Stratégiai pereskedők Soros pénzén akarnak háborút Gyöngyöspatán

2020.01.10. 17:00

Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, a Kúria tavaly december 2-i, jogerős döntése értelmében a helyi önkormányzatnak - mint az oktatási intézmény akkori fenntartójának - több mint 80 millió, míg a tankerületnek majdnem 20 millió forint kártérítést kell fizetnie az ügyben érintett 62 roma tanuló családjának, mert a bíróság szerint gyöngyöspatai roma gyerekeket 2004-től kezdődően szegregáltak. A Kúria december 16-án pedig indoklás nélkül elutasította a határozat felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt, ami azt jelenti, hogy bíróság határozatát végre kell hajtani. Magyarán, január 17-ig folyósítani kell az érintetteknek 100 millió forintot. A felháborító ítélet kapcsán Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a több mint 80 milliós összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek a duplája, melynek kifizetése csődbe juttathatja Gyöngyöspatát. Horváth szerint az ügy a Soros-hálózat pénzszerző akciójaként foglalható össze. Ráadásul a jogi eljárást nem a roma gyerekek szülei, hanem a Soros-hálózat képviselői kezdeményezték, annak ellenére, hogy a per megindításával a szülők nem értettek egyet. A téma kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök az évindító sajtótájékoztatóján közölte, az ítélet sérti az emberek igazságérzetét. „Ha gyöngyöspatai lennék, megkérdezném, hogyan lehetséges, hogy egyesek minden munka nélkül hatalmas összeget kapnak" – fűzte hozzá. A gyöngyöspatai eseményekben a Soros-hálózat szerepét a legújabb tényfeltárócikkében a Tűzfalcsoport tárta fel.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) elméletileg hátrányos helyzetű, főként roma származású gyerekek segítését tűzte ki célul.

2004-ben jött létre és 2016-ban meg is szűnt a szervezet – bár inkább csak átalakult.

Egy ellenzéki hírportál szerint az egyenlő bánásmódot előíró jogszabályok betartását stratégiai perekkel kikényszeríteni próbáló alapítványról beszélhetünk. 

A kulcsszó pedig a stratégiai pereskedés, amelynek Magyarországon a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek igyekeznek utat törni, bár a „Nyugathoz" és különösen az Amerikai Egyesült Államokhoz képest ez még gyerekcipőben jár.

Soros GyörgyForrás: AFP/Olivier Hoslet

Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) elé  – nyilatkozta egy később is idézett interjújában, még 2016-ban a CFCF egyik alapítója, Ujlaky András, ezzel pedig mindent elárult a valódi (politikai) célokról.

A CFCF számos pert indított iskolák, tankerületek és állami intézmények ellen a cigány származású diákok szegregációja miatt. Sőt, a Figyelő egy korábbi cikke szerint „a szervezet munkatársai – köztük Mohácsi Erzsébet, aki Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő testvére – voltak az eszmei megalapozói a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek bukott EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult".

Mohácsi ViktóriaForrás: MTI/Vajda János

A Figyelő beszámolója alapján, annak ellenére is pereskedtek a roma tanulók „érdekében", hogy azzal a szülők és a helyi közösség nem értett egyet.

Az interneten elérhető információk szerint az alapítványt Eleőd Ádám, Mohácsi Viktória és Ujlaky András alapították. 

Utóbbival 2016-ban készített interjút a Beszélő Online, ahol a kezdetekről értekezett.

Mint elárulja, az SZDSZ-es Mohácsi Viktóriával egy CEU-s kurzuson, azaz a Soros-egyetemen ismerkedett meg, majd a testvérével, a már említett Mohácsi Erzsébettel közösen kezdték el kitalálni a CFCF „projektet": Ujlaky ugyanis perelgetni szeretett volna. 

A szervezet indulásakor a kezdőtőkét Eleőd és Ujlaky adták, de nem kellett sokat várni Soros György első utalására sem: a beszámoló szerint a legelső miskolci per után kaptak pénzt a Nyílt Társadalom Intézettől (OSI)Soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány  – nyilatkozta Ujlaky.

A CFCF támogatói között ott volt a Nyílt Társadalom Intézet, a Magyar Soros Alapítvány, a Norvég Civil Támogatási Alap, az Ökotárs Alapítvány és a Sigrid Rausing Trust, amely nevek már ismerősen csenghetnek az olvasók számára. 

A Norvég Civil Alaptól csak egy projektjükre 66 ezer eurót kaptak. 

Érdekesség, hogy a CFCF két projektfelelőse mellett ott szerepel Karlik Cintia neve is, aki a Budapest Pride sajtószóvivője. Ismét egy összefonódás Soros szövevényes hálózatában.

Miért kellett mégis lehúzniuk a rolót pár évvel ezelőtt? Nem kaptak több pénzt a Nyílt Társadalom Intézettől, viszont a náluk indult Láthatatlan Tanoda működtetésére és az azt működtető Rosa Parks Alapítványnak azonban utalnak, tehát sikerült valamennyire átmenteni a szervezetet.

Személyi összefonódás is van a CFCF és a Rosa Parks Alapítvány között, mégpedig dr. Kegye Adél személyében.

Kegye Adél 2018 óta elnöke a Rosa Parks Alapítványnak, amely közhasznúsági jelentése alapján Sorostól kapja a muníciót.

Korábban dolgozott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, a CFCF ügyvédje volt, és 2014 óta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje is. Ezenkívül a baloldali A Város Mindenkié csoportnál is tartott előadást.

Láthatóan jól beágyazott a Soros-szervezetekhez, és megbízhatónak tartják, talán azért is, mert a Nyílt Társadalom Alapítvány Emberi Jogi Kezdeményezésének tagja volt.

Az alapítványt feltehetően nem véletlen nevezték el Rosa Parksról, amerikai fekete polgárjogi aktivistáról. Parks nevét és örökségét ma a Demokrata Párt az Egyesült Államokban arra használja, hogy szavazatszerzés céljából az afroamerikaiakat a – többségben lévő – fehér lakosság ellen hangolják.  Egész komoly mozgalmak és szervezetek épülnek a rabszolgaság miatti reparációk követelésére (ez az amerikai elnökválasztási kampányban is felmerült már, természetesen a demokraták részéről), vagy elég a fehérellenes Black Lives Matter mozgalomra gondolnunk, amit szintén Soros pénzel.

Persze nem a valódi jóvátétel a céljuk az amerikai liberálisoknak, ahogy a hazai álcivileknek sem a szegregáció megszüntetése (külön cikket megérne a téma, mert korántsem olyan rossz a helyzet Magyarországon, mint azt állítják). 

Magyarországon nem mozgalmak vannak, hanem mások vélt vagy valós nyomorából meggazdagodni kívánó sorosista szervezetek  és jogászaik, akik a magyar adófizetők pénzét akarják kiperelni az államtól, hogy aztán abból további ügyeket indítsanak, érzékenyítsék a bíró- és jogásztársadalmat, és amint azt Ujlaky is megfogalmazta: stratégiai pereket indítsanak. Ennek megálljt kell parancsolni minél előbb! – hívja rá fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.