ben a több tíz milliárd forintos kórházi adósság. Domokos László szerint ezek miatt indokolt és időszerű, hogy a kormány decemberben az egészségügy finanszírozásának átalakítását határozta el.

Mint mondta, az Állami Számvevőszéknek törvényben meghatározott feladata, hogy támogassa a közpénzügyek javítását. Ennek érdekében a jelentéseik mellett tavaly 32 nyilvános elemzést is készítettek, ezek közül több is az egészségügy területét értékelte.

Az ÁSZ elemzői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges nemcsak az egészségügy finanszírozásának, de az ellátórendszer struktúrájának az átalakítása is.

Domokos LászlóForrás: ÁSZ/RADÓCZ ÁKOS

Domokos László azt mondta, hogy az ÁSZ elemzői arra világítottak rá, hogy az egészségügyi rendszerben, illetve annak finanszírozásában nem érvényesültek megfelelően ezek a közpénzügyekkel kapcsolatos alapelvek. 

Sorozatos gazdálkodási szabálytalanságok

Az ÁSZ az elmúlt években számos ellenőrzést végzett hazai kórházaknál, szakrendelőknél. Sorozatos gazdálkodási szabálytalanságokra, illetve az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás hiányosságaira derült fény,  ezek miatt pedig valójában nem egyértelmű, hogy mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál, mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése.

Az ÁSZ által az elmúlt években ellenőrzött kórházak döntő többségének átláthatatlan gazdálkodása önmagában is kizárja, hogy a rendszert intézményi szinten fenntarthatónak lehessen tekinteni. A kiadások valós nagyságának megállapítását akadályozza az is, hogy az állandó és változó költségek köre nem megfelelően tisztázott és nem is gyűjtött.

Fontos az átláthatóság - IllusztrációForrás: Vargosz/Vargosz

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez, az ellátás minőségének javításához szabályszerűen, átláthatóan, elszámoltathatóan és célszerűen gazdálkodó kórházakra és szakellátó intézményekre van szükség.  Az eredményes és korrupciómentes gazdálkodást megalapozó, a törvényi előírásoknak megfelelő működtetés alapvetően nem pénzkérdés. A törvényeket minden közpénzt költő és közvagyont kezelő felelős vezetőnek be kell tartania, illetve ez kell legyen a célja. 

A legfrissebb ellenőrzési tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a kórházak sorozatosan megsértik a gazdálkodásukról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat  - mondta Domokos László.

Az elnök szerint ameddig az egyes intézmények szintjén nincs rend, vagyis hiányoznak a jogszabályoknak megfelelően kialakított és működtetett gazdálkodási és irányítási szabályrendszerek, addig gyakorlatilag kizárt, hogy a pénzügyi folyamatok átláthatók legyenek. 
Domokos László azt is mondta, hogy megengedhetetlen, hogy egyes költségvetési intézmények ilyen mértékű kifizetetlen számlát halmozzanak fel és pénzügyi fedezet nélkül vállaljanak kötelezettségeket. Mindez az államba vetett bizalmat veszélyezteti és rendkívül rossz példát mutat a gazdaság és a társadalom más szereplőinek.

Az elemzésük szerint az egészségügyi rendszer eredményesebb működését segítheti elő, ha mérik az ellátások minőségét, szétválasztják az egyes vészhelyzeti ellátóintézmények elemi állandó és változó kiadásait, és ezt szempontként beépítik az egészségügyi finanszírozás szabályozásába. Emellett a mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy hol szükséges változtatás az egészségügyi rendszerben, vagy hol kell új irányt szabni a fenntarthatóságért.

A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, az átlátható kórházi gazdálkodás, valamint a megerősödő felelős vezetés segítheti elő a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását, az évenkénti sokmilliárdos pénzügyi konszolidáció elkerülését, azaz a fenntartható működés elérését. A vészhelyzeti betegellátás megerősítése prioritást kell hogy jelentsen, a sürgős eseteket ugyanis mindenkor el kell látni, ezt pedig finanszírozni is szükséges - olvasható az interjúban.