Sorra dőlnek meg az áramfogyasztási rekordok

2020.01.15. 09:33

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni áramszolgáltatás nélkül. Gondoljuk csak végig, mit is szoktunk tenni, amikor esténként hazaérünk. Otthonunkban sötét van, felkapcsoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a tévét, és közben a mosógépet is elindítjuk. Mindezeket ösztönösen tesszük, ezért valószínűleg fel sem merül bennünk az a kérdés, hogy a konnektoron keresztül a villamos hálózathoz csatlakoztatott berendezések miért is tudnak működni.

Pedig az áramot előbb valamilyen erőműnek meg kell termelnie, hiszen nem önmagától keletkezik a konnektorban. Ha nem állnának rendelkezésre a megfelelő erőművi kapacitások és egy nélkülözhetetlen láncszem, a villamosenergia-rendszer irányítója, akkor megtapasztalnánk, hogy milyen az élet áram nélkül. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a villamos energia egy nagyon speciális termék, ami azt jelenti, hogy a rendszernek egyensúlyban kell lennie, azaz

a termelésnek és a fogyasztásnak meg kell egyeznie.

Tekintettel erre, nélkülözhetetlen a villamosenergia-rendszer folyamatos szabályozása, amely a rendszert irányító diszpécserek kezében van, az ő feladatuk az egyensúly megőrzése.

Forrás: Hárfás Zsolt

Ezt az egyensúlyt egyébként számos tényező képes befolyásolni. Ilyen lehet például egy villamos távvezeték vagy egy erőmű kiesése a rendszerből, a megnövekedett fogyasztói igény, az időjárás-függőség, különösen a megújuló energiaforrások esetében, vagy például az importlehetőségek szűkülése is. Ezekben az esetekben a diszpécserközpont felkészült szakemberei a lehető legrövidebb idő alatt, számos műszaki paramétert figyelembe véve hozzák meg a szükséges döntéseket, és veszik igénybe a tartalékkapacitásokat, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön.

Mindeközben évek óta folyamatosan növekvő villamosenergia-igényekkel, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal és rendkívül magas importtal is szembe kell nézniük.

Egyre többet fogyasztunk...

Hazánkban évről évre növekvő tendenciát mutat a villamosenergia-fogyasztás. 2019-ben a MAVIR (előzetes) adatai alapján soha nem látott mennyiségű, bruttó

45,66 TWh villamos energiát fogyasztottunk,

ez a fogyasztási érték közel 0,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző, a 2018. évi összesített magyar fogyasztás (45,42 TWh).

Az új csúcs 7105 MW

Tavaly december 5-én 16 óra 45 perc körül

új történelmi rendszerterhelési csúcs született 7105 MW (15 perces) értéken,

amelyből az import 2402 MW volt. Az új csúcsérték 179 MW-tal több, mint a 2019. január 23-i akkori történelmi csúcs! Sőt, december 5-én délután 16 óra 23 perc körül a pillanatnyi rendszerterhelés értéke még magasabb lett, a 7150 MW értéket is elérte. Ez a csúcs pedig bármikor megdőlhet, vagy már meg is dőlt.

Fontos azt is kiemelni, hogy a történelmi csúcs pillanatában a hazai megújulók „nem álltak a helyzet magaslatán", hiszen a szélerőművek csak 94 MW teljesítményt adtak a beépített, mintegy 270 MW-ból (aktuális KÁT-adat), a naperőművek pedig csak elképesztően alacsony, 9 MW-ot biztosítottak a rendszer számára,

a csúcsterhelés ugyanis a naplemente után következett be.

Miközben a jelenlegi beépített naperőművi kapacitás 900-1000 MW körül van.

Sokkoló importadatok

Az abszolút villamosenergia-import csúcspontja 2019. május 30-án 6 óra 30 perc környéken 2987 MW volt, amely az adott rendszerterheléshez (5135 MW) viszonyítva közel 58 százalékos importrészarányt jelentett!

Az import tekintetében az abszolút csúcs aznap 7 óra 30 perc körül volt, hiszen ekkor az 5598 MW rendszerterheléshez 3194 MW import társult. Mindez az adott időpontban mintegy 57 százalékos importrészarányt képviselt. Tavaly összességében 358 olyan negyedórás időszak volt, amikor az import részaránya több mint 50 százalék volt! 2019-ben az éves import közel 12,6 TWh-t tett ki.

Forrás: Hárfás Zsolt

A jelenleg is magas importrészarány ellátás-, sőt már nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz, mert

nem tudhatjuk, hogy meddig és milyen áron áll rendelkezésre az e forrásból származó villamos energia.

Különösen azért nem, mert a szomszédos országok is Magyarországhoz hasonló gondokkal és kihívásokkal küzdenek.

A közeljövőben az Európai Unió jelentős kapacitáshiánnyal fog szembenézni, amelyet tovább súlyosbít az a tény, hogy a német atomerőműveket egy politikai döntést követően 2022 végéig leállítják. Ennek részeként 2019. december 31-én helyi idő szerint 7 óra körül a németországi Philippsburg-2 atomerőművi blokk már végleg leállt. Helyét – nem túl meglepő módon – nem a nap- és szélerőművek fogják átvenni. Helyettük a kolumbiai szénre, az orosz földgázból előállított áramra, de legfőbbképpen a francia villamosenergia-importra fognak támaszkodni. A francia villamosenergia-termelés döntő, 70-75 százalékát ugyanis atomerőművek állítják elő! Tehát Németország otthon leállítja az atomerőműveket, miközben francia atomerőművekből származó villamos energiát importál. Nemhiába kívánnak a franciák 6 újabb EPR típusú blokkot építeni a következő 15 évben... Arról sem feledkezhetünk meg, hogy

Németország klímavédelmi okok miatt a jelenlegi tervek szerint a szénerőműveit is bezárja.

Gondoljunk csak bele, milyen helyzet állna elő itthon, ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű, és más, szükséges erőművek. Ebben az esetben kizárólag csak az importra támaszkodhatnánk. Ez pedig súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet, ugyanis hazánk kiszolgáltatottabbá, politikailag zsarolhatóvá válna amiatt, hogy a hazai fogyasztáshoz szükséges villamosenergia-ellátás „kapcsolója" alapvetően más, külföldi országok, energiakereskedők kezében lenne. Ha a jövőben lesz egyáltalán elegendő importra lehetőség a kieső európai kapacitások miatt...

Mindezekre tekintettel alapvető nemzeti érdekünk, hogy új erőművi kapacitások épüljenek hazánkban.

Az alappillért a két új paksi blokk és a megújuló energiaforrások, különösen a naperőművek fogják jelenteni. Utóbbi esetében feltétlenül részletesen értékelni, vizsgálni kell többek között a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásokat és az egyéb tényezőket is. Mindezek mellett pedig szükség van más típusú erőművek építésére is annak érdekében, hogy a súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat is hordozó villamosenergia-import mennyiségét minimalizálni lehessen. Ez mindannyiunk közös érdeke.

A naperőművek teljesítményének változása november 18. és 24. között. Látható, hogy a teljesítményük napszakoktól és az időjárástól is nagymértékben függ. Jelen időtávban a teljesítmény 0 és 500 MW között folyamatosan változott. December másodikán pedig a naperőművek csúcsteljesítménye például csak közel 45 MW volt. A MAVIR-t ez is folyamatosan kihívás elé állítja. Mi lesz akkor, ha a naperőművekből több ezer MW lesz?Forrás: MAVIR

Ha nincs áram...

Nézzünk néhány példát arra, amikor valamilyen okból kifolyólag a fogyasztóknak nem áll rendelkezésére villamos energia. Egyik jó példa lehet erre a 2019. augusztusi angliai nagy áramszünet, amelynek alapvető oka az volt, hogy kiesett a hálózatból egy gázerőmű és egy szélerőműpark. A villamosenergia-hiány miatt csaknem egymillió ember maradt áram nélkül Anglia és Wales területén, valamint néhány repülőtér, vasútvonal és kórház is. Egyes területeken megszűnt a mobilszolgáltatás, nem működtek a közlekedési lámpák, metróállomásokat zártak be. Az ott élők apokaliptikus jelenetekről számoltak be:

Teljes sötétségben maradtunk, az emberek a telefonjaik zseblámpáját használták, hogy lássanak, illetve, hogy közlekedni tudjanak.

Németország példája szintén kijózanító lehet. A németek politikai döntések nyomán erőteljesen támogatják az időjárásfüggő megújulókat, miközben ellátásbiztonságot garantáló atomerőműveket állítanak le. Ennek egyik súlyos következményeként egyre gyakrabban fordul elő, hogy

a német nagyvállalatok számára korlátozzák a villamosenergia-szolgáltatást,

így csökkentve az ország villamosenergia-fogyasztását. Bizonyos időszakokban – a hatalmas megújulós kapacitások ellenére – már nem áll rendelkezésre elegendő villamos energia, hiszen a termelésük hektikusan változik, ugyanakkor a külföldi import villamos energiából sem érkezik elegendő mennyiség. Ezek a példák is azt támasztják alá, hogy minden országban létszükséglet egy olyan egészséges energiamix megléte, amely garantálni tudja a fogyasztói igények 100 százalékos kielégítését télen-nyáron, éjjel-nappal.

Egy biztos: ahhoz, hogy a növekvő villamosenergia-fogyasztást a jövőben is biztonságosan meg tudjuk oldani, megkerülhetetlen az új alaperőművi és egyéb kapacitások megépítése. A stabil hazai ellátást csak és kizárólag így lehet biztosítani.

Hárfás Zsolt

energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK