Folytatódik a háború a Jobbikban

Szávay István jobbikos képviselő, Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője
Vágólapra másolva!
Tovább folytatódnak a belharcok a Jobbikban az elnökválasztás előtt, mivel a párton belül többen nem értenek egyet Jakab Péter pártvezetővé választásával, és vele együtt a balliberális pártokkal való teljes összeborulással - írja hétfő reggeli számában a Magyar Nemzet. A lap szerint Jakab Péter vétóval fenyegette Bana Tibort, a Jobbik egyik alelnökét, ha újraindulna a választáson.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzet azt írja, a Jobbik hétvégi pártelnökválasztásának legnagyobb esélyese Jakab Péter, a párt jelenlegi frakcióvezetője, akinek ráadásul csak egyetlen kihívója van, Lokody Levente, a Jobbik határon túli, marosvásárhelyi tagja. Mint írják, Jakab Péter egyszer már bejelentkezett az elnöki posztra, ám feltételeit az országos választmány nem fogadta el. A frakcióvezető lépése

nemcsak antidemokratikus, de alapszabály-ellenes is volt.

Jakab ugyanis egyfelől két év helyett két és fél évre vállalta volna a párt vezetését, másrészt előre megnevezte azokat az alelnököket, akikkel hajlandó lett volna együtt dolgozni. Mindez azt jelentette volna, hogy a tisztújításon gyakorlatilag előre megnevezett alelnökjelöltekre adták volna voksukat a választmányi tagok. Miután Jakab nem kapott szabad utat, visszalépett az elnöki jelöltségtől, a tisztújítást pedig elhalasztották, annak dacára, hogy akkor még Lokody Leventén kívül Varga-Damm Andrea, a párt országgyűlési képviselője is jelöltette magát erre a posztra.

Jakab nem mond le a követeléseiről

Jakab azonban nem fordított hátat az ambícióinak, feltételein némiképp módosítva ismét nekiveselkedik a tisztújító kongresszusnak. Feltehetően kompromisszumot kötött, ugyanis

megkapta az áhított két és fél év elnökségi ciklust,

azaz megválasztása esetén a 2022-es országgyűlési választásig tart mandátuma. Cserébe lemondott az alelnöki csapat előzetes megnevezéséről, bár közösségi oldalán egy kép megosztásával mégis megmutatta, kik lennének ideális vezetők számára. A szereplők tulajdonképpen ugyanazok, mint az első felvonásban - tette hozzá a Magyar Nemzet.

Szávay István jobbikos képviselő, Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője Forrás: MTI/Kovács Tamás, Illyés Tibor

Nem mindenki ért egyet a balliberális összeborulással

Másfél évtized után – látszólag váratlanul – lemondott pártigazgatói tisztségéről Szabó Gábor, aki a Jobbik kezdete óta felügyelte a pártot és annak kasszáját. Hogy „döntésének" van-e köze Jakab ambícióihoz, azt egyelőre csak találgatni lehet, az azonban beszédes, hogy

Szabó többedmagával egyáltalán nem támogatta Jakab előretörését a Jobbikban,

mondván, nem akarják, hogy Jakab privatizálja a pártot. Mindez arra utal, hogy Szabó, mint a régi jobbikosok oszlopos tagja, nem asszisztálna a balliberális oldallal történő összefogáshoz vagy egy közös listához 2022-ben.

Jakab volt ugyanis az,

aki egy lépcsőre állt a parlament előtt Gyurcsány Ferenccel,

akinek miniszterelnöksége alatti viselt dolgai miatt megerősödött a Jobbik. Jakab volt az is, aki tavaly március 15-én Dobrev Klárával egy színpadon ígérgette a diktatúra eltörlését. A fentiekből is látszik, hogy az egykori nemzeti radikális pártban komoly belharc alakult ki, amelynek egyik oldalán Szabó Gábor állt Szávay Istvánnal, míg a balliberális oldallal együttműködésre kész oldalt Jakab Péter vezeti. Érdekes, hogy Jakab tervét több olyan tag is támogatja, aki régi motorosnak számít a pártban. Ilyen Szilágyi György vagy Z. Kárpát Dániel. Szabó lépése mindenesetre megmozgatta a tagságot, ami újabb lavinát indíthat el a pártban. A párton belüli harcban Jakab nyerésre áll, legalábbis Szabó távozása erre utalhat - írja tovább a lap.

A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve közösen álltak ki az Országház főlépcsőjére 2019. január 3-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem ez lenne az első elmozdítás

Ráadásul nem a volt pártigazgató az egyetlen, aki meghátrált. Jakab vétót helyezett kilátásba Bana Tiborral szemben, ha újraindul az alelnöki tisztségért. Emlékezetes,

legutóbb Vona Gábor tett ilyet 2016-ban, amikor több alelnökének újraválasztását vétózta meg mint pártelnök.

Vona ugyanis mérsékeltebb irányba akarta kormányozni pártját, amihez a radikális Novák Elődöt, Szávay Istvánt és Apáti Istvánt el kellett távolítani. A döntés akkor nem járt szakadással, de komoly felháborodást keltett a pártban. Most ugyanez a forgatókönyv, leszámítva, hogy Jakab már azelőtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, hogy elnökké választanák. Bana mindenesetre visszatáncolt, és közösségi oldalán jelezte, mégsem indul a vezető pozícióért.

Mindezekkel együtt van még muníció a Jobbik belső ellenzékénél, hiszen Bencsik János, valamint Stummer János frakciótagok is Szávay körét erősítik. Kérdés, hogy képesek lesznek-e megakadályozni, hogy Jakab Péter elnök legyen, pártvezetőként pedig Gyurcsány kezei közé vezesse a néppártosodáson is túllépő Jobbikot. Az is kérdéses, Jakab megválasztása esetén hányan fogják követni azokat a tagokat, akik az utóbbi hetekben hagyták el a pártot - összegezte a Magyar Nemzet.