Rétvári Bence: A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva

2020.01.07. 17:00

Rétvári Bence azt mondta, a nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva, a határon túli magyarokért pedig ki kell állni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Mosonmagyaróváron, a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes megnyitóján mondott beszédet.

Rétvári Bence a piarista iskolában rendezett ünnepségen azt mondta, a trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben

a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot.

Az Alaptörvény a legmagasabb szintre emelte a nemzeti összetartozás eszméjét, ami azért volt fontos, mert 2004-ben a magyar politika jelentős része a határon túli magyarok ellenében politizált.

Mindnyájunk közös felelőssége, hogy a határon túli magyarok érdekeiért kiálljunk, mert ha mi magunk nem állunk ki a magyarokért, akkor ezt senki nem fogja megtenni

- mondta.

Az államtitkár szerint az elmúlt száz év két fontos tanulsága, hogy az ország szuverenitását és autonómiáját meg kell őrizni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkáraForrás: MTI/Krizsán Csaba

Azt is mondta, hogy a nemzeti összetartozás évébe nem előkészületek nélkül érkezünk, mert tavalyelőtt,

az első világháború centenáriumi évében a kormány már számos ide is tartozó intézkedést tett.

Egyebek mellett 609 emlékművet újítottak fel az első világháborúban harcoló vagy meghalt katonák emlékére, 62 olyan könyv jelent meg, amelyek a világháborúról és a trianoni békeszerződés előtti időszakról szólnak, három számítógépes játékot alkottak és filmforgatókönyvek készültek.

„A történelemtanárok számára pedig olyan képzési programot indítottak, amely révén az első világháborúról és a hatásairól olyan megközelítésben és szabadon beszélhetnek a diákoknak, amire a rendszerváltás előtt nem volt lehetőség. Ezeken a képzéseken 214 csoportban 5250-en vettek részt" – mondta.

Rétvári Bence szerint

a békeszerződés egy elhibázott diktátum volt, mert nem a megbékélést szolgálta, hanem újabb konfliktusokat és nézeteltéréseket eredményezett,

teret engedett a kommunizmus és a nácizmus eszméinek, és végső soron a második világháborúhoz vezetett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes iskolai megnyitóján a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában 2020. január 7-énForrás: MTI/Krizsán Csaba

Az ünnepség részeként Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője az iskola udvarán leleplezte a nemzeti összetartozás évének alkalmából elhelyezett emléktáblát.

Avatóbeszédében a politikus azt mondta, hogy az összetartó erőt, az összetartozás élményét 2010-ig számtalan eszközzel gyengítették, rombolták, de a mai nap is bizonyíték arra, hogy elpusztítani nem tudták. Szerinte az összetartozás évének legfontosabb üzenete az, hogy a szellemiekben összeépült haza úgy erősít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerő, biztos jövőképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak.

A múlt sérelmein úgy lehet túllépni, hogy feldolgozzuk és kibeszéljük, a szomszédos országokkal való együttműködésnek pedig nincs alternatívája

– mondta.

Azt is mondta, a nemzeti összetartozás éve nem csak a határokon belüli magyarságnak jelent sokat, mert az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk.

Véget értek az egyedüllét évtizedei, és végképp magunk mögött hagytuk a meg- és kitagadás korát

– mondta.

Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j) és Zsódi Viktor, az intézmény igazgatója emléktáblát lepleznek le a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes iskolai megnyitóján a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában 2020. január 7-énForrás: MTI/Krizsán Csaba

A miniszter szerint Mosonmagyaróváron, az egykori Moson vármegye központjában még gyógyítóbban hat az emlékév, mert a "háborús béke" a vármegye kétharmad részét csatolta két másik országhoz.

Az emléktábla arra hívja fel a figyelmet, hogy együtt vagyunk csak képesek újraépíteni közös hazánkat, Európát, és benne a Kárpát-medencét

- mondta.

Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármestere azt mondta, hogy közösségként részesei lehetünk a Kárpát-medencei magyarság életének, és ezzel az összetartozást erősítjük.

Matus Mónika, a felvidéki Szenc - Szenczi Molnár Albert nevét viselő - alapiskolájának igazgatója azt mondta, hogy

a magyarság múltját meg kell óvni, de tovább is kell építeni.

A mosonmagyaróvári piarista iskolával több éve aktív kapcsolatban vannak, amivel az összetartozásra épülő új értékeket tudnak létrehozni.

Zsódi Viktor, a Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója pedig arról beszélt, hogy a szenci iskola diákjaival tartott programokon túl az iskola diákjai Erdélybe és a Felvidék más részeire is kirándulnak, amivel az önazonosság elmélyítéséhez járulnak hozzá.